Patarét a városházán ér véget?

Ott kellene, de idén a patarétiek egytizede tud elköltözni a szeméttelep mellől. Véget ért az őket segítő Pata-Cluj projekt.
Hirdetés
A kolozsvári városházán tartották a pataréti roma közösségek átfogó társadalmi inklúzióját két és fél éve elindító Pata-Cluj projekt záró sajtótájékoztatóját. A Norvég Alap támogatta kezdeményezés 35 családot tud elköltöztetni a szeméttelep mellől, hogy emberi körülmények között kezdhesse újra az életét, és azt úgy tudja folytatni, hogy ne essen ismét a területi szegregáció csapdáiba.
 
A Pata-Cluj projektről nemrég részletesen is beszámoltunk azután a konferencia után, ahol levonták ennek a sokrétű felzárkóztató programnak a szakmai tanulságait. Ma abban az egy órában, amelyre a városháza odaadta az Üvegtermet, nem is lehetett a projekt minden oldaláról beszélni, a lebonyolítók csak néhány részletét emelték ki azoknak a területeknek, amelyen dolgoztak: lakhatás, foglalkoztatottság, jogi segítségnyújtás, ügy- és iratintézés, iskolai és informális oktatás, közösségi döntéshozatal, kulturális tevékenységek.
 

Patarétet fel kell számolni,

az nem lakóterület, hanem egy súlyosan mérgezett, ipari zóna – tisztázta Tonk Gabriella projektmenedzser rögtön az elején. Amikor 2012-ben elkezdett foglalkozni a pataréti romák felzárkóztatásával, tíz éven belül tartotta megvalósíthatónak, hogy visszahozzák azokat a közösségeket a város és a társadalom pereméről. 
 
Bő öt év telt el, mire összejött az ott élő mintegy 350 (egyébként folyamatosan változó számú) család egy tizedének, 35-nek az elköltöztetése. Tonk Gabriella szerint nem lenne lehetetlen teljesen felszámolni a pataréti gettót 2022-ig, de ahhoz a kolozsvári városháza a mostaninál sokkal-sokkal több erőforrást kellene, hogy mozgósítson a célra. Ráadásul minél gyorsabban, mert egyre több ember költözik ismét a telep Cantonului utcai részébe. Vagyis a gettó nem fog magától eltűnni, strukturális gazdasági és társadalmi folyamatok termelik újra.
 
A Pata-Cluj nem városházi kezdeményezés, teljes mértékben civil projekt. A kolozsvári városháza és a környező települések a tagjai a Kolozsvári Metropolisz Övezet Közösségfejlesztő Egyesületnek (ADI ZMC), amely lebonyolította a Pata-Cluj összetett tevékenységeit, de a civilek voltak azok, akik ehhez koncepciót, pénzt és partnereket szereztek, és az egyesület munkatársaiként elvégezték a munkát.
 
Olimpiu Bela Lăcătuș folyamatmenedzser és Tonk Gabriella projektmenedzser
 
Olimpiu Bela Lăcătuș folyamatmenedzser és Tonk Gabriella projektmenedzser  | Fotók: Szabó Tünde
 
Ennek nem kis része volt az, hogy megtanulják, mit kell tenni, hogy lebontsák azokat az akadályokat, amelyek miatt a nagyon is változó szociális helyzetű patarétiek nem tudják igénybe venni a már létező szociális szolgáltatásokat, és hogy megtanítsák a városháza különböző osztályainak, hogyan fejlesszék a szolgáltatásaikat úgy, hogy azok a legrászorultabbakat is segítsék. 
 
Pusztán a városháza szociális szolgáltatásaival azonban nem lehet felszámolni egy olyan problémahalmazt, mint amilyen a mélyszegénység és a társadalmi kirekesztés által egyaránt sújtott Pataréten kialakult. A jelenlegi törvénykezés olyan, hogy az itt élő emberek nagyon kis pontszámokat érnek el azokon a pályázatokon, amelyeken kiosztják a városháza szociális lakásait. 
 
Vagyis a területi szegregációt teljesen más módon kell megszüntetni, mint amire jelenleg egy önkormányzat képes. A Pata-Cluj projekt ezért célul tűzte ki azt is, hogy olyan módszert fejlesszen ki a mélyszegénységben tengődő és azt újratermelő telepek felszámolására, amelyet máshol is gyakorlatba lehet ültetni.
 

Az elérhető lakbérű szociális lakások

a projekt legköltségesebb és egyik legfontosabb tétele: az érzi magát embernek, aki emberi körülmények között lakik, elérhető közelségben a munkahelyéhez, gyerekei pedig az iskolához. Állandó lakhellyel már rendes, tíz évig érvényes személyi igazolványt lehet szerezni (az ideiglenest egy év után meg kell újítani), azzal már határozatlan idejű munkaszerződést lehet kötni, és a rendezett személyi iratok a feltétele annak is, hogy valaki igénybe tudja venni az oktatási, egészségügyi, szociális szolgáltatásokat.
 
A kolozsvári ingatlanpiac a projekt futamideje alatt annyira megváltozott, hogy kiderült, az elején 50 százalékkal alulbecsülték a lakásokra fordítandó összeget. Így is a 35 lakásnak csak bő egyharmada található Kolozsvár területén, 12 lakást Apahidán épít fel a Habitat for Humanity szervezet, a többi Kisbácsban és Szászfenesen található.
 
A lakások a közösségfejlesztő egyesület tulajdonában maradnak, a bérlők a havi 100 lejes lakbért és a rezsit kell, hogy fizessék. Ha egymást követő három hónapon át ezzel elmaradnak, akkor megszűnik a bérleti szerződésük, és egy másik család költözik a helyükre. Ezeket a lakásokat az egyesület gáztűzhellyel, hűtőszekrénnyel és mosógéppel szereli fel, derült ki a sajtótájékoztatón, bútorzatot pedig adományokból tudnak majd biztosítani, ha a bérlők külön igénylik.
 

A legnehezebb kérdés az volt, kik kapjanak lakást.

Legalább fél évet fordítottak a civilek arra, hogy 346 családot tájékoztassanak arról, hogy egyáltalán igényelhetnek lakást, majd a közösségi döntéshozatal különböző formáinak elősegítésével közösen dolgozták ki, hogy milyen feltételek szerint bírálják el ezeket az igényléseket. Az elbírálási folyamatot pedig külső szakértőkre bízták, hogy az egyesület munkatársait ne érhesse a részrehajlás vádja.
 
Az egyik legnagyobb akadályként ugyanis az évek óta halmozódó bizalmatlanságot kellett legyőzniük. A Pataréten élőket korábban már sokszor verték át be nem tartott ígéretekkel akár olyan emberek és hivatalok is, akik segíteni lettek volna hivatottak. A projekt két és fél éve alatt viszont meg tudták őket győzni arról, hogy tényleg lesznek lakások, hogy elérhető a segítség, hogy érdemes újra és újra kopogtatni hivatalok, szolgáltatók ajtaján.
 

A civileknek az jelentett sikerélményt közben, 

ha egy Pataréten élő gyerek befejezett egy iskolai ciklust, ha egy ottani család már önállóan, az ő segítségük nélkül tudta intézni a hivatalos ügyeit és papírjait, vagy ha valaki állást kapott. Külön céljuk volt, hogy segítsenek a családoknak tudatosítani és feltérképezni azokat az erőforrásaikat, amelyekkel saját magukon tudnak segíteni, de ez nem zárta ki, hogy válsághelyzetben azonnali beavatkozásokkal segítsenek több mint száz családon.
 
182 embernek nyújtottak segítséget álláskeresésben, 70 személy kapott állást az építőiparban, autógyártásban, logisztikai és köztisztasági cégeknél, 35 fiatal vett részt szakmai képzésben, és tíz személynek segítettek kidolgozni egy saját vállalkozás üzleti tervét. A projekt lejárta miatt ezek finanszírozására, vagyis a tényleges vállalkozások elindítására most más forrásokat keresnek.
 
