Kihirdette pénteken Klaus Iohannis államfő az egészségügyi reformról szóló jogszabályt, amely a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményeket. A törvény azokon a településeken lép érvénybe, ahol a kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot vagy az 5 ezer főt.

Azáltal vált lehetővé a törvény kihirdetése, hogy az alkotmánybíróság megállapította, nem ütközik Románia alkotmányával. Három párt – a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Népi Mozgalom Párt – ugyanis megtámadta a törvényt az alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy az „akadályozná az érintett intézmények tevékenységét, ugyanakkor többletköltséget róna a helyi hatóságokra a finanszírozási forrás megjelölése nélkül”, illetve hogy olyan előírásokat tartalmaz, amelyek áthágják a törvény előtti egyenlőség és diszkriminációmentesség elvét.

Az alkotmánybíróság elutasította a három alakulat által benyújtott kifogást.

A 2006/95-ös, illetve a szociális ellátást szabályozó, 2011/292-es törvényt kiegészítő jogszabályt április 11-én fogadta el a képviselőház döntéshozó kamaraként. A tervezetet az RMDSZ 13 képviselője és szenátora nyújtotta be azt követően, hogy a kolozsvári sürgősségi gyerekkórházban egy orvos megalázott egy háromszéki diáklányt és családját, mivel azok nem beszéltek jól románul.

A Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) korábbi elemzése szerint a módosítás nem keletkeztet új nyelvi jogokat: nem a magyar nyelv használata válik kötelezővé, a módosítások mindössze a kisebbségek nyelvét beszélő szakemberek alkalmazását teszik kötelezővé ezekben az intézményekben.