Vizit?
Szerző: Claudiu Pădurean
2017. április 19. szerda, 20:33
Most már nem lenne akadálya a pápa erdélyi látogatásának.

Máris nagy érdeklődést váltott ki az a felvetés, hogy Ferenc pápa esetleg Romániába látogathat. De egyelőre csak reményekről van szó, ahogy azt Florentin Crihălmenanu kolozs-szamosújvári görög-katolikus püspök kijelentette. Vatikán a Román Ortodox Egyház vezetője, Dániel pátriárka hivatalos meghívójára vár. Annak ellenére, hogy Ferenc pápát már Klaus Iohannis elnök, valamint a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia is meghívta Romániába.

„Először is mindnyájan tudjuk, hogy a római egyházvezető nem jön egy ortodox többségű országba anélkül, hogy ehhez megkapná az Ortodox Egyház vezetőjének, Dániel pátriárkának hivatalos meghívóját, természetesen az Ortodox Egyház legfelsőbb fóruma, a Szent Zsinat beleegyezésével. Tehát akkortól kezdhetünk a diplomáciai szintű együtt munkálkodásról beszélni, hogy létezik egy hivatalos meghívás a Pátriárkia, Románia elnöke és a Püspöki Konferencia részéről. Addig csak beszélgetések és – esetleg – találgatások vannak, de ezek nem tekinthetők hivatalos lépésnek. Amint megvan ez a három meghívás, a Vatikán képviselői Romániába jönnek és elkezdődnek a konkrét tárgyalások arról, ahogy ez a látogatás lezajlik majd. Tehát egyelőre így állunk”, mondta a kolozs-szamosújvári görög-katolikus püspök.

„Konkrét akciókra van szükség”

Florentin Crihălmeanu hozzátette, hogy bár „vannak reményeink egy 2018-as pápai látogatást illetően”, „nem térhetünk rá a konkrétumokra”. „Ahhoz, hogy rátérhessünk a konkrétumokra, jelenre van szükség. És akkor dokumentumok, konkrét akciók kellenek. Vannak remények, vannak tervek, vannak elképzelések, de ezek inkább csak alaptalan szép álmok. Mi azt szeretnénk, ha a római egyházvezető romániai látogatása során a mi térségünkbe, Erdélybe is eljönne, ha alkalmunk lenne ünnepi misét tartani és ha a jó Isten lehetővé teszi majd, hogy az esemény a mártír püspökök boldoggá avatásával is egybeessen, akkor nagyon örülnénk, ha egy ilyen megemlékező liturgiára egy jelentőségteljes helyen, Balázsfalván kerüljön sor, ahol tisztelettel adózhatunk egyházunk ezen vezetői emlékének”, tette hozzá a kolozs-szamosújvári román unitus püspök.

„A boldogság forrása”

„II. János Pál pápa látogatására is emlékszünk: a boldogság, béke és jó egyetértés forrása volt. Egyes honfitársaink még azt is mondták, hogy örülnek a két egyház egyesülésének. Azokban a napokban olyan szép volt az egyetértés és olyan harmónia jött létre, hogy a talán kevésbé tájékozott személyek effektív módon azt hitték, hogy az egész egységben jött létre. Úgy tűnik, hogy nem kellene óvakodnunk a római egyházvezető ilyen jellegű látogatásától. Ellenkezőleg, biztos vagyok abban, hogy Románia az egész világon ott lesz a legfontosabb képernyőkön, legalábbis az esemény három napja alatt. És ezen kívül figyelemre méltó többlet keletkezik majd azokban a napokban ökumenizmusból, kegyességből és imádságból”, tette hozzá a kolozsvári püspök.

Miért nem jutott el Erdélybe II. János Pál pápa

II. János Pál pápa 1999-ben Romániába látogatott, de ennek a látogatásnak nem pasztorális, hanem ökumenikus jellege volt, mert a Román Ortodox Egyház pátriárkája, Teoctist ragaszkodott ahhoz, hogy a pápa az ő és ne a romániai katolikusok vendége legyen. Ez bizonyos korlátozásokhoz vezetett. II. János Pál pápa, például, felkereste az Apostoli Nunciatúrát és a bukaresti Szent József Katedrálist, de nem látogathatta meg az erdélyi és különösen a balázsfalvi katolikus közösségeket. Alexandru Todea bíborossal Bukarestben találkozott.

Most a legtöbb romániai ortodox és katolikus értelmiségi úgy véli, hogy sokkal szívesebben fogadnának egy újabb pápai látogatást és eltűntek az erdélyi közösségek meglátogatásával kapcsolatos akadályok. „A pápa akár a magyar közösségeket is meglátogathatná. Gyulafehérváron van a legrégebbi katolikus püspökség, és meglátogathatná a Szent Mihály Katedrálist”, véli Vasile Todica ortodox értelmiségi. A protestánsok is tárt karokkal fogadnák Ferenc pápát.

„Jótékony hatású lenne egy ilyen látogatás. A szentatyának az egyházi tisztségén kívül államfői minősége is van, ami nagyon sokat jelent. Nem lenne semmilyen akadálya egy ilyenfajta látogatásnak és azt hiszem, bármelyik református lelkész megtiszteltetésnek venné, ha a pápa felkeresné a templomát, ha a szentatya egy protestáns templomot is meg szeretne látogatni. A történelem zaklatott múltjában a Református Egyház és a Katolikus Egyház szemben álltak egymással, de most sokkal több az olyan dolog, ami összeköt, mint ami szétválaszt minket”, mondta Leonard Horvath történész.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/20745
Tizenegy jelölt, 47 millió választópolgár, fokozott biztonsági intézkedések.
Toró T. Tibor a párt ügyvezető elnöke lett.
Okoztunk némi zavart az SZKT-küldöttek körében, akik legalább két fontos újítást is elfogadtak.
A lólengést évtizede uraló Berki Krisztián a várakozási idő túllépése miatt nem lett hetedszer is Európa-bajnok.
Szilágyi Zsolt pártelnök szerint bármennyit is vitatkoznak az RMDSZ és az MPP vezetőivel, nem szabad elfelejteni, hogy „ők a testvéreink”.
És felvonultak a tudományért. Pontosabban a megbecsüléséért és magasabb hazai finanszírozásáért.
A terrorizmus vádja alól nemrég alapfokon felmentett kézdivásárhelyi fiatalember először számolt be elfogatásáról, fogvatartásának körülményeiről, tárgyalótermi részletekről, cellatársainak és román ismerőseinek viszonyulásáról, illetve arról, hogyan élte meg családja az ügyet. Exkluzív interjúnk.
Kovács Zsófia sporttörténelmet írt Kolozsváron a tornász Eb összetett versenyében, miközben hallotta, hogy magyarul szurkolnak neki.
Miközben ötezer ember megbetegedett, huszonkét gyerek meghalt, a megyékben pedig nincs elég oltás.
Az RMDSZ elnöke a kolozsvári SZKT-ülésen fogalmazott így, ahol elfogadták azt is, hogy a szövetség bevezeti a női kvótát.
Egy hete még megszavazták, most meg kekeckednek.
Szotyori-Lázár Zoltán többek között azt írta: nem érdemeltek kettős állampolgárságot, mert nagymértékű a körükben az elhülyülésre való hajlamosság.
Avagy a Kolozsvár és Bukarest közötti bizarr kapcsolat. Barbu Mateescu szociológus írása ugyancsak elgondolkodtató.
Ezúttal rendőrökre lőttek rá a nyílt utcán. Két halott a mérleg, az Iszlám Állam pedig bejelentkezett elkövetőként.