Flamand és baszk nyelven fogunk beszélni, tréfálkozott Tőkés László azon a többnyelvű sajtótájékoztatón, amelyet a Székely Szabadság Napja után tartottak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői Kolozsváron, és amelyen a fentebb említett népcsoportok képviselői is megjelentek.
Szilágyi Zsolt Néppárt-elnök a Gábor Áron-díjjal frissen kitüntetett Európai Szabad Szövetség (European Free Alliance/EFA) jelszavát idézte: The Right to Decide, azaz A döntés joga, amely megillet minden európai régiót és nemzeti közösséget.
Olvasson még:
Az olyan, székely autonómia témában régi motorosnak számító vendégek mellett, mint Günther Dauwen, az EFA flamand pártigazgatója, jelen voltak olyan „újoncok” is, mint a szintén flamand Wouter Patho, a belga szövetségi kormánykoalíciót vezető Új Flamad Szövetség tagja, aki először járt Székelyföldön, és fel is szólalt a Postaréten.
Szilágyi Zsolt és Günther Dauwen: az önrendelkezés demokratikus alapjog
Dauwen – a többi meghívottal összhangban – hangsúlyozza: az autonómia a normalitást jelenti, az önrendelkezés demokratikus alapjog, amely
nemhogy destabilizálna egy országot, hanem kifejezetten stabilitást teremt.
Utal a tavalyi Székely Szabadság Napja után kirótt bírságokra, amelyeket a megfélemlítés eszközének tart. Mint mondta, a rendezvény résztvevőjeként „feljelentette” magát a román hatóságoknál, de furcsamód ő nem kapott idézést, ellentétben azzal a közel 100 emberrel, akiket a csendőrség megbírságolt – bár a bíróság utólag törölte az összes bírságot. „A székelyek azért akarnak autonómiát, mert úgy érzik, a román állam nem az ő érdekeiket képviseli, hanem gyarmatosító hatalomként viselkedik” – fogalmaz.
A flamand politikus két romániai példával érzékelteti az önkormányzás fontosságát: az egyik, hogy több ortodox templom épült közpénzből, mint ahány kórház, a másik, hogy nagyon kevés autópálya készült el rengeteg pénzből – ha az adóbevételeket úgymond helyben költhetnék el a régiók, az ilyen anomáliákat könnyebben ki lehetne küszöbölni.
Aitor Esteban, a Baszk Nemzeti Párt spanyol parlamentbeli frakciójának elnöke elmondja: még a centralizált nemzetállam legrosszabb európai példájának tekinthető Franciaország is biztosítja idén január elsejétől az ott élő baszkok számára az autonómiát. Miért ne tehetné meg ezt Románia is a Székelyfölddel? – tette fel a költői kérdést. Európa nemcsak a fővárosok és az államok, hanem a régiók és a nemzetek sokszínű közössége is – húzta alá.
László György, az SZNT jegyzője
a kettős mércét rótta fel a hatóságoknak:
nem tudunk arról, hogy a Grindeanu-kormány elleni többszázezres tüntetések után bárkit is megbírságoltak voltak például a közrend megsértése vagy csendháborítás miatt, mint tették azt a marosvásárhelyi felvonulás szervezőivel. Ráadásul a #rezist jegyében zajló tüntetések nem igényeltek akkora csendőri jelenlétet, mint a teljes mértékben törvényes, békés székely rendezvény.
Bár, mint mondta, az idén nagyon korrekt módon tudtak együttműködni a csendőrséggel, újságírói kérdésre még így is egészen abszurd esetekkel szolgál: például a túl hosszúnak értékelt zászlórudakat azért gyűjtötték össze, mert ha kettétörik azokat, akár „fehér fegyverként” is használhatóak (ismét feltehetjük a kérdést: hány román zászlót vettek el a tüntetőktől a korrupcióellenes demonstrációk alatt?).
Egy baszk, egy flamand, egy székely: Aitor Esteban, Wouter Patho és László György
Bennünket, magyarokat nem kérdeztek meg száz évvel ezelőtt, hogy szeretnénk-e Romániához tartozni, de elfogadtuk a döntést, és az ország lojális polgárai vagyunk. Ahhoz viszont ragaszkodunk, hogy dönthessünk a sorsunkról, Románián belül – mondta Tőkés László. „A Székely Szabadság Napja a székely politikai közösség demokratikus politikai akaratnyilvánítása, amit Bukarest teljes mértékben ignorál” – fejti ki az EP-képviselő, aki úgy véli:
a romániai magyar szervezeteknek egyetértésre kell jutniuk autonómiaügyben.
Az RMDSZ elszabotálta ezt az együttműködést, de változtatnia kell az álláspontján, különösen, hogy most már a magyar kormány támogatását is bírja.
„Mi nem akarunk elszakadni, mint a skótok vagy a katalánok, de jogunk van a belső önrendelkezéshez. Ez nem konfliktust gerjeszt, hanem konfliktust old meg. A román-magyar megbékélés csak úgy képzelhető el, ha a bukaresti hatalom elfogadja az autonómiát, és ezzel a múltba távozik a köztünk meglévő történelmi konfliktus” – jelentette ki Tőkés.
Günther Dauwen is megenged magának egy oldalvágást az RMDSZ felé. A flamand politikus a különleges státussal rendelkező, francia többségű olaszországi régió, Valle d’Aosta esetét említi, ahol a legutóbbi választásokon, több évtizednyi kormányzás után először szorult ellenzékbe az autonómia ügyét csak szavakban képviselő egyeduralkodó párt. „Ez vár az RMDSZ-re is, ha nem változtat az autonómiával kapcsolatos hozzáállásán” – szögezi le az EFA igazgatója.