Egy közdiplomáciai és multikulturalizmus-lecke Kolozsváron

Természetesen a kisebbségsimogató románok adták fel a leckét. És természetesen a gazda kezébe harapó magyaroknak.
Hirdetés

2017. május 17-e és 21-e között Kolozsváron zajlik (időközben lezajlott – a szerk.) az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának kongresszusa, mely entitás az európai államok több mint 90 kisebbségét fogja össze, melyek közül egyesek a területi autonómia eléréséért vagy kollektív jogokért küzdenek. Különben a kolozsvári FUEN-kongresszus munkálatainak is azoknak a megoldásoknak a feltárása a központi témája, melyek elvezethetnek ugyanahhoz a célhoz, nevezetesen azoknak a régióknak a területi autonómiájához, melyekben a kisebbségi népességek többségben vannak. Ez az oka annak, például, hogy a FUEN elnöke, Vincze Loránt május 19-én, Bonchidán elindítja azt az akciót, melynek keretében egymillió aláírást kívánnak összegyűjteni a Minority SafePack Európai Polgári Kezdeményezés mellett, melyet az RMDSZ és a FUEN tagjai éppen azért kezdeményeztek, hogy rábírják az Európai Uniót, adjon helyt az autonomista követeléseknek.

A FUEN-kongresszus résztvevőinek elszakadáspárti provokációi ellenére,

a kolozsvári helyi hatóságok a multikulturalizmus, az európai szellem és a tolerancia nyilvánvaló példáját nyújtották a kolozsvári polgármester üdvözlő beszédén keresztül (ezt Emil Boc polgármester nem személyesen mondta el a résztvevőknek, hanem a városháza honlapján közzétett közleményben – a szerk.), mely kihangsúlyozza, hogy az Erdély központjában elhelyezkedő város tökéletes helyszín egy nemzeti kisebbségeknek szentelt akcióhoz, mert ez a település kimondottan multikulturális, ahol minden etnikum megtalálja a helyét, de a környezetében élők tiszteletét is, nyelvétől és vallásától függetlenül.

Sőt, a városvezetés az üdvözletében úgy értékeli, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek román hatóságok által alkalmazott védelmi rendszere a Románia területén hivatalosan jelenlévő 20 etnikai kisebbség bármelyikének biztosítja az optimális fejlődést, amit gyakorlatilag a Kolozsvár központjában lévő szinte valamennyi épület és intézmény bizonyít, akár templomokról, akár felsőoktatási intézményekről beszélünk, és amit nemzetközi téren elismertek azoknak az intézményeknek a vezetői, melyek feladata e jogok tiszteletben tartása felett őrködni, mint például Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke.

Ez a rendszer gyakorlatilag biztosítja a nemzeti kisebbségek hosszú távú létezését

és fejlődését és semmiképpen sem vezet az asszimilációjukhoz: jó példát jelentenek erre azok a kis létszámú kisebbségek (mint például az örmények), melyek érintetlenül megőrizték hagyományaikat. Az RMDSZ folyamatos jelenléte Románia Parlamentjében az utóbbi 27 évben, de a – különféle formákban történt – állandó bevonása a kormányzásba szintén Románia példája a nemzeti kisebbségek területén érvényesülő jó gyakorlatoknak, állapítja meg a helyi közigazgatás közleménye.

De a román hatóságok tiszteletre és normalitásra szóló felhívása és demokráciából adott leckéje szöges ellentétben áll a magyar felszólalók által a FUEN-kongresszus első előadásaiban használt radikális árnyalatokkal.

Például az eseményt beharangozó, az RMDSZ honlapján közzétett üzenetében Vincze Loránt azt állítja, hogy a FUEN külföldi meghívottai – többek között – értesülni fognak a magyar kisebbség jogainak megsértéseiről, az autonómiáért folytatott harc kihívásairól és az RMDSZ anyanyelvhasználati jog kiterjesztésével kapcsolatos tapasztalatairól. Sőt, a munkálatok első napján Horváth Anna, az RMDSZ helyi közigazgatásokért felelős alelnöke a Kolozsvári Rádiónak adott interjújában megjegyezte, hogy a Minority Safepack legfontosabb hatása az lesz, hogy

az Európai Unió közbeléphet majd Romániában, ha Bukarest diszkriminálja a magyar kisebbséget.

Horváth Anna azt állította, hogy a román hatóságok az utóbbi 15 évben nem akarták és nem tudták megoldani a magyarok egyes gondjait, mint amilyen a nemzeti kisebbségekről szóló törvény, így elképzelhető, hogy az EU a jövőben fel fog lépni ennek érdekében Románia esetében.

Hirdetés

De itt még nincs vége. Vincze Loránt ugyanezt a hangvételt használta beszédében, és azzal vádolta a román hatóságokat, hogy elutasítják új jogok megadását a kisebbségeknek, továbbá bírálta Románia kormányfőjének és Kolozsvár polgármesterének távolmaradását az eseményről.

A beszédek közül a Kelemen Hunoré volt a legagresszívebb,

aki a foter.ro szerint újra megvádolta a román hatóságokat és különösen a román diplomáciát, szigorú kisebbségvédelmi szabályozásokat követelt az EU-tól, holott az EU hatásköreinek ilyen jellegű kiterjesztése sérti a tagállamok szuverenitását és a hatáskörök megosztásának elvét. Kelemen Hunor az RMDSZ zilahi kongresszusán elhangzott beszédekhez hasonlóan emlékeztetett az RMDSZ-nek a Nagy Egyesülés centenáriumával kapcsolatos álláspontjára és a Románia által az 1918. december 1-i kiáltványba foglalt „ígéretek megsértésére”.

Bár még csak egy nap telt el a FUEN-kongresszusából, mindezen állásfoglalások nyomán az a kérdés merül fel bennünk, hogy vajon mi ennek az eseménynek a valódi célja. A nemzetiségek kulturális értékeinek népszerűsítése, vagy az elszakadáspártiságot hirdető műhelyről van szó? Míg Vincze Loránt elnökségéig a FUEN viszonylag tárgyilagosnak tűnt, az utóbbi időben szabad szemmel látható, hogy Magyarország újabb eszközévé válik, mellyel a magyar állam megpróbálja érvényesíteni elképzelését a térségben, főleg, hogy masszív támogatásban részesítette a kolozsvári kongresszust, mely város tárt karokkal várta a kongresszus résztvevőit…

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés