Tüntetés Kolozsváron a btk módosítása ellen | Fotó: Szabó Tünde
Nincs kegyelem
szabot
2017. február 3. péntek, 18:39
Benyújtotta a módosítást módosító tervezetét, mert a kormány módosító rendelete már be is zúgott a szenátus ablakán.
Az RMDSZ módosító javaslatokat terjesztett be a büntető törvénykönyvről (Btk.) szóló sürgősségi kormányrendelethez, amely ellen nagyszabású tüntetéssorozat indult Romániában – tudta meg az MTI Kelemen Hunortól, az RMDSZ elnökétől pénteken. A magyar érdekképviselet képviselőházi és szenátusi frakciója együttes ülésen döntött erről, miután a közlönyben már megjelent rendelet parlamenti megerősítésre megérkezett a szenátushoz.
 
Arra a kérdésre, hogy a kialakult közhangulatban megszakítja-e az RMDSZ a parlamenti együttműködését a kormánypártokkal, amelyek ellen százezrek tüntetnek, Kelemen Hunor azt mondta, az együttműködést el sem kezdték, a Btk.-val kapcsolatban pedig az RMDSZ semmilyen kötelezettséget nem vállalt.
 

Ezt módosítaná az RMDSZ

„Az RMDSZ szakmailag megvizsgálta a büntető törvénykönyv módosítását célzó sürgősségi kormányrendeletet, és úgy véli, hogy az ebben foglalt rendelkezések csak egy része felel meg az alkotmánybíróság határozatainak, ugyanis a taláros testület 5 döntését emeli be a törvénybe. Azonban olyan módosításokat is tartalmaz a sürgősségi rendelet, amelyeket az alkotmánybíróság nem írt elő, és ebben a formában nem indokoltak, ezért a Szövetség indítványokat dolgozott ki a Btk. módosítására” – idézi Cseke Attilát az RMDSZ hírlevele.
 
Cseke Attila hozzátette, a sürgősségi kormányrendelet megvitatását jövő héten kezdi el a Parlament felsőháza, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja azt a módszert, amellyel a jelenlegi kormány eljárt, éppen ezért 
 

a parlament feladata az, hogy a sürgősségi rendelet túlkapásait korrigálja.

„Javasoljuk, hogy a hivatali visszaélés esetében töröljék a bűncselekmény megfogalmazásából a 200 ezer lejes anyagi kár határát, ennek az értéknek a bevezetését ugyanis nem kérte az alkotmánybíróság, és a kormány sem indokolja ennek az értéknek a szükségességét. Kérjük továbbá, hogy a hivatali visszaélés esetében 1 évtől 5 évig terjedő börtönbüntetést lehessen kiszabni, ne 6 hónaptól 3 évig terjedőt, mint ahogyan az a sürgősségi rendeletben szerepel” – mondta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője.
 
A Bihar megyei törvényhozó továbbá hangsúlyozta: az RMDSZ kitart a 27 éve vallott álláspontja mellett, amely nem tartja elfogadhatónak a sürgősségi rendeletekkel való törvényhozást, főleg nem olyan területeken, mint a büntető törvénykönyv. Ezért az RMDSZ parlamenti csoportja felhívásban fordult a parlamenti pártok frakcióvezetőihez annak érdekében, hogy a közeljövőben 
 

kizárják a Btk. sürgősségi kormányrendelettel történő módosításának lehetőségét.

„A törvényalkotás a parlament feladata és felelőssége. A sürgősségi kormányrendelettel való törvényalkotás módszere számunkra elfogadhatatlan. Ezért a Szövetség politikai pártok közötti egyezséget javasol, egy olyan paktumot, amelyben minden politikai alakulat vállalja azt, hogy kormányra kerülés esetén nem fogja sürgősségi kormányrendelettel módosítani a büntető- és a büntetőeljárási törvénykönyvet” – jelentette ki Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
 
„Az RMDSZ azt fogja javasolni a jövő heti államelnöki konzultáción és a politikai pártoknak, hogy parlamenti sürgősségi eljárással módosítsák a Btk.-t úgy, hogy minden ez idáig meghozott alkotmánybírósági döntés belekerüljön a törvénykezésbe” – hangsúlyozta Korodi Attila parlamenti képviselő.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/19429
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.