Európai autonomisták: az önrendelkezés jelenti a normalitást

A Székely Szabadság Napjának szervezői és vendégei a hatóságok részéről megnyilvánuló kettős mércét tették szóvá Kolozsváron.
Hirdetés

Flamand és baszk nyelven fogunk beszélni, tréfálkozott Tőkés László azon a többnyelvű sajtótájékoztatón, amelyet a Székely Szabadság Napja után tartottak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői Kolozsváron, és amelyen a fentebb említett népcsoportok képviselői is megjelentek.

Szilágyi Zsolt Néppárt-elnök a Gábor Áron-díjjal frissen kitüntetett Európai Szabad Szövetség (European Free Alliance/EFA) jelszavát idézte: The Right to Decide, azaz A döntés joga, amely megillet minden európai régiót és nemzeti közösséget.

Az olyan, székely autonómia témában régi motorosnak számító vendégek mellett, mint Günther Dauwen, az EFA flamand pártigazgatója, jelen voltak olyan „újoncok” is, mint a szintén flamand Wouter Patho, a belga szövetségi kormánykoalíciót vezető Új Flamad Szövetség tagja, aki először járt Székelyföldön, és fel is szólalt a Postaréten.

Szilágyi Zsolt és Günther Dauwen: az önrendelkezés demokratikus alapjog

Dauwen – a többi meghívottal összhangban – hangsúlyozza: az autonómia a normalitást jelenti, az önrendelkezés demokratikus alapjog, amely

nemhogy destabilizálna egy országot, hanem kifejezetten stabilitást teremt.

Utal a tavalyi Székely Szabadság Napja után kirótt bírságokra, amelyeket a megfélemlítés eszközének tart. Mint mondta, a rendezvény résztvevőjeként „feljelentette” magát a román hatóságoknál, de furcsamód ő nem kapott idézést, ellentétben azzal a közel 100 emberrel, akiket a csendőrség megbírságolt – bár a bíróság utólag törölte az összes bírságot. „A székelyek azért akarnak autonómiát, mert úgy érzik, a román állam nem az ő érdekeiket képviseli, hanem gyarmatosító hatalomként viselkedik” – fogalmaz.

A flamand politikus két romániai példával érzékelteti az önkormányzás fontosságát: az egyik, hogy több ortodox templom épült közpénzből, mint ahány kórház, a másik, hogy nagyon kevés autópálya készült el rengeteg pénzből – ha az adóbevételeket úgymond helyben költhetnék el a régiók, az ilyen anomáliákat könnyebben ki lehetne küszöbölni.

Aitor Esteban, a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamentbeli frakciójának elnöke elmondja: még a centralizált nemzetállam legrosszabb európai példájának tekinthető Franciaország is biztosítja idén január elsejétől az ott élő baszkok számára az autonómiát. Miért ne tehetné meg ezt Románia is a Székelyfölddel? – tette fel a költői kérdést. Európa nemcsak a fővárosok és az államok, hanem a régiók és a nemzetek sokszínű közössége is – húzta alá.

László György, az SZNT jegyzője

a kettős mércét rótta fel a hatóságoknak:

Hirdetés

nem tudunk arról, hogy a Grindeanu-kormány elleni többszázezres tüntetések után bárkit is megbírságoltak voltak például a közrend megsértése vagy csendháborítás miatt, mint tették azt a marosvásárhelyi felvonulás szervezőivel. Ráadásul a #rezist jegyében zajló tüntetések nem igényeltek akkora csendőri jelenlétet, mint a teljes mértékben törvényes, békés székely rendezvény.

Bár, mint mondta, az idén nagyon korrekt módon tudtak együttműködni a csendőrséggel, újságírói kérdésre még így is egészen abszurd esetekkel szolgál: például a túl hosszúnak értékelt zászlórudakat azért gyűjtötték össze, mert ha kettétörik azokat, akár „fehér fegyverként” is használhatóak (ismét feltehetjük a kérdést: hány román zászlót vettek el a tüntetőktől a korrupcióellenes demonstrációk alatt?).

Egy baszk, egy flamand, egy székely: Aitor Esteban, Wouter Patho és László György

Bennünket, magyarokat nem kérdeztek meg száz évvel ezelőtt, hogy szeretnénk-e Romániához tartozni, de elfogadtuk a döntést, és az ország lojális polgárai vagyunk. Ahhoz viszont ragaszkodunk, hogy dönthessünk a sorsunkról, Románián belül – mondta Tőkés László. „A Székely Szabadság Napja a székely politikai közösség demokratikus politikai akaratnyilvánítása, amit Bukarest teljes mértékben ignorál” – fejti ki az EP-képviselő, aki úgy véli:

a romániai magyar szervezeteknek egyetértésre kell jutniuk autonómiaügyben.

Az RMDSZ elszabotálta ezt az együttműködést, de változtatnia kell az álláspontján, különösen, hogy most már a magyar kormány támogatását is bírja.

„Mi nem akarunk elszakadni, mint a skótok vagy a katalánok, de jogunk van a belső önrendelkezéshez. Ez nem konfliktust gerjeszt, hanem konfliktust old meg. A román-magyar megbékélés csak úgy képzelhető el, ha a bukaresti hatalom elfogadja az autonómiát, és ezzel a múltba távozik a köztünk meglévő történelmi konfliktus” – jelentette ki Tőkés.

Günther Dauwen is megenged magának egy oldalvágást az RMDSZ felé. A flamand politikus a különleges státussal rendelkező, francia többségű olaszországi régió, Valle d’Aosta esetét említi, ahol a legutóbbi választásokon, több évtizednyi kormányzás után először szorult ellenzékbe az autonómia ügyét csak szavakban képviselő egyeduralkodó párt. „Ez vár az RMDSZ-re is, ha nem változtat az autonómiával kapcsolatos hozzáállásán” – szögezi le az EFA igazgatója.

Hirdetés