Az Európai Unió Bíróságán, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságán keres jogorvoslatot az egyik korrupciós ügyében felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöki tisztségét is betöltő politikus csütörtökön jelentette be, hogy ügyvédei a luxembourgi, illetve a strasbourgi bírósághoz fordulnak, miután hétfőn a román legfelsőbb bíróság elutasította ítéletvégrehajtási kifogását.
Dragneát tavaly áprilisban két évnyi, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az akkori államfő leváltásáról 2012-ben kiírt népszavazással kapcsolatos korrupciós perben.
Választási csalás megszervezésében és befolyással való üzérkedésben találták bűnösnek.
A házelnök nem ismeri el, hogy a PSD akkori főtitkáraként és országos kampánystábja vezetőjeként csalásra bujtotta volna fel a választási bizottságok tagjait, ezért akarja beperelni Romániát az európai bíróságokon.
Miután itthon elutasították rendkívüli jogorvoslati kérelmét, Dragnea üdvözölte a legfelső bíróság gyors döntését, mert ezzel úgymond utat nyitottak számára, hogy Luxembourgban, illetve Strasbourgban keresse igazát. A PSD tavaly decemberi választási győzelme után
Dragneát priusza akadályozta meg abban, hogy pártelnökként magának igényelje a kormányfői kinevezést.
A 2001/90-es törvény 2. cikkelye tiltja ugyanis a jogerősen elítélt személyeknek, hogy a kormány tagjai lehessenek. Ezt a törvényt a Nép Ügyvédje a választások után nem sokkal, idén január 5-én megtámadta az alkotmánybíróságon. A taláros testület azóta húzza az időt, legutóbb épp ma halasztotta el május 4-re a döntést, hogy alkotmányellenes-e az illető cikkely vagy sem.
Igazságügyi források szerint a halasztás egyik oka a kvórumhiány volt. Az alkotmánybíróság utoljára április 27-ét jelölte meg a döntéshozatal napjaként ebben a kérdésben, miután március 7-én 21-ére, majd március 21-én április 4-ére halasztott a Nép Ügyvédjének óvásával kapcsolatban.
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke úgy nyilatkozott: eddig ez a legnehezebb döntés, amelyet meg kell hozniuk,
mert a kérdésnek politikai felhangjai vannak.
Az említett jogszabály kimondja, hogy csak olyan személyek lehetnek a kormány tagjai, akik esetében nem áll fenn összeférhetetlenség, és akiket nem ítéltek el jogerősen bűnvádi perben.
A Nép Ügyvédje által januárban kiadott indoklás szerint az illető cikkely „áthágja a hatalmi ágak közti egyensúlyra vonatkozó jogszabályt, ugyanakkor nem felel meg a kiszámíthatóság és az arányosság alkotmányos elvének”.
Dragnea ellen egy másik ügyben is vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség (DNA), így ha még egyszer bűnösnek találja a bíróság, már nem lehet szó felfüggesztett büntetésről, és az első ügyben kiszabott börtönbüntetését is le kell töltenie.