Az RMDSZ a civilekkel vitatkozik nyelvhasználat-ügyben: „ne egymásnak tegyünk keresztbe”

Nem úgy van, ahogy az AGFI állítja, összefogás kell, nem egymásra mutogatás.
Hirdetés

Nincs igaza a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) nevű kolozsvári civil szervezetnek, amikor azt állítja, hogy az RMDSZ által kezdeményezett, a parlamentben nemrég elfogadott egészségügyi nyelvhasználati törvénymódosítás nem hoz semmi újat – reagált az RMDSZ.

Az AGFI csoport szerint nemcsak félrevezető a nyelvi jogok bővülését ünnepelni, hanem káros is, mert gyengíti a közösség jogtudatosságát. Született egy jól reklámozható jogszabály, amelynek tartalma viszont közelít a nulla felé – mondják a civilek. Bővebben az AGFI véleményéről itt olvashat.

Az AGFI ugyanis azt állította, hogy az RMDSZ által sikerként és előrelépésként kommunikált törvénymódosítás nem teszi kötelezővé a magyar nyelv használatát az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben. A módosítások mindössze a kisebbségek nyelvét beszélő szakemberek alkalmazását teszik kötelezővé ezekben az intézményekben – következtetett a törvényes háttér tanulmányozása után az ügyvédekből, jogászokból álló független jogvédő szervezet.

Az RMDSZ szerint „nagy lépés a mostani, még akkor is, ha egyeseknek kevésnek is tűnik”, mivel „a romániai politikai környezet nem mindig ad lehetőséget a jogok bővítésére, sőt, az utóbbi években a visszaszorítás, korlátozás időszakát éltük meg”.

A törvénymódosítás előírja, hogy az egészségügyi és szociális intézményekben magyar nyelvet ismerő szakszemélyzetet kell alkalmazni, hogy a magyar anyanyelvű betegeknek lehetősége legyen a teljes körű anyanyelvű ellátásra – hangsúlyozza az RMDSZ állásfoglalása. Elismerik azonban, hogy ez csak akkor érvényes, ha a törvényhez megfelelő alkalmazási módszertant dolgoz ki az egészségügyi minisztérium. Ezt hangsúlyozta egyébként a civil szervezet is.

Az RMDSZ szerint

„a minisztériumnak úgy kell kidolgoznia az érintett intézmények működési módszertanát, hogy figyelembe veszi ennek a törvénymódosításnak az előírásait, nevezetesen az anyanyelvet ismerő személyzet alkalmazására vonatkozó előírásokat. Ez a kötelezettség szerepel expressis verbis a törvény szövegében”.

Az RMDSZ állásfoglalása teljes terjedelmében elérhető itt.
Hirdetés

A módosítás a magyar nyelvet ismerő személyzet alkalmazásán keresztül lehetőséget biztosít egy teljes körű anyanyelvű kommunikációra a kórház személyzete és a páciens között, „ ilyen értelemben bővül az anyanyelv használatának a lehetősége” – hangsúlyozza az RMDSZ.

„Ezen módosításokkal például az öregotthonokban, a gyerekotthonokban, vagy akár a szociális munkások által biztosított szolgáltatások alkalmával is anyanyelvünkön igényelhetjük a szolgáltatást az állami intézményekben. Ezért fontos a módszertan kidolgozásakor figyelemmel kísérni a megszerzett jogainknak az életbe ültetését, amely akár előírhatja a szakszemélyzet felkészítését nyelvtanfolyamok szervezése által.”

A RMDSZ szerint „összefogásra van szükség, nem pedig egymásra mutogatásra”, mivel sok még a tennivaló a nyelvi jogok bővítése terén. És arra is szükség van, hogy „kezdeményezéseinkkel egymást segítsük, ne egymásnak tegyünk keresztbe”.

Hirdetés