A parlament hozzájárulását kérte Klaus Iohannis államfő hétfőn ahhoz, hogy a NATO kémelhárító különítményt alakíthasson a fővárosban. A katonai alakulat – amelynek létszámáról nem közöltek részleteket – a NATO újonnan alakult, délkelet-európai hadosztály-parancsnoksága mellett fog működni, amelyet tavaly avattak fel. Az észak-atlanti szövetség ugyanis maga akar gondoskodni a vezénylési és ellenőrző struktúráival kapcsolatos kémelhárítási teendőkről.

Az államfő a parlamenthez intézett levelében rámutatott: a bukaresti kémelhárító különítmény létrehozása része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel a NATO a térségben észlelt biztonsági kihívásokra válaszolva javítani akarja reagáló képességét a délkeleti szárnyon.

A NATO kémelhárítási különítményének Bukarestbe telepítését előzőleg mind a NATO illetékesei, mind a legfelsőbb védelmi tanács jóváhagyta, mivel azonban Románia területén csak a törvényhozás engedélyével hozható létre idegen katonai támaszpont vagy idegen katonai parancsnokság, az elnök kérését a parlamentnek is meg kell még szavaznia.

A NATO az ukrajnai válságra reagálva már a 2014-es walesi csúcsértekezletén döntött keleti szárnyának megerősítéséről. Ennek értelmében a térség több országában úgynevezett integrációs egységek (NFIU) alakultak a szövetség gyorsreagálású erői számára, Romániában és Lengyelországban pedig egy-egy új hadosztály-parancsnokság létesült.

A tavalyi varsói csúcson az Oroszországtól tartó tagállamok kezdeményezésére a NATO keleti és déli szárnyának további erősítésére vállalt kötelezettséget. Ennek érdekében négy zászlóalj rotációs rendszerben fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban, Romániában pedig a tervek szerint egy nemzetközi összetételű dandárt hoznak létre.

Mint korábban beszámoltunk, Románia egy 120 katonából álló századdal és a hozzátartozó felszereléssel vesz részt 2017-től kezdődően a NATO előretolt, megerősített lengyelországi haderejében.