A migránsok jogainak elismerésével együtt az államok saját határaik ellenőrzéséhez való szuverén jogát is hangsúlyozza a G7-csoport taorminai csúcstalálkozójának szombati zárónyilatkozata, amelyből kiderül, hogy

a párizsi klímaegyezmény kérdésében megállapodás nélkül zárult a csúcs.

Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök mindazonáltal a pénteken elfogadott terrorizmusellenes nyilatkozatot nevezte a csúcs legjelentősebb eredményének. A házigazda olasz kormányfő elismerte, hogy a csúcson nem született megállapodás a párizsi klímaegyezményről: „hatan egyetértettünk, az USA még nem foglalt állást”, bár minden lehetséges eszközzel igyekeztek győzködni Trump elnököt. Gentiloni megjegyezte, hogy az éghajlatváltozás és a migráció kapcsolatban áll egymással.

A csúcson nem zajlott „különösebb vita a migrációról”, Afrika azonban központi témaként szerepelt. Olasz sajtóértesülések szerint a római kormány külön migrációs dokumentumot akart a zárónyilatkozathoz csatolni, erre azonban nem került sor.
Újságírói kérdésre válaszolva Paolo Gentiloni azt mondta,

Donald Trumpot „párbeszédre nyitott, kíváncsi, tanulni kész, érdekes” embernek

találta, akit elsősorban a csúcs Afrikáról tartott panelmegbeszélése érdekelt.

Angela Merkel német kancellár kevésbé diplomatikusan nyilatkozott. Mint megjegyezte, Washington teljesen elszigetelődött a klímavitában, elutasítva azt, hogy elkötelezze magát a 2015-ös párizsi klímamegállapodás végrehajtása mellett.

„A klíma kérdéséről folytatott vita egésze nagyon nehezen zajlott, hogy ne mondjam, nagyon nem kielégítően” – mondta Merkel az újságíróknak.

A német kancellár hozzátette, hogy bár a kereskedelemről szóló vita szintén nagyon nehéz volt, ebben a kérdésben Donald Trump amerikai elnök beleegyezett a G7-csúcs zárónyilatkozatának olyan megszövegezésébe, amely a protekcionizmus elleni harcot ígér és elkötelezi magát egy szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rend mellett.

Trump egy Twitter-bejegyzésben közölte, hogy a jövő héten hozza meg döntését

arról, hogy kormánya támogatja-e a klímaváltozás elleni harcban kulcsfontosságú szerepet játszó párizsi megállapodást.

A G7-csúcs hatoldalas, 39 pontos zárónyilatkozata sürgős, minden érintett fél bevonásával zajló párbeszédet szorgalmaz Líbiával, valamint az Iszlám Állam (IÁ) uralta szíriai városok felszabadítása ügyében. A nyilatkozat Oroszország és Irán nyomásgyakorlását szorgalmazza a szíriai válság megoldása érdekében. Egyúttal újabb korlátozásokat helyez kilátásba Oroszországgal szemben arra az esetre, ha továbbra is megsérti a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló minszki megállapodásokat. A dokumentum felszólítja Észak-Koreát, hagyjon fel nukleáris fenyegetésével.

A G7-ek lefektették, hogy a migráció globális jelensége olyan, „hosszú távú válságmegoldást” igényel, amelyben különbséget kell tenni menekültek és migránsok között. A nyilatkozat kimondja, hogy a menekülteket hazájuk közelében kell támogatni, hogy oda biztonságban visszatérhessenek. A záródokumentum a migránsok jogainak tiszteletben tartását szorgalmazza, ezzel együtt

elismeri az államok „szuverén jogát határaik ellenőrzésében”.

Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatóján kijelentette, néhány héttel ezelőtt még mindenki azt hitte, az USA végleg nemet mond a párizsi klímaegyezményre, de a mostani G7-csúcs után úgy érzi, a „nézetkülönbségeket még csökkenteni lehet”. Hozzátette, hogy hétfőn Vlagyimir Putyin párizsi látogatásán kiemelt téma lesz a szíriai helyzet.

Közben Taormina tengerpartján néhány százan a G7-csúcs ellen tüntetnek.