(Ny)elvi jogok
Timi
2017. május 19. péntek, 17:13
Ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot vagy az 5 ezer főt, alkalmazni kell a kisebbség nyelvét beszélő személyzetet.

Kihirdette pénteken Klaus Iohannis államfő az egészségügyi reformról szóló jogszabályt, amely a kisebbségek anyanyelvét ismerő személyzet alkalmazására kötelezi az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményeket. A törvény azokon a településeken lép érvénybe, ahol a kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot vagy az 5 ezer főt.

Azáltal vált lehetővé a törvény kihirdetése, hogy az alkotmánybíróság megállapította, nem ütközik Románia alkotmányával. Három párt – a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Népi Mozgalom Párt – ugyanis megtámadta a törvényt az alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy az „akadályozná az érintett intézmények tevékenységét, ugyanakkor többletköltséget róna a helyi hatóságokra a finanszírozási forrás megjelölése nélkül”, illetve hogy olyan előírásokat tartalmaz, amelyek áthágják a törvény előtti egyenlőség és diszkriminációmentesség elvét.

Az alkotmánybíróság elutasította a három alakulat által benyújtott kifogást.

A 2006/95-ös, illetve a szociális ellátást szabályozó, 2011/292-es törvényt kiegészítő jogszabályt április 11-én fogadta el a képviselőház döntéshozó kamaraként. A tervezetet az RMDSZ 13 képviselője és szenátora nyújtotta be azt követően, hogy a kolozsvári sürgősségi gyerekkórházban egy orvos megalázott egy háromszéki diáklányt és családját, mivel azok nem beszéltek jól románul.

A Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) korábbi elemzése szerint a módosítás nem keletkeztet új nyelvi jogokat: nem a magyar nyelv használata válik kötelezővé, a módosítások mindössze a kisebbségek nyelvét beszélő szakemberek alkalmazását teszik kötelezővé ezekben az intézményekben.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/21216
Cserében Magyarország ismét támogatja Románia OECD-tagságát.
De azért fegyelmi vizsgálat indult a bántalmazott magyar diáklány ügyében.
A volt államfő szerint az utolsó pillanatig tárgyalni kellett volna a kisebbségellenes ukrán oktatási törvényről.
Besztercén történt az incidens, az RMDSZ ki van akadva.
A kétéves rendezvénysorozat az 1918-1920-as időszakra fókuszál
Jövőre kerékpárpróbákkal bővítenék a rendezvényt.
Még államtitkárként segített Teleorman megyei tulajdonba, majd magánhasználatba juttatni egy dunai szigetet és a folyam Pavel-ágának egy részét.
Nehéz másként értelmezni az RMDSZ-elnöknek a kolozsvári magyar ügyintéző iroda megnyitóján elhangzott szavait.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács nagyváradi ülésén nem mindenben értettek egyet a résztvevők, de abban igen, hogy tovább kell folytatni az autonómiaküzdelemet.
És akkor esetleg az erdélyi magyarok meg a székelyek meg más „tiltott népek” is vérszemet kapnak.
Fél éve „azonnali szerződésbontást” ígért Nagy Zoltán.
Pazar előadással kápráztatta el közönségét a Magyar Állami Operaház erdélyi turnéjának utolsó helyszínén, Kolozsváron. Azt ígérik, visszajönnek.
Befutott, nagy nevek és roppant ígéretes fiatalok rendeznek majd Kolozsváron, miközben a társulat rengeteget utazik bel- és külföldön.
Tamási Zsolt mellett a volt megyei főtanfelügyelőt, Ștefan Someșant is hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolják.