A romániai igazságszolgáltatás időzített bombái

Ebből a szövegből mindent megtudhat az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényeket módosító törvénytervezetek parlamenti hullámáról. A hideg kiráz.
Hirdetés

A hivatallal való visszaélést dekriminalizáló, utólag visszavont híres 13. számú rendelet és az azt követő tüntetések nem rettentették el a parlamenti képviselőket a büntetőügyi törvényeket módosító tervezetek benyújtásától, melyek közül a Şerban Nicolae PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) szenátor által benyújtott módosító a leghíresebb, mellyel közkegyelemben részesítenék a korrupciós tetteket, a megvesztegetés felkínálását és elfogadását, valamint a hivatallal való visszaélést. A HotNews.ro áttekintette mind az igazságszolgáltatás területén megjelent legújabb törvénymódosítási tervezeteket, mind a már régebb óta parlamenti eljárásban lévő tervezeteket.

A korrupciós tettek közkegyelemben részesítése

A kormány által benyújtott, még Florin Iordache igazságügy-minisztersége alatt kidolgozott közkegyelemről szóló törvény tervezete az elsőként megkeresett ház, a Szenátus jogi bizottsága előtt áll. A figyelem a szenátorok által benyújtott módosító javaslatokra irányul, ezek egyikét Şerban Nicolae PSD-s szenátor nyújtotta be és a korrupciós tettek közkegyelemben részesítésére vonatkozik. A tervezet megvitatását már többször elhalasztották, a keddi ülésen pedig a jelenlévő Tudorel Toader igazságügy-miniszter újabb, április 11-ig szóló halasztást kért, hogy a kormány további kiegészítésekkel állhasson elő. További részletek itt.

Másrészről nem Nicolae módosítója az egyetlen vitatott javaslat. Császár Károly Zsolt és Tánczos Barna szenátorok azt javasolják, hogy a közokirat-hamisítás, az okirat-hamisítás és az informatikai csalás is részesüljön közkegyelemben. A DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) 2014-ben okirat-hamisítás miatt indított bűnvádi vizsgálatot az RMDSZ-es szenátor (Tánczos Barnáról van szó – a szerk.) ellen.

Nicolae ezen kívül azt javasolta, hogy a 3 évnél rövidebb büntetések esetében legyen teljes kegyelem – a kormány javaslatában 5 év szerepel –, de részesüljenek részleges kegyelemben a 10 évig terjedő büntetések is, a büntetésből még hátralévő időszak mértékétől függően. Ezek a javaslatok megteremtenék a lehetőséget Dan Voiculescu esetleges részleges kegyelemben részesítéséhez, de ez attól is függ, hogy mi lesz a törvény végleges formája, milyen más módosításokat fognak megszavazni, valamint a bíróság döntésétől is. További részletek itt.

Rendkívüli mentelmi jog az Alkotmánybíróság bírái számára

Adnagi Slavoliub kisebbségi képviselő február végén javaslatot nyújtott be az Alkotmánybíróság (CCR) szervezetéről és működéséről szóló 47/2002. sz. törvényhez, mely szerint a CCR bírái ellen nem folytatható bűnvádi eljárás, nem helyezhetők előzetes letartóztatásba és bíróság elé sem állíthatók az összes alkotmánybíró kétharmadának beleegyezése nélkül és e javaslat sürgősséggel történő megvitatását kérte.

Sőt, a tervezet szerint „a mandátumnak a kinevezési időtartam lejárta miatti befejeződése után az Alkotmánybíróság bírája vizsga nélkül folytathatja pályáját ügyvédként vagy közjegyzőként”. További részletek itt.

A bíróság elé állított köztisztviselőket ezentúl nem mentenék fel tisztségükből

Răducu Filipescu PNL-s (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) szenátor, a Călăraşi Megyei Tanács volt elnöke olyan törvényjavaslatot nyújtott be, mely eltörölné a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény egyik cikkelyét, így őket többé nem lehetne felfüggeszteni a tisztségükből abban a pillanatban, ha különféle bűncselekmények, többek között korrupció miatt bíróság elé állítják őket. A tervezetet Eugen Teodorovici PSD-s és Cseke Attila-Zoltán RMDSZ-es szenátorok is aláírták, Liviu Dragnea PSD-elnök pedig kijelentette, hogy a PSD támogatni fogja. A PNL vezetője másrészről azt állította, hogy a tervezet nem élvezi pártja támogatását. További részletek itt.

Tăriceanu azt javasolja, hogy

a DNA, a DIICOT és a Legfelsőbb Bíróság vezetőinek kinevezési eljárásaiból zárják ki az államfőt és az igazságügy-minisztert

A Szenátus jogi bizottsága március 14-én két hétre elhalasztotta Călin Popescu-Tăriceanu törvénytervezetének megvitatását, mely kizárná az államfőt és az igazságügy-minisztert a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ICCJ) vezetősége és a főügyészek kinevezési eljárásából. A Képviselőház – hallgatólagosan – már elfogadta (vagyis egy törvény által előírt időtartam lejárta után vita nélkül – a szerk.) Tăriceanu javaslatát, de a Szenátus a döntéshozó ház. További részletek itt.

A feltételes szabadon bocsátás körülményeinek enyhítése – RMDSZ-es tervezet

Nyolc RMDSZ-es parlamenti képviselő március 8-án javaslatot nyújtott be a Szenátusnak a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosítására, melyben a feltételes szabadon bocsátás körülményeit enyhítenék, más szóval, az elítéltek büntetésük csökkentésével hamarabb kikerülhetnének a börtönből. Például a 60 évnél idősebb elítéltek esetében (Voiculescu 70, Vântu 61 éves) a büntetés egyharmadának letöltése után javasolhatnák a feltételes szabadon bocsátást, a mostani fél büntetési időszakkal ellentétben.

Egy másik jelentős módosítás a feltételes szabadon bocsátási kérvény elbírálására vonatkozik. Jelenleg ahhoz, hogy egy elítélt feltételes szabadon bocsátásban részesüljön, kéréséről egy bíróságnak kell döntenie, melyet nem köt kötelező ítélkezési határidő. Az új szabályok szerint a döntést bíróságnak kell meghoznia és áthelyeznie a szabadságvesztést felügyelő bírónak a kérvény rab általi benyújtásától számított három napon belül. A Szenátus elsőként megkeresett ház. További részletek itt.

Másik RMDSZ-es tervezet – az ügyészeket és a bírókat is meg lehet vádolni hivatallal való visszaéléssel

Az RMDSZ parlamenti képviselői február 8-án benyújtottak a Szenátusnak egy tervezetet a büntető eljárási törvénykönyv módosítására, mely – többek között – úgy rendelkezik, hogy a hivatallal való visszaélés bűncselekménye alkalmazható azokra a magisztrátusokra, akik „rosszhiszeműségből vagy súlyos gondatlanságból a kárt okozó helyzethez vezető cselekmények egyikét elkövették”. A kezdeményezést csak RMDSZ-es parlamenti képviselők írták alá és a Szenátus az elsőként megkeresett ház. További részletek itt.

A Ghişe-tervezet

Akár 6 év börtön is járhat annak, aki „elmulaszt” legfeljebb 30 napon belül feljelenteni egy bűncselekményt. A volt ALDE-s (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) szenátor, Ioan Ghişe által 2016 áprilisában benyújtott törvénytervezetet, mely szerint 2-től 6 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki nem tesz feljelentést egy bűncselekmény esetében, az elkövetéstől számított legfeljebb 30 napon belül, február elején a Szenátus hallgatólagosan elfogadta és a döntéshozó fórum, a Képviselőház elé került. További részletek itt.

Több mint két éve a jogi bizottságnál heverő tervezetek

A Képviselőház jogi bizottságánál több vitatott tervezet is található a büntetőtörvénykönyv és a büntető eljárási törvénykönyv módosítására, melyeket „fiókba zártak”, miután 2015 júniusában megpróbálták azokat egy csomagban – 22 tervezetről van szó – napirendre tűzni, ami akkor heves reakciókat váltott ki a közvéleményből. A kérdéses ülésen részt vett az ICCJ akkori vezetője, Livia Stanciu is, aki bírálta a lépést és bár egy hetes határidőt határoztak meg a kérdéses tervezetekkel kapcsolatos álláspontok megfogalmazására, azóta nem vitatták meg azokat. Részletesebben a 2015 júniusában megkísérelt új fekete keddről itt és itt.

E tervezetek közül sok még mindig része a törvényhozási folyamatnak és bármikor „feltámasztható”.

Megemlítünk néhányat:

A több büntetőügyes képviselő által 2015 májusában kezdeményezett vitatott tervezet, mely

megfosztaná az ügyészeket egy sor nyomozati eszköztől,

megnehezítené a feljelentéseket, a letartóztatást és az őrizetbe vételt, csökkentené az elévülési időt és új bűncselekményt vezetne be: az igazságügyi szervek hatalommal való visszaélését. A Szenátus 2015 szeptemberében elutasította a tervezetet, de jelentésre vár a jogi bizottság fiókjában. További részletek itt.

Az összeférhetetlenség dekriminalizálása,

ami Victor Ponta számára lehetne előnyös.

Hirdetés

A Szenátus 2015. március 30-án fogadta el hallgatólagosan a büntetőtörvénykönyvről szóló 286/2009. sz. törvény 301. és 308. cikkelyeinek módosítására vonatkozó törvénytervezetet. Jelenleg az ügyben döntéshozó Képviselőház előtt áll. A szöveg szerint, ezt a bűncselekményt nem alkalmaznák azokra a döntésekre, melyek egy bizonyos tisztség betöltésére vonatkoznak. További részletek itt.

A Szenátus 2014. október 30-án hallgatólagosan elfogadta Şerban Nicolae szenátor egyik tervezetét, mely szerint

akár 3 év börtönnel is büntethetők lennének azok,

akik információkat árulnak el vizsgálat alatt álló büntetőügyekről. A szenátor javaslata jelenleg a Képviselőház előtt áll és a jogi bizottság véleményezésére vár, miután az emberi jogi bizottság képviselői egyhangúlag kedvezőtlenül véleményezték.

Şerban Nicolae szenátor törvénytervezete, mely szerint

a nem erőszakos tettért előzetes letartóztatásba helyezett személyeket nem bilincselnék meg,

az előzetes letartóztatást pedig szigorú őrizetre cserélnék – az előzetes letartóztatást két másik típusú őrizettel váltanák fel: házi és szigorú. Ez utóbbit nem alkalmaznák a korrupcióval gyanúsított személyek esetében. A Szenátus 2015 májusában hallgatólagosan elfogadta ezt a tervezetet.

Daniel Bărbulescu PSD-s képviselő javaslata szerint

szigorú határozathozatali határidőkkel gyorsítanák fel

a feltételes szabad lábra helyezési kérvények elbírálását. A képviselő a tervezet indoklásában azt állítja, hogy a statisztikák szerint „a bizottságok által feltételes szabad lábra helyezésre javasolt elítélt személyek 80 százalékát a bíróságok az első elemzés alkalmával szabad lábra helyezték, de ennek effektív megvalósulása több hónapig is eltartott a fellebbezési eljárások miatt, ami jelentős hatást gyakorolt a Büntetés-végrehajtási Intézetek Országos Igazgatósága (ANP) költségvetésére és a börtönök túlzsúfoltságára”. A Szenátus 2015. február 25-én elutasította Daniel Bărbulescu törvényjavaslatát. Ez a tervezet jelenleg a Képviselőház előtt áll, mely egyben a döntéshozó fórum is és a jogi bizottság véleményezésére vár. Az emberi jogi bizottság képviselői kedvezőtlenül véleményezték a tervezetet.

Haralambie Vochiţoiu PSD-s képviselő benyújtott egy törvénytervezetet, mely szerint a bírósági határozatokat

csak a jogerős határozatok írásba foglalása és indoklása után kell végrehajtani.

Ezen kívül, ha a képviselő tervezetéből törvény lesz, akkor egy börtönbüntetés végrehajtási parancsát csak az írásba foglalt és megindokolt határozat átvétele napján lehetne kibocsátani. A törvényjavaslat a Képviselőház jogi bizottságának véleményezésére vár, miután a Szenátus 2015 februárjában elutasította a szociáldemokrata képviselő javaslatát.

A Hotnews által a törvénytervezet benyújtásakor megkérdezett szakértők azt állították, hogy ez a javaslat szökési kiskaput biztosít a jogerősen elítélt bűnözőknek. A törvénytervezet részletes elemzése itt olvasható.

Az „ésszerű gyanúkat” „alapos gyanúokokkal” felváltó módosító javaslat

A Szenátus 2015. május 11-én megszavazott egy Ioan Chelaru, Ovidiu Donţu (PSD) és Cristiana Anghel (PC) (Konzervatív Párt – a szerk.) által a kormány büntetőtörvénykönyvről szóló 286/2009. törvény és a büntető eljárásról szóló 135/2010. sz. törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatához benyújtott módosító javaslatot, mely a következőképpen módosítaná a büntető eljárási törvénykönyv 202. cikkelyének 1. bekezdését: „(1) Megelőző lépéseket akkor lehet elrendelni, ha a bizonyítékokból alapos gyanúokok következnek arra, hogy egy bizonyos személy elkövetett egy büntetőtörvénykönyv hatálya alá tartozó tettet, és ha ezekre a büntetőeljárás megfelelő lefolytatásához, a gyanúsított vagy vádlott bűnvádi eljárás vagy ítélkezés alóli kibúvás, vagy egy másik bűncselekmény elkövetésének megelőzéséhez szükség van.”

Cristiana Anghel volt ALDE-s szenátor tervezete, mely

újra bűncselekménnyé nyilvánítja a sértést és a rágalmazást:

a börtönbüntetést bírságnapokra váltanák, napi 150 lej mértékben. A Szenátus 2016 márciusában elutasította a tervezetet és most a Képviselőház jogi bizottságában vár vitára.

Szintén Cristiana Anghel javasolta

a legfeljebb kétéves börtönbüntetések kegyelemben részesítését,

mely alól azok a személyek képeznek kivételt, akik olyan bűncselekményeket követtek el, mint az emberölés, halált okozó ütés vagy testi sértés, kiskorúval elkövetett szexuális aktus. A Szenátus 2015 februárjában elutasította a tervezetet és szintén a Képviselőház jogi bizottságának döntésére vár.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés