Régi, jó
béel
2017. április 21. péntek, 08:43
Harmadik alkalommal rendezik meg a Székely Kongresszust, amelyen a régió jövőjének szellemi alapjait keresik.

A Székelyföld jövőjének a szellemi alapját próbálja megfogalmazni a csütörtök este Marosvásárhelyen megnyitott III. Székely Kongresszus. A szombatig tartó tudományos konferencia keretében Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön 16 szekcióban mintegy száz előadó tart előadást Székelyfölddel kapcsolatos témákról.A konferenciát levélben köszöntötte a fővédnöki szerepet vállalt Semjén Zsolt. A magyar miniszterelnök-helyettes úgy vélte: „Székelyföld magyarságában való megmaradása azon áll, hogy egységbe tudjuk-e fogni hagyományaink megőrzését napjaink szakmai, tudományos és gazdasági teendőivel.

Egyed Ákos történész előadásában az 1902-ben megszervezett első székely kongresszust idézte. Megjegyezte, az első kongresszus öt szekciója közül a székelyek elvándorlásának a megállítását célul kitűző szekciót tartották a legfontosabbnak a szervezők. Hozzátette,

az vezetett a székelyek tömeges elvándorlásához, hogy a székelység a 20. század elején is megmaradt a maga konzervativizmusában.

Az iparűzést méltóságán alulinak találta. Az akkori kongresszus előadói úgy ítélték meg, hogy szükség van a modernizációra, de valamilyen módon a hagyományokat is meg kell őrizni.

Kolumbán Gábor fizikus, vállalkozó, a 2002-ben tartott II. Székely Kongresszus főszervezője megállapította: a székelység leszakadása a 20. század eleje óta is folytatódott. Úgy vélte: 1902-ben a modernizáció érte felkészületlenül Székelyföldet, a 21. század elején pedig Románia NATO- és EU-csatlakozása.

„Rajtunk múlik, hogy milyen lesz a Székelyföld jövője. Senki nem fog minket kívülről megváltani.

Ki kell találnunk azt a megoldást, ami fenntarthatóvá teszi a székelyföldi létformát"

- fogalmazta meg a székely kongresszusok célját Kolumbán Gábor.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke köszöntésében azt hangsúlyozta, valami mégis megváltozott a korábbi székely kongresszusok óta: immár a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vállalta a szervezést. Szerinte ezáltal a tudományos konferencia otthonra lelt.

Dávid László, a Sapientia rektora is az egyetem szerepvállalását hangsúlyozta. Felidézte, Amerika mai fejlődésének egyik motorja, a Szilícium-völgy a 19. században egy mezőgazdasági övezet volt. Az emelte ki a környezetéből, hogy 1891-ben létrehozták itt a Stanford egyetemet, amely a gyakorlatias oktatást tűzte ki célul. Úgy vélte, hasonló szerepet tölthet be a Székelyföld számára a Sapientia egyetem.

Bakk Miklós politológus, a konferencia fő szervezője a rendezvény több célját is megjelölte. Szerinte a kongresszus egyfelől megpróbálja áttekinteni, hogy különböző tudományos területeken milyen tudás halmozódott fel Székelyfölddel kapcsolatban. Azt is célnak tartotta azonban, hogy a tanácskozás révén kialakuljanak a székelyföldi tudományos együttműködés új útjai. Fontosnak tartotta ugyanakkor a konferencia közpolitika-gerjesztő jellegét. Megjegyezte: felkérték a konferencia szekcióvezetőit, hogy zárják tanácskozásukat közpolitikai javaslatok megfogalmazásával. A politológus

a székelyföldi regionális identitás megerősítését is a konferencia céljának tartotta.

A konferencia marosvásárhelyi helyszínén a székelyföldi értéktár, a nyelvi jogok és a Székelyföld társadalmi állapota szekciókban hangzanak el előadások. Csíkszeredában a regionalizmus földrajzi és településhálózati vetületei; a régióépítés szerepe a székelyföldi közigazgatásban és önkormányzati működésben; vállalkozók és vállalkozások a Székelyföldön; a vidék és az agrárium szerepe Székelyföld gazdaságában szekciók ülései zajlanak. Sepsiszentgyörgyön a történelem, a székelyföldi oktatás, népegészségügy, épített örökség helyzete, a közösségi gazdálkodás és a falusi kultúrházak helyzete és funkcióváltása témakörökben hangzanak el tudományos előadások.
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/20770
Tizenegy jelölt, 47 millió választópolgár, fokozott biztonsági intézkedések.
Toró T. Tibor a párt ügyvezető elnöke lett.
Okoztunk némi zavart az SZKT-küldöttek körében, akik legalább két fontos újítást is elfogadtak.
A lólengést évtizede uraló Berki Krisztián a várakozási idő túllépése miatt nem lett hetedszer is Európa-bajnok.
Szilágyi Zsolt pártelnök szerint bármennyit is vitatkoznak az RMDSZ és az MPP vezetőivel, nem szabad elfelejteni, hogy „ők a testvéreink”.
És felvonultak a tudományért. Pontosabban a megbecsüléséért és magasabb hazai finanszírozásáért.
A terrorizmus vádja alól nemrég alapfokon felmentett kézdivásárhelyi fiatalember először számolt be elfogatásáról, fogvatartásának körülményeiről, tárgyalótermi részletekről, cellatársainak és román ismerőseinek viszonyulásáról, illetve arról, hogyan élte meg családja az ügyet. Exkluzív interjúnk.
Kovács Zsófia sporttörténelmet írt Kolozsváron a tornász Eb összetett versenyében, miközben hallotta, hogy magyarul szurkolnak neki.
Miközben ötezer ember megbetegedett, huszonkét gyerek meghalt, a megyékben pedig nincs elég oltás.
Az RMDSZ elnöke a kolozsvári SZKT-ülésen fogalmazott így, ahol elfogadták azt is, hogy a szövetség bevezeti a női kvótát.
Egy hete még megszavazták, most meg kekeckednek.
Szotyori-Lázár Zoltán többek között azt írta: nem érdemeltek kettős állampolgárságot, mert nagymértékű a körükben az elhülyülésre való hajlamosság.
Avagy a Kolozsvár és Bukarest közötti bizarr kapcsolat. Barbu Mateescu szociológus írása ugyancsak elgondolkodtató.
Ezúttal rendőrökre lőttek rá a nyílt utcán. Két halott a mérleg, az Iszlám Állam pedig bejelentkezett elkövetőként.