Radu Mihăileanu, Derek Jacobi és a moderátor, Mihnea Măruță (Fotó: Mészáros Tímea)
Nézünk, mint a moziban
Timi
2017. június 6. kedd, 23:28
Erről a Dankon és Kolozsváron forgatott, A szerelem története című film rendezője, Radu Mihăileanu beszélt, míg a film főszereplője, Derek Jacobi karrierje egyik legnehezebb időszakát idézte fel.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál egyik barátságos helye a Főtéren kialakított TIFF Lounge, ahol nemcsak a filmnézés „fáradalmait” lehet kipihenni, hanem ráérős közönségtalálkozók keretében a fesztivál meghívottaival – színészekkel és rendezőkkel – is lehet diskurálni.
 

Az idei TIFF Lounge eddigi vendégei voltak:

  • Mihai Chirilov fesztiváligazgató, aki arról beszélt, milyen kritériumok alapján válogatják ki a TIFF keretében levetített több mint kétszáz filmet;
  • Armand Assante amerikai színész, aki a The Wanderers (rendezte: Dragoș Buliga) világpremierjére érkezett tíz év után ismét Kolozsvárra, így többek között a megváltozott városról alkotott benyomásairól is beszélt;
  • valamint  Radu Mihăileanu rendező, forgatókönyvíró és Derek Jacobi brit színész, akik az egy nappal korábban bemutatott A szerelem története (The History of Love) című filmről árultak el kulisszatitkokat.

A hétfő este, Kolozsvár Főterén mintegy háromezres közönség előtt bemutatott filmet – mely Mihăileanu első angol nyelvű rendezése – részben Kolozsváron, illetve a Kolozs megyei Dankon forgatták. Nem véletlen tehát, hogy a TIFF az alig több mint félszáz lakossal rendelkező településen is szervez egy ingyenes szabadtéri vetítést június 7-én, szerdán. Remélhetőleg az jobban sül el, mint a kolozsvári díszbemutató, amit beárnyékolt, hogy a vetítés idején a városvezetés beengedte a lezárt főtéri útszakaszokra az autós forgalmat.

A szerelem története Nicole Krauss azonos című nagy sikerű könyvének filmes adaptációja: három generációt, hat évtizedet és több kontinenst átívelő szerelmi történet. A cselekmény a második világháború idején egy lengyel kisvárosból indul, ahol két fiatal szerelembe esik, de a háború elszakítja őket egymástól. Hetven évvel később New Yorkban kerül elő a szerelmüket elmesélő titokzatos könyv, mely összekapcsolja a fiát kereső idős férfit és a regény női főhőséről elnevezett 14 éves kislányt.       

A filmet a már említett Dank mellett Kolozsváron – a román állami színházban, a Sétatéren, a BBTE kémia karának épületében, a neológ zsinagógában – , Bukarestben, Montreálban és New Yorkban forgatták. A közönségtalálkozón Radu Mihăileanu elmondta: előző filmforgatásai alapján jól tudta, hogy egyedül Erdélyben és a Máramarosban vannak még olyan falvak, amelyek hitelesen mutathatnak a vásznon egy több mint hetven évvel ezelőtt játszódó történet helyszíneként, mégis két hónapig keresték az ideális települést.

Dank egyedülálló egész Kelet-Európában, ahol nagyon jó körülmények között forgathattak. A helyiek minden nap pálinkával, szalonnával, és jó ízű paradicsommal kínálták a filmeseket, magyarázta Mihăileanu. Hozzátette: Kolozsvárra Tudor Giurgiu csábította a stábot, és olyan jól sikerült a forgatás, hogy szívesen visszatérne más filmmel is. 

Radu Mihăileanu magyaráz

A Bukarestben született, de a 1980-as évek óta Franciaországban élő rendező elmondta: maga is zsidó családban született, 96 éves édesapjával máig nagyon közeli kapcsolatot ápol, például mindig ő az első, aki elolvassa forgatókönyveit. Bár filmje meglehetősen filozofikus kérdéseket boncolgat a szerelemről, saját rendezői munkája során nem a lehetséges interpretációkkal foglalkozott, hanem a történetmeséléssel – mondta.

A 78 éves Sir Derek Jacobi a brit színházi és filmes világ meghatározó alakja. Több mint 90 filmben  szerepelt, legismertebb alakításait a Kis Dorritban, a Gladiátorban, A király beszédében nyújtotta. Kolozsváron mégis elsősorban színházi szerepeiről beszélt, különösen a William Shakespeare Hamletjéről, melyben annyira elmélyült, hogy két évig nem tudott újra színpadra állni. Amikor négyszázadjára bújt a dán királyfi szerepébe, és elérkezett a híres Lenni vagy nem lenni-monológhoz, elfelejtette a szöveget. Szerencsére a gyakran játszott darab szövege olyan mélyen rögzült az agyában, hogy önműködő módon sikerült elmondania, de olyan hatással volt rá az eset, hogy egy ideig kerülte a színpadot – vallotta be a színész.

A közönségből érkező kérdésre válaszolva Jacobi kifejtette: számára minden szerep egyforma. „Minden dráma komédia, és minden komédia dráma is egyben” – fogalmazott. A színház mégis nagyobb kihívást jelent számára, mint a filmes szereplés, hiszen a színpadon a színész teljes fizikai és szellemi mivoltában jelen van, míg a mozgóképeken csak töredékesen.

A színész nosztalgiával beszélt pályafutásáról, szívesen és türelemmel válaszolt a közönség kérdéseire is. Legközelebb Dankon találkozhatnak vele a rajongók. 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/21485
Ha a külhoni magyarok jogai ellen kell uszítani, akkor egy kis lopás és hazudozás is bocsánatos bűn egyesek szerint.
A miniszterelnök 20. évértékelő beszédét tartotta. Leszögezte: Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat, a keresztény kultúrájukat.
A háromszéki származású tornászcsillag életregénye igazi mese – lidérces fordulatokkal. A Szabó Katiról írott könyv szerzőjével, Csinta Samuval beszélgettünk.
Szépen és alaposan becsomagolva, az üzenet a következő: Románia alsóbbrendűségéért tulajdonképpen a gonosz Magyarország a hibás.
Mert a román menedékkérők száma ugrásszerűen megnőtt.
Nem? Akkor erőltesse meg a fantáziáját. Romániában ez is előfordul. Például Teleorman megyében.
Ha folytatódik az igazságszolgáltatás elleni támadás, akkor ideje bevetni a 7-es cikkelyt Romániával szemben, véli a CDU politikusa.
Értékelni kell a profizmust, mellyel a magyar politikusoknak az utóbbi 100 évben sikerült pontokat szerezniük a gázpiacon Magyarország számára. Nahát, ilyen is van?
Felmerül a kérdés: mi marad még épen Romániában a PSD-s kormányzás után?
A Personal Point szakemberektől tanultuk a trükköket.
A gázügylettel Magyarország gyakorlatilag kirabolta Romániát. Legalábbis ez derül ki a szakszerű elemzésből.
Most erre van a városnak pénze. Évek múltán talán fel is tárják őket.
A Dribli Erdélyi Gyerekfoci Klub alapítójával beszélgettünk az egyesületről, a gyerekekről, a múltról és a jövőről.
A volt RMDSZ-es képviselő Laura Codruta Kövesinek, a DNA vezérének is keményen beszólt.