A Pata-Cluj csapatának egy kis része
 
A Pata-Cluj projektben 35 ember dolgozott, nagyjából harmaduk jelent meg a sajtótájékoztatón. Balról jobbra: Apai Emese kulturális facilitátor az AltArt alapítványtól, Adorjáni Júlia, a Pata-Cluj egyik folyamatmenedzsere, Szakáts István, az AltArt elnöke, Horea Jurcan, a Habitat for Humanity igazgatója, Olimpiu Bela Lăcătuș folyamatmenedzser, Tonk Gabriella projektmenedzser, Coraian Zoltán, a fejlesztési egyesület elnöke, Emilia Botezan, a városháza technikai osztályának munkatársa, a projekt egyik elkötelezett híve, Linda Greta, a Coastei utcai Romák Egyesületének elnöke.
 
179 személynek nyújtottak jogi tanácsadást, 308-nak segítettek személyi igazolványt szerezni, 49 személyt ismertettek el az állammal, vagyis vétettek hivatalos nyilvántartásba jóval később, mint ahogy megszülettek. Ez jelenleg hosszú és bonyolult bírósági folyamat Romániában, de remény van arra, hogy hamarosan egyszerűbb hivatali eljárással is megoldható.
 
297 személy részesült orvosi vizsgálatban a projekt keretében, nyolc embernek segítettek egészségügyi biztosítást kötni, 41 személyt abban, hogy gyereknevelési támogatást kaphasson. A projekt futamideje alatti három tanévben évente 14-16 gyerek iskolába járását segítették minden szinten a beiratástól és reggeli öltözködés-mosakodástól kezdve az étkezéseken át a délutáni tevékenységekig. 45, korábban az iskolát már elhagyó felnőtt és gyerek vett részt a Második esély programban.
 
Rengeteg kulturális és művészeti eseménybe vonták be a patarétieket helyben és a városban egyaránt, és mostanra készült el az állomás melletti Locomotivei utcában a Fiatalok Háza, amelyben a patarétieket és kolozsváriakat összekötő programokat terveznek – mondta el Szakáts István, az AltArt Alapítvány elnöke, a Pata-Cluj kulturális tevékenységeinek felelőse. A következő nagyszabású tervük pedig egy, a patarétieknek szóló közösségi rádió beindítása.
 

A fenti száraz adatokat a projektről készült film teszi átélhetővé,

a Pata-Cluj filmet szombaton vetítik délután öttől a Győzelem moziban. A belépés ingyenes, csak a helyek száma korlátozza.
 
 
A Norvég Alap támogatása most április végén lejár, a civilek társadalmi felzárkóztató programja takaréklángon folytatódik. Ma rengeteg igényt benyújtottak a városháza különböző osztályai számára egy erre szolgáló kerekasztalon arról, hogyan fejlesszék a hivatalok szociális szolgáltatásaikat a területi és társadalmi szegregáció lebontása érdekében. Kifejezetten kérték, hogy a legrászorultabb gyermekek ezután is eljuthassanak iskolába úgy, hogy ne kényszerítsék őket szegregált oktatásba.
 
A városháza és magántámogatók segítségével az oktatási vonal folytatása mellett a 35 család költözését oldják meg idén, jövőre pedig újra indul a Norvég Alap szegénység elleni programja, ahova ismét pályáznak. Ebben az új ciklusban a pataréti lakosság újabb tíz százalékát költöztetnék el – számolt be terveikről Coraian Zoltán Csaba, a fejlesztési egyesület elnöke.
 
Az első ciklus megváltoztatta nagyon sok ott élőnek a hozzáállását – hangzott el. Azok közül, akik most nem kaptak lakást, többen készülnek már a következő fordulóra: olyan lépéseket tesznek tudatosan a saját felzárkózásuk útján, hogy a lakásigénylések már kidolgozott és ismert feltétei szerint minél nagyobb pontszámot érjenek majd el.

Hirdetés