Közvitát tart hétfőn az igazságügyi minisztérium a közkegyelmi, valamint a büntető törvénykönyv módosítását célzó rendelettervezetekről. A tárca közleménye szerint a közvitára a minisztérium székhelyén kerül sor, hétfőn 10 és 12 óra között, minden felszólalónak három perc áll majd rendelkezésére álláspontja ismertetésére.
Aki részt szeretne venni, péntek délig regisztrálhat a dean@just.ro emailcímen, mert mindössze 50 személyt fogadnak, ekkora a terem kapacitása. Szervezetenként legtöbb két fő vehet részt – közölte a tárca.
Florin Iordache közben körbelátogatja a börtönöket, a közkegyelmi tervezetet ugyanis azzal indokolta, hogy az enyhítene a börtönök túlzsúfoltságán. „Ma Jilaván voltam, holnap Rahova, majd Ploieşti következik, körbelátogatom az összes büntetés-végrehajtási intézményt” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Florin Iordache.
Amikor azt kérdezték, hogy észlelt-e valamilyen rendellenességet, a miniszter azt válaszolta, hogy majd a körút végén válaszol erre a kérdésre. A jilavai börtön sajtóosztálya szerint a miniszter a fogvatartási körülményeket mérte fel az intézményben.
A tervezeteket egészen biztosan nem vonja vissza a kormány,
bár ezt kérik az ellene országszerte tüntetők, illetve maga Klaus Iohannis államfő is. A tervezeteket negatívan véleményezte a Legfelső Bírói Tanács (CSM), és kifogásolta a főügyész, akárcsak a DNA-t és a DIICOT-ot vezető főügyész is.
A kormány azonban mindenképpen életbe fogja őket léptetni, de az igazságügyi miniszter csak hétfő este dönt róla, hogy milyen formában – tudta meg a Mediafax hírügynökség meg nem nevezett politikai forrásból. Vagy sürgősségi kormányrendeletként fogadja el őket, vagy törvénytervezetként nyújtja be a parlamentnek megvitatásra, vagy felelősségvállalással fogadtatja el a parlamentben.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem rendeznek róla vitát a törvényhozásban, viszont ha a parlament leszavazza, akkor bukik a kormány. Ennek igazából semmi esélye sincsen, a kormánykoalíciót alkotó PSD és ALDE kényelmes többséggel rendelkezik mindkét házban.
A közkegyelmi tervezet
- első cikkelye előírja, hogy közkegyelemben részesülnek azok a személyek, akiket legfeljebb ötéves börtönbüntetésre ítéltek, illetve akikre pénzbüntetést rótt ki a bíróság.
- A tervezet második cikkelye szerint részleges közkegyelemben részesülnek, vagyis felére csökken azoknak az elítélteknek a büntetése, akik betöltötték a 60 évet, vagy akiknek 5 évesnél kisebb kiskorúakat kell eltartaniuk. Ugyanez érvényes a várandós nőkre, illetve azokra, akik bizonyítottan gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és a kór végső stádiumában vannak. Utóbbiak akár teljes körű közkegyelemben is részesülhetnek.
- A harmadik cikkely szerint az első két cikkely előírásai nem vonatkoznak a visszaeső bűnözőkre, a közkegyelemben részesítés előfeltétele ugyanakkor, hogy az elítélt a szabadulása utáni egy éven belül törlessze a jogerős ítéletben kiszabott kárpótlás teljes összegét. Ugyanezen cikkely értelmében nem részesülhetnek közkegyelemben azok az elítéltek sem, akiket például az állam elleni bűncselekmények, emberölés, súlyos testi sértés, halált okozó ütés, szabadságfosztás, lakhelysértés, zsarolás, nemi bűncselekmények, rablás, kalózkodás, szökés miatt ítéltek szabadságvesztésre.
- Nem részesülhetnek közkegyelemben a megvesztegetés és megvesztegetés elfogadása, befolyással való üzérkedés vagy befolyás vásárlása, az emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem, migránsokkal való kereskedelem vagy informatikai csalás miatt elítéltek sem.
- Nem esnek a rendelet hatálya alá azok sem, akiket bizonyos különtörvények, köztük a 2000/78-as számú, a korrupciós tettek megelőzéséről, felfedéséről és büntetéséről szóló jogszabály alapján ítéltek el, a korrupciónak minősülő bűncselekmények miatt elítéltekre viszont érvényes a jogszabály.
- A tervezet arra is kitér, hogy nem részesülhetnek közkegyelemben azok sem, akik azért nem kezdték még el börtönbüntetésük letöltését, mert kivonták magukat ez alól. A rendelettervezet értelmében ugyanakkor „ha az elítélt közkegyelemben részesülése után szándékosan bűncselekményt követ el, az ezért járó büntetést és előző büntetésének a jelen törvény alkalmazása révén elengedett részét is le kell töltenie”.
A büntető törvénykönyv módosítását célzó rendelettervezet
többek között előírja, hogy a hivatali hatalommal való visszaélés csak abban az esetben minősül bűncselekménynek,
- ha az okozott kár meghaladja a 200 000 lejt,
- ha a károsult fél feljelentést tesz,
- ha a feljