Január 31-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Mózes Attila író, irodalomkritikus, szerkesztő.

Mózes Attila 1952. április 8-án született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészeti karán 1976-ban szerzett orosz-magyar-francia tanári diplomát. Pályáját Székelyhidason kezdte, a román lakosságú falu általános iskolájában tanított franciát és tornát (1976-79). Kolozsvárra került az Utunk szerkesztőségébe, majd 1990-től a Helikon prózarovatának vezetője volt.

Olvasson még:

Közölt kis- és nagyprózát, irodalomkritikát, esszét. Nemzedékének egyik legkiválóbb írója volt, olyan művek szerzője, mint az Átmenetek, az Egyidejűségek, az Üvegcsendélet, a Füstkorom, A Gonosz színeváltozásai, a Yesterday. Az Oroszlán hava és egyéb történetek, A vénasszonyok nyara vagy az Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket.

Mózes Attilát – több más rangos kitüntetés mellett – 2002-ben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nagydíjával, 2012-ben Márai Sándor-díjjal jutalmazták.

Mózes Attila temetése február 3-án, pénteken 15 órától lesz a marosvásárhelyi református temetőben.

Pihenése legyen csendes.

„Ha ez érdekelne valakit: könnyen írok, a nehéz az, ami előtte van, mert akkor evés közben, ivás közben, a budin ülve, séta közben, egyetlen dolog kivételével körülbelül minden közben csak és csakis azzal foglalkozom, amin éppen (fejben) dolgozom. Az rontja el étvágyam, »itvágyam«, sétám, miegyebem. Még az álmomba is beleszól, sőt, irányítja, meghatározza. Soha le nem írtam még, s csak a legjobb haveraimnak, kollégáimnak mondtam el, akik a viszonzás okán-jogán szintén bevallották, hogy őket is érte ilyen malőr; nos, azt a bizonyos »sláger-regényemet« (Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket), amelyet én messze nem a legjobb írásomnak tartok, kilenc éjszakán át álmodtam. Álmodtam, körülbelül húsz oldalanként, de úgy, hogy álmom reggelre még a pontot is kitette a fejezet végére. Aztán, megébredvén, engedelmesen leültem a gép elé, és megírtam a »kiszabott nap(pal)i penzumot«. És ez így ment kilenc éjen s napon át. Miért írok? Valószínűleg azért, mert egyébhez sem értek.” (György Attila interjúja Mózes Attilával, Székelyföld, 2009. szeptember)