Florian Bodog egészségügyi miniszter szerint a „nomád” lakosság köréből indult az a kanyarójárvány, amelyben több mint 3400-an betegedtek meg, és amely eddig 17 halálos áldozatot szedett.
Pénteki sajtóértekezletén a tárcavezető kérdésre sem akarta kommentálni a külföldi szakhatóságok azon megállapításait, hogy Romániából került át a megbetegedés más uniós országokba is, csak annyit volt hajlandó elismerni, hogy Magyarországon és Olaszországban is ugyanannak a vírustörzsnek a jelenlétét mutatták ki, amely a hazai kanyarós megbetegedéseket okozta.
Leszögezte: kizárólag olyanokat fertőz meg a vírus, akiket nem oltottak be kanyaró ellen. „Sem Romániában, sem Magyarországon vagy Olaszországban nem betegedtek volna meg a gyermekek, ha megkapták volna az oltást” – jegyezte meg a miniszter.
A tárcavezető azt mondta, nem volt hiány a vakcinából a járvány kezdete óta, Románia jelenleg is négy hónapra elegendő tartalékokkal rendelkezik. Elmondta: az ország 40 megyéje közül 37-re kiterjedő mostani kanyarójárvány tavaly februárban indult a Kolozs és Beszterce megye határán élő „nomád” népesség köréből, ahol ugyanaz a vírustörzs jelent meg, mint amely az olaszországi megbetegedéseket okozta.
Bodog ismét felhívást intézett a szülőkhöz, hogy oltassák be gyerekeiket, hiszen ez az egyedüli módja a kanyarós megbetegedés megelőzésének.
Az első kanyaróellenes oltást a romániai gyerekek alig 80, míg a másodikat csak ötven százalékuk kapta meg.
Európában elmondása szerint nyolc olyan ország van, ahol a lakosság kanyaróellenes átoltottsági aránya 90-95 százalékos, másutt az arány a romániaihoz hasonló.
A tárcavezető a közvélemény támogatását kérte abban, hogy a tárca szigorúbb oltási törvényt fogadtathasson el, amely a jövőben hozzájárulhat a mostanihoz hasonló járványok megelőzéséhez.
Arra a kérdésre, mit tervez az általa nomádnak nevezett népesség oltottsági arányának növeléséért, csak annyit mondott, hogy ebben az egészségügyi mediátoroknak és a családorvosoknak lesz fontos szerepük, de hogy konkrétan mi, az nem derült ki.
Pedig annyit még mi is megtanultunk, hogy a földrajzilag és társadalmilag kirekesztett csoportok tagjai többek között azért sem férnek hozzá rendszeres egészségügyi ellátáshoz, mert állandó lakhely hiányában személyi igazolványt sem állítanak ki nekik a hatóságok. Amelyek aztán ujjal mutogatnak rájuk a járvány elindítóiként.