A PSD-ben diktatúra van! (INTERJÚ)

És ez meg is látszik az ország vezetésén. Interjú Aurelia Cristea volt PSD-s képviselővel, a dohányzásellenes törvény értelmi szerzőjével.
Hirdetés

A volt miniszter és PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) képviselő, a párt minden szintjén összegyűjtött 20 évnyi tapasztalattal rendelkező kolozsvári Aurelia Cristea, a dohányzásellenes törvény kezdeményezője azt állítja, Liviu Dragneának van egy terve az igazságszolgáltatás térdre kényszerítésére, mellyel a szociáldemokrata vezetők többsége egyetért, egy részük a saját jogi gondjaik miatt, mások a pártegység nevében.

„Azt hiszem, egy ilyenfajta pillanatban erkölcsi kötelességünk nem közömbösnek lenni. Én pedig nem adhatom a nevem, még tagként sem, egy olyan bűnözői csoportnak, mely ideiglenesen a PSD és – sajnos – az ország élén áll”, írta Aurelia Cristea a Facebook-oldalán február 1-én közzétett kilépési levelében, miután a Grindeanu-kormány elfogadta a büntetőtörvénykönyveket módosító rendeletet. Cristea az Adevărulnak adott interjújában Dragnea vonatkozó tervéről, a párton belüli légkörről, a „fekete keddről” és Liviu Dragnea PSD-n belüli vezetési módszeréről beszél.

Riporter: Mi történik jelenleg a PSD-ben? Néhány vezető nyíltan szembeszállt a kormány által javasolt rendeletekkel, de mit tesznek a többiek?

Aurelia Cristea: A PSD-ben most diktatúra van. Dragnea diktatúrája.

Aki nem ért egyet Liviu Dragneával és néhány körülötte lévő szolgával, azt kirúgják.

Ha nem lázad fel egy elég erős csoport a mostani vezetők közül, akkor nincs semmi esély arra, hogy Dragnea ne valósítsa meg az igazságszolgáltatás térdre kényszerítésére irányuló tervét. Mert ez a terv, hogy a kezükbe kerüljön az igazságszolgáltatás.

Úgy gondolja, hogy jelenleg a PSD-ben sok vezető egyetért az igazságszolgáltatás „térdre kényszerítésével”?

A PSD-ben sokan szeretnék, ha az igazságszolgáltatás többé ne tartóztathatna le, ha többé nem vizsgálódhatna, különösen, ami a közigazgatási döntéseket, a közpénzek elköltésére vonatkozó helyi szintű döntéseket illeti, mert ott vannak a legnagyobb gondok. Nagyon sokan panaszkodtak, hogy semmit sem tehetnek, többé nem hajthatják végre a terveiket, mert elkapja őket a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.), vagy jön a Számvevőszék és aztán feljelenti őket a DNA-nál. Így aztán nagyon világos a terv, amivel el akarják érni, hogy a dolgok menete szerint többé ne lehessen vizsgálódni, vagy sokkal nehezebben lehessen, hogy többé ne lehessen elérni hozzájuk. Különben a hivatallal való visszaélés és az összeférhetetlenség dekriminalizálásával a közpénz felhasználását és megcsapolását szolgáló hálózatot akarják működtetni, mely az utóbbi 20 évben működött és látjuk, milyen helyzetbe került Románia.

Az a legszomorúbb, hogy visszaéltek azoknak a személyeknek a bizalmával, akik beálltak egy ambiciózus, nagyon jó gazdasági elképzeléseket tartalmazó kormányterv mögé, elhallgatták előlük ezt a rendkívül jól elleplezett pénzcsapolási lehetőséget.

Nem akarok egyetlen jóhiszemű embert sem vádolni a PSD-ben, a volt kollégáim között nagyon sok jóhiszemű ember van, polgármesterek, helyi vagy megyei tanácsosok, akik tisztességes munkát akarnak végezni.

A PSD-ben mindig a pártegység a legfontosabb

és ez rossz dolog, de amikor azt látod, hogy a dolgok rossz irányba haladnak és gyakorlatilag egy tolvajokból és bűnözőkből álló bandához adod a neved, akkor el kell határolódnod és nem kockáztathatod a gyermekeid jövőjét.

Jelenleg többen is szembeszállnak Dragneának ezzel a tervével, vagy csak néhány vezető?

