Kelemen Hunor és Vincze Loránt|Fotók: Banga Előd Ernő
Kisebbségi főváros
pazs
2017. április 20. csütörtök, 15:55
Kolozsváron tartja idei kongresszusát az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, és itt indítják el a kisebbségvédelmi mentőcsomaghoz szükséges egymillió aláírás összegyűjtését.

„Te hoztad a telet Dániából, Lóri” – viccelődik Kelemen Hunor annak a sajtótájékoztatónak a végén, amelyet Vincze Loránttal, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökével közösen tartott Kolozsváron, és ahol a politikai beszámolók mellett a megjelentek figyelmét leginkább a Majális utcai pártközpont nagy üvegablakain át megcsodálható tavaszi hóhullás kötötte le.

A találkozó apropóját az adta, hogy május 17-21. között az őshonos európai nemzeti kisebbségek legreprezentatívabb szervezete, a 32 országból mintegy 90 tagszervezetet számláló FUEN Kolozsváron tartja idei kongresszusát, a házigazda szerepét pedig az RMDSZ tölti be. Kelemen Hunor elmondta, tarthatatlan, hogy

a kisebbségi jogok védelme területén egyfajta „kétsebességes” modell érvényesül Európában,

mivel a fejlettebb jogvédelemmel rendelkező nyugat-európai kisebbségek helyzete nem vethető össze a kelet-közép-európai országokban élő nemzeti közösségekével, amelyeknek a helyzete csak szavak szintjén tekinthető rendezettnek.

A kongresszus szolgál apropóul a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés érvényesítéséhez szükséges aláírásgyűjtés megkezdéséhez is – mint Vincze Loránt kifejtette, Kolozsvár a maga etnikai és kulturális sokszínűségével szimbolikus helyszínnek számít egy ilyen akció szempontjából. „Májusban néhány napra Kolozsvár lesz az európai nemzetiségek fővárosa” – fogalmaz a FUEN elnöke.

A Minority SafePack célja, hogy

a kisebbségvédelmet a tagállamok szintjéről uniós szintre emelje,

hogy a kisebbségi jogok ne maradjanak meg kizárólagos tagállami hatáskörben, hanem legyen – Kelemen Hunor megfogalmazásában – egyfajta „kötelező minimum”. A javaslatcsomagot 2013-ban nyújtották be, akkor az Európai Bizottság kompetenciahiányra hivatkozva elutasította, de az EU luxemburgi bírósága a kezdeményezőknek adott igazat (az ügymenetbe közben bekapcsolódott Magyarország a kisebbségek oldalán, Románia és Szlovákia pedig az EB oldalán).

Fotók: Banga Előd Ernő/RMDSZ

A „mentőcsomag” 9 pontot tartalmaz (kettőt nem sikerült bejegyeztetni), köztük az anyanyelvhasználatra, a regionális politikára, az egyenlő bánásmódra, közképviseletre vonatkozó javaslatokat, de rendezné például az ún. geo-blockingból (vagyis az audiovizuális tartalmak országonkénti kódolásából) fakadó problémákat is.

Ahhoz, hogy az MSP a Bizottság asztalára kerüljön, a kezdeményezőknek

egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteniük az EU legalább hét tagállamából.

Ebből – mint Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva elárulta – az RMDSZ minimum 200 ezer aláírás összegyűjtését vállalja.
Vincze Loránt szerint nem az aláírások összegyűjtése jelenti az igazi kihívást – hiszen az Unióban mintegy 60 millió, az őshonos etnikai kisebbségekhez tartozó személy él –, hanem az, hogy a rendelkezésükre álló egy évben hatékonyan kommunikálják a céljaikat, és az aláírásgyűjtési kampánnyal megfelelő médianyilvánosságot biztosítsanak a nemzeti kisebbségek ügyének.

„Egyfajta koalíciót szeretnénk létrehozni az ügy érdekében, amelybe

nemcsak a kisebbségeket vonnánk be, hanem szeretnénk megszólítani a többségieket is”

– szögezte le a FUEN elnöke. Vincze és Kelemen elmondása szerint az ügyet elviekben támogatja az RMDSZ-t is sorai közt tudó Európai Néppárt, de a liberálisok is, a szocialisták viszont „kicsit nehezebben meggyőzhetőek”.

A FUEN kongresszusára – amelynek megrendezésében az MPP, a Német Demokrata Fórum és az arománok szövetsége lesz az RMDSZ partnere – mintegy 200 meghívott érkezik, a különböző kisebbségek képviselőitől az európai intézményeken át ENSZ-szakértőkig. Nekik be is mutatják Kolozsvár és környékének szépségeit: körbevezetik őket a városban, elviszik őket Bonchidára, Tordaszentlászlóra és a tordai sóbányába, Emil Boc polgármester pedig fogadást ad a tiszteletükre.

„Azt szeretnénk, ha a »családi fotót« már a háromnyelvű helységnévtáblák előtt készíthetnénk el” – teszi hozzá mosolyogva Vincze Loránt.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/20759
Meddig lehet üzlet a szemét? Lehet-e regionális identitást építeni a zöld gondolatra Székelyföldön? Alámerültünk a szeméthegyekbe Tusványoson.
Nagyon sok tévhit kering a közbeszédben a medvékről. Székelyföldi politikusok és szakértők Tusványoson tisztázták, miért a kilövés jelenti az egyetlen megoldást a medveproblémára.
És az év végéig befagyasztotta az alkalmazásokat a központi adminisztrációban.
Péntektől keddig tart majd a hétvége.
Csendes és lapos, félénk, tisztességes, de nemzetközi téren irreleváns diplomáciánk van. Ha tetszik, ha nem.
A Centenárium lakmuszpapír, a Romániát elüszkösítő középszerűség megnyilvánulása. Kijózanító szöveg az egyesülési hisztiről.
A világhírű magyar szólóvitorlázó, aki ötször kerülte meg a Földet, napsütést és szélcsendes időt hozott Tusványosra.
Bingó, Ön eltalálta, Hargita és Kovászna megyét nem szereti a kormány.
A szabadegyetem megnyitóját élőben közvetítettük. itt visszaolvashatják a politikusok rövidnadrágos mondatait.
A donyecki szeparatisták műve.
És ha valaki mégis megteszi, legyen ő bármilyen párthű, levágják a fejét.
Mert Tusványos minimum kettős természetű, és ez benne a biztos pont. FOTÓK
Felháborodott polgárokba botlottunk Sepsiszentgyörgyön, Klaus Iohannisra várva. Volt, aki az elnök autonómiaellenes politikája ellen tiltakozott, de olyan is, aki a polgármesteri hivatalt bírálta.
Meglehetősen semmitmondó beszéd részeként emelte ki a mindenkori bukaresti álláspontot a Székelyföldre látogató román államfő.