Bár hétfőn cikkelyenként elfogadták, kedden mégis váratlanul levették a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezés megszavazását a képviselőház ülésének napirendjéről. Az alsóházban 139 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással döntöttek arról, hogy küldjék vissza a tervezetet, mert a szenátus – a PSD képviselőházi frakcióvezetője, Marcel Ciolacu szerint – minden magyarázat nélkül hárította át az illetékességet a képviselőházra.

A Koalíció a családért egyesület által indítványozott polgári kezdeményezés azt szeretné elérni, hogy az alkotmányba foglalják bele: „család egy férfi és egy nő szabad akaratnyilvánításából létrehozott házasságán alapul”. A jelenlegi „házastársak” kifejezés tágan értelmezhető, nem zárja ki az azonos neműek házasságát, és bár a 2011-ben elfogadott polgári törvénykönyv tiltja azt, a kezdeményezők szükségesnek érzik alkotmányos szintre emelni a korlátozást.

A polgári kezdeményezést hárommillióan írták alá, és tömegmozdulásokat is szerveztek országszerte a társadalmi támogatottság kifejezésére. Ezért is tűnhet váratlannak az, hogy a képviselőház végül kedden visszaküldte a tervezetet a házbizottságoknak, hogy együtt döntsenek a hatáskörvita kimenetelét illetően. Az ellenzék szerint a PSD csak kifogást keresett a tervezet halasztására, hogy időt nyerjen a képviselők mozgósítására, ugyanis a keddi szavazás esetén a többség nem szavazta volna meg.

Míg a honatyák arról vitatkoznak, hogy milyen törvénytípusok vannak, és ezekben melyik ház az illetékes, a tervezet tehát visszakerült a házbizottságokhoz. Várhatóan a két ház egyidejűleg vitatja meg a kezdeményezést, majd egy együttes ülésen hozza meg a végső döntést, így elkerülhető a vita arról, hogy melyik a döntő ház, végül pedig Klaus Iohannis elnök elé kerül – ismertette a forgatókönyvet az Adevărulnak Georgian Pop képviselőházi titkár.

A tervezetnek mindkét házban kétharmados támogatottsága kell legyen, és amennyiben a két ház nem ugyanabban a formában fogadja el, az együttes ülésen a honatyák kétharmadának kell megszavaznia.

A Koalíció a családért tervezetének társadalmi támogatottságát alátámasztja, hogy több mint hárommillióan írták alá, köszönhetően annak, hogy szinte valamennyi egyház mellé állt. Vannak azonban olyan szervezetek is, amelyek kifogást emeltek ellene, például a Romániai Szövetség az Emberi Jogok Védelmére – Helsinki Bizottság (APADOR-CH), mely arra hívja fel a figyelmet, hogy az alkotmányos szintre emelt hagyományos családmeghatározás nemcsak az azonos nemű párokat érinti, hanem a gyereküket egyedül nevelő – özvegy vagy elvált – szülőket is, akik alkotmányos védelem nélkül maradnak.

A PNL egyik képviselője, Gabriel Andronache arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben az egyes állampolgárok alapvető emberi jogát korlátozó tervezetet a jelenlegi formában fogadják el, Románia kockára teszi  a szavazati jogát az Európai Unió Tanácsában. A lisszaboni szerződésben ugyanis két olyan cikkely is található az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmében, amelyek megsértése esetén felfüggesztik az illető ország szavazati jogát a Tanácsban.

Remus Cernea volt képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy több kelet-európai országban volt hasonló polgári kezdeményezés már, de mindegyik esetben a pártok megakadályozták az alkotmánymódosítást. Szerinte aggasztó, hogy Romániában mindegyik párt támogatja azt. Viski Vlad, a Mozaiq egyesület vezetője úgy vélekedett, hogy a politikusok félnek az egyház hatalmától, ezért nem mernek szót emelni a polgári kezdeményezéssel szemben. Magyar részről egyedül a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője, Gyerő Dávid fogalmazott meg ellenvéleményt. 

A vita tehát nincs egyelőre lezárva, az viszont biztos, hogy a honatyák nem sokáig odázhatják el a végső döntést a tervezetről.