Csak néhány gerinces és elvekkel rendelkező vezető. De a PSD-s kollégák jelenleg a következőképpen látják a helyzetet: megnyertük a választást, van egy kormányprogramunk, gazdasági lépéseket kell tennünk, meg kell próbálnunk végrehajtani azt a tervet, amivel megnyertük a választást, még akkor is, ha ehhez olyan kompromisszumot kell tennünk, amilyen január 31-e éjszakáján történt. Számukra fontosabb, hogy a párt hatalmon maradjon.

Mi a véleményük a szociáldemokrata vezetőknek, de a párt támogatóinak is a napokban zajló tüntetésekről?

Átéltem a verespataki tüntetéseket, de az elnökválasztási kampány alattiakat is, melynek során a Victor Pontát támogató csapat tagja voltam. Minden tüntetést hol bizonyos finanszírozó civil szervezeteknek tulajdonítanak, hol külföldi érdekeknek, azt állítva, hogy a lefizették a tüntetőket.

Soha senki sem tudta elképzelni, hogy létezik egy nemzeti lelkiismeret,

mely kezd megnyilvánulni. Ez soha senkiben sem merült fel. Mindenki manipulált, mindenki le van fizetve, természetesen a külföldi ügynökségek irányítják ezeket.

Ezt tényleg el is hiszi a PSD-tagok nagy tömege, vagy csak úgy tesznek, hogy kedvére tegyenek a vezetőknek?

A többség tényleg hiszi ezt. Annak, hogy ez a párt ebben a formájában a mai napig egységes maradt, ez a – hogy úgy mondjam – monolitegység az oka, mely szerint bárki „meghalhat”, de mi kitartunk, nem számít, hogy ez nem jó, hogy kompromisszumokat kell tennünk. Azt hiszem, elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor többé nem tiporhatjuk lábbal a saját lelkiismeretünket, csak azért, hogy korlátlanul támogassunk valakit, aki ideiglenesen a párt és az ország élén áll.

Mi a magyarázata, hogy Dragneát egyhangúlag megválasztották a PSD elnökének, ami példátlan volt a pártban?

Az alázatosság, a szolgalelkűség és egyes egyének személyes érdeke. Az is számított, hogy egyesek nem akartak indulni. Azért választották meg egyhangúlag, mert fejlesztési miniszter volt és pénzt biztosított a helyi vezetőknek. Akkor őt tartották a legjobbnak és olyan lehetséges vezetőnek, aki

továbbra is hozzáférést biztosíthat számukra a forrásokhoz.

Valószínűleg más egyezkedések is voltak.

Nem hiszem, hogy a belső választáson ezt az eredményt az általa tett jó benyomással érte el, voltak előzetes tárgyalások, és csak ő jelöltette magát. Az a minden szervezetben megtartott szavazás… nem is tudom, minek nevezzem, mert a nagy többség igyekezett minél több szavazólapot leadni, mert mindenki tudta, hogy ez egy Dragnea által rendkívül jól begyakorolt taktika volt, mely szerint attól függően lehetett a környezetébe kerülni, ahány szavazatot sikerült biztosítani. Már jelölése pillanatában azt mondtam, hogy tekintettel a büntetőügyes ítéletére, rendkívül rossz üzenet részünkről, pártként és országként is. Egyesek osztották ezt a véleményt, mert nagyon sokan nem kedvelik, de mindenki arra számított, hogy az igazságszolgáltatás teszi a dolgát és ítéletre számítottak, de íme, „maga alá gyűrte” az igazságszolgáltatást is.

Azt mondta, van egy terv az „igazságszolgáltatás térdre kényszerítésére”. Mit tartalmaz még ez a terv?

2013-ban a „fekete kedd” kísérlet volt a büntetőtörvénykönyvek módosítására, a hivatallal való visszaélést is beleértve, de nem sikerült. Aztán történtek még próbálkozások és folyamatos vitatéma volt a parlamenti frakcióban, különösen azok részéről, akik ellen vizsgálat folyt, vagy már elsőfokú ítéleteik voltak, vagy azoktól, akik – persze – úgy érezték, hogy a dolgok nem mennek túl jól. Akkor

a viták során elmentek a DNA felszámolásáig,

folyamatosan azt hajtogatták, hogy más államokban nincs ilyesmi.

Hirdetés

Valeriu Zgonea, azt hiszem, attól félve, nehogy egy új „fekete keddre” kerüljön sor, került bármilyen vitát a törvénykönyvek módosításáról és az alkotmánybírósági döntésekhez igazításáról, mert úgy érezte, hogy ismét pontosan ugyanazt fogják erőltetni, és akkor a Képviselőház elnökeként nem akarta ezt vállalni. Világos, hogy ezért kiiktatták és ehhez azt a pillanatot választották ki, amikor megbírálta Dragneát.

Jelenleg elmondhatjuk, hogy e tervvel kapcsolatosan törésvonal alakult ki Liviu Dragnea és a szociáldemokrata vezetők között?

Nem törésvonal van, hanem elfogadott ügyek, egy évek óta működő kompromisszum, sokan hason csúsznak, ami nem feltétlenül hiba, amíg nem lépnek túl egy bizonyos határvonalat, az emberek ugyanis úgy gondolkodnak: „Nézd, vagy egy parlamenti mandátumom, megpróbálok elérni valamit.” A „fekete kedd” alkalmával le akartam mondani, de előtte volt néhány beszélgetésem az akkori pártelnökkel és azt mondtam: „Jó, még végiggondolom és talán mégis sikerül változtatni valamin.” Akkor meg ők akartak kizárni, de Victor Ponta nem engedte. Rajtam akartak példát statuálni. Két ügyem is volt – nem szavaztam meg Verespatakot és a bányatörvényt, másrészről bíráltam a büntetőtörvénykönyv módosításait. Akkor nyilvánosan is elmondtam, hogy szégyellem a történéseket és azt hiszem, hogy ez bizalmatlanságot keltett, mert semmiről sem tudtunk. Senki sem kapott semmilyen anyagot és jogásszal sem tudtunk konzultálni a módosításokkal kapcsolatosan. A viták folytatódtak, rajtam meg ott maradt a címke, így ha valaki ellenkezett vagy további kérdéseket tett fel, mindig azt mondták neki, hogy „neked is elveid vannak, mint Cristeának”.

Meg kell említenem, hogy mindezeket figyelembe véve mondom: 20 éve vagyok a párt tagja, minden szintre eljutottam és fokozatosan haladtam előre a PSD-ben. Nagyon nehezemre esik és kimondottan fáj, mert időt, energiát, forrásokat fektettem be ebbe a szervezetbe. A tagok közül sokan bíztak bennem, sokukkal nagyon jól együtt dolgoztam, továbbra is tisztelem őket, barátok maradunk, de azt akarom, hogy az egyszerű tagok tudják, amikor választanak, nagyon fontos, hogy feddhetetlen személyeket válasszanak meg és olyanokat, akik az idők folyamán bizonyították alkalmasságukat és főleg azt, hogy feddhetetlenek.

A vezetés kezelése szempontjából volt még hasonló helyzet a PSD-ben?

Úgy tudom, Dragnea úr a vezető tisztségekben levők mindegyikének megüzente, hogy

büntetni fognak bármiféle megjegyzést és bármiféle eltérést a párt kommunikációs irányvonalától és kirúgják őket.

Ilyen diktatúrát még nem éltem át és nem tudom elfogadni. Nagyon tartok attól, ami Romániában történhet egy ilyenfajta személlyel, aki teljes hatalommal rendelkezik és önkényesen használhatja azt fel. Eljutottak odáig, hogy listát vezetnek azokról a szociáldemokratákról, akik „tetszikelték” a Facebookon közzétett lemondásomat.

A január 31-én történtekkel fennáll az a nagyon nagy veszély, hogy valamiképpen – talán nem valamilyen formális módon – még akár az európai térségből is kizárnak. Kizárnak bennünket Európából, nagyjából erről beszélünk. Mert függetlenül attól, milyen módosításokat akarsz végrehajtani, demokráciában élünk, és egy demokráciát bizonyos olyan elvekre kell alapozni, melyek a törvény és a téged megválasztó polgár iránti tisztelettel kapcsolatosak, a felelőséggel és egy átláthatóság betartásával és bizonyos, a társadalom számára egészséges vitákkal. Ha ekkora hatalommal rendelkezel a Parlamentben, akkor nem értem, miért kell ilyesmit csinálni. Vagy valami rejtegetnivalód van, vagy félsz.

Mi a vélemény a PSD-n belül az Európai Unió, az AEÁ és más országok által megfogalmazott figyelmeztetésekről, melyek ezekben a napokban kifejezték aggodalmukat azzal kapcsolatosan, ami megtörténhet?

Nem érdekli őket. A döntéshozói tisztségekben levők nagy többségét nem érdekli. Különben a kormányprogram is arról szólt, hogy nekünk ne adjanak leckéket, mi képesek vagyunk kormányozni magunkat, nincs szükségünk idegenekre, nincs szükségünk multikra, melyek nagyon jól megfizetik az alkalmazottaikat és rendesen fizetik az adókat és a járulékokat.

Nem hiszem, hogy ez akármennyire is bántaná azokat, akik e pillanatban a döntéseket hozzák a PSD-ben. A jóhiszemű embereket bántja és mindnyájunkat, akiknek barátai, rokonai vagy ismerősei vannak külföldön, azokat a román vállalkozókat érinti hátrányosan, akiknek külföldi cégekkel vannak kereskedelmi kapcsolataik. A 2014–2020-as költségvetési időszakban fog majd hátrányosan érinteni minket, ami az európai pénzek lehívását illeti.

Mit kellene tenni Liviu Dragnea igazságszolgáltatással szembeni tervének leállítása érdekében?

Az egyetlen megoldás az, ha a PSD-s parlamenti képviselők jelentős része kilép

és független frakciót hoz létre, bünteti ezt a kisiklást, a román demokrácia elleni merényletet. Vagy Liviu Dragneának kell távoznia a párt éléről, ami kevésbé valószínű. Mindenki lelkiismeretétől függ, attól, hogy mit gondol majd fontosnak, hogy szemébe tud-e még nézni azoknak a polgároknak, akiket képvisel. Függetlenül attól, hogy hányan szavaztak rájuk, ők az egész országot képviselik, vagy inkább a pártegységet választják, nem számít, hogy mibe kerül majd és mit jelent ez Románia számára. A 2000–2004-es kormány azért dolgozott, hogy bekerüljünk az EU-ba, eltelt 10 év a csatlakozás óta és nemcsak nem integrálódtunk, de azt kockáztatjuk, hogy Liviu Dragnea miatt kikerülünk az EU-ból.

Ami az első forgatókönyvet illeti, azt hiszem, el kell még telnie bizonyos időnek, mert nincs olyan parlamenti képviselő, legfeljebb rendkívül kevés, aki ne Dragneától függött volna. Mindenki lekötelezettje valamiképpen. Pontosan azt tette, mint bármelyik diktátor, szolgalelkűekkel vette körül magát.

Ennek érdekében bizonyos módosításokat is végrehajtottak a PSD megyei szervezeteiben, a legalsóbb szintig biztosítani kellett a szolgalelkűséget. Ahol nem volt más megoldást, ott meghagyta azokat a vezetőket is, akik nem nagyon hallgattak rá, ennek bizonyítéka a jászvásári (Iaşi) polgármester, aki még ellent mer mondani neki.

Mi a szerepe a „Kolozsvári Csoportnak” abban, ami most a pártban történik?

Nem tudom, milyen álláspontra helyezkedik a Kolozsvári Csoport, nem beszéltem velük. Én a saját kezembe vettem a sorsomat. Persze, figyelembe véve azt, hogy elsősorban a mentoraim voltak azok, akik létrehozták és alkotják a Kolozsvári Csoportot, mert velük együtt, tőlük tanulva, őket figyelve, velük beszélgetve nőttem fel politikailag. Az én szemszögemből nézve az, hogy nem vállaltak szerepet és nincsenek jelen a mostani döntésekben, nyilvánvalóvá teszi, hogy vagy nem kérdezték meg őket, vagy nemkívánatosak voltak, de különben az egész délvidék ellenünk volt; a parlamenti frakcióban több tízszer hallottam, hogy „ti, kolozsváriak”. Mert mi mindig projektek, eszmék és elvek szintjén vetettük fel a dolgokat – elveknek pedig, mint mondtam, ott nincs helyük.

Kicsoda Aurelia Cristea?

Aurelia Cristea (49 éves) 20 évig volt PSD-tag és a világ egyik legmodernebbnek tartott dohányzásellenes törvény szerzője, melyért az Egészségügyi Világszervezet a „World No Tobacco Day 2016” díjjal tüntette ki. 2014. március 5-e és december 13-a között a Victor Ponta által vezetett kormány társadalmi párbeszédért felelős és civil társadalommal kapcsolatot tartó tárca nélküli miniszter volt. A 2012-es választáson lett először parlamenti képviselő egy kolozsvári választókörzetben. A PSD-ben volt az Országos Tanács tagja, a kolozsvári PSD elnöke, a Kolozs megyei PSD nőszervezetének elnöke. 2016 nyarán mondott le a kolozsvári PSD éléről, amikor a PSD-szervezet – a központi vezetőség bátorítására – úgy döntött, hogy visszavonja jelölését a kolozsvári polgármesteri tisztségre. Akkor arra hivatkoztak, hogy a dohányzásellenes törvény miatt népszerűtlen lett. Helyette egy vitatott helyi üzletembert jelöltek, aki a szavazatok kevesebb, mint 10 százalékát tudta megszerezni.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés