Mi lesz a kérdés?

Íme, a Klaus Iohannis kezdeményezte népszavazás nagy dilemmája.
Hirdetés

A parlament illetékes bizottságai egyhangúlag kedvezően véleményezték a Klaus Iohannis elnök által az igazságszolgáltatás nagy témája ügyében kezdeményezett népszavazását. De nem a parlament jelenti a gondot, hanem maga a kérdés.

A Iohannis elnök által bejelentett népszavazás kiírására vonatkozó eljárás a rivaldafényből félig-meddig kikerülve folytatódik a parlamentben, ugyanis a média teljes figyelme a Győzelem (Victoriei) téri tüntetésre összpontosul. Ennek ellenére az elnök múlt héten megerősítette azt a szándékát, hogy ki akarja kérni a nép véleményét az igazságszolgáltatás témájában. Iohannis elnök a parlamenti beszédében igyekezett némiképp megközelítő formába önteni a népszavazási kérdést: „Miféle nemzet akarunk lenni? Erős, virágzó nemzet, olyan nemzet, mely jogállamot épít ki magának és azt tiszteletben is tartja (…) vagy gyenge, lenézett nemzet akarunk lenni, mely mindent kockára tesz azért, hogy kimentsen (…) néhány politikust nehéz helyzetéből?” Majd a következővel fejezte be:

„Ez a kérdés, miféle nemzet akarunk lenni.

És ahhoz, hogy ténylegesen megismerjük a román nép szuverén akaratát, kiírom ezt a népszavazást.”

De az így bejelentett népszavazásra olyan kockázat leselkedik, mely a saját pozitivitásából fakad. Elméletileg és a nyilatkozatok szintjén mindenki küzdeni akar a korrupció ellen, mert a legáltalánosabban értelmezett korrupció magának a rossznak a szinonimája, ha nem éppen az „eredendő bűnnek”. A „hatalom korrumpál”, szokták még mondani, melyben a „korrumpál” igének sokkal általánosabb értelmezése van, mint a megvesztegetés elfogadása vagy a befolyással való üzérkedés. Azt is el tudjuk képzelni, hogy mindenki azt szeretné, ha „erős nemzet lennénk” és nem „lenézett nemzet”. Az elnök kezdeményezése, különben, a parlamenti bizottságokban előrelátható módon egyhangú szavazással kapott kedvező véleményezéseket. Pontosan az történt, amiről beszéltünk: nem szállhatsz szembe magával a pozitivitással. A Jóról szóló konzultáció irrelevánssá válik, hiszen tautológia.

Egészen biztosan mindenki akarja a Jót, csakhogy mindenki mást gondol róla.

Következésképpen az elnökre és tanácsadói csapatára hárul a feladat, hogy olyan kérdést fogalmazzanak meg, mely magába foglalja a Jó pontos leírását (mely megfelel politikai elképzelésének), másképp mondva, hogy esélyt adjon a valódi választásra a szavazói testületnek. Mert különben a népszavazás sokkal inkább feleslegesnek fog tűnni, még akkor is, ha találhatnánk bizonyos mellette szóló pszichológiai érdemeket.

De az is meglehet, az utcákon két hete zajló események módosítják a helyzetet és a feltett kérdéstől függetlenül átpolitizálják a korrupcióellenes népszavazást. Ez egy körülményekből fakadó kockázat. A Győzelem téren színre vitt nagy tüntetések mellett ellentétes előjelű tüntetések is szárba szökkentek a Cotroceni-palota előtt, melyeknek vérszegényebb jellegük ellenére az lehet majd a szerepük, hogy megmutassa a PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) militánsok és szimpatizánsok szavazási irányát.

Nehezen feltételezhető, hogy a PSD „nemre” mozgósítja majd a szavazóit a népszavazás alkalmával,

Hirdetés

éppen a fentebb leírt okok miatt, de kampányolhat majd a távolmaradás mellett. Meglehet, hogy közvetlen kampány lesz, de talán csak közvetve utalnak majd erre a tavalyi választási kampányban kipróbált technika alapján. Tény, hogy az utóbbi hetek tüntetések által kiváltott erős polarizálódása olyan ellentétes energiák felhalmozódásához vezetett, melyek eltorzíthatnak majd egy nagy, elvi kérdésekről szóló népszavazást. Más szóval, fennáll annak a veszélye, hogy a népszavazás egy Iohannis elnökre vonatkozó bizalmi szavazássá redukálódik.

Túl kevés ezt számításba venni. Ha már tényleg beindítják, akkor jó lenne, ha az országos népszavazásnak ez a nagy mechanizmusa tényleg releváns lenne. De előbb lássuk, miként hangzik majd a kérdés.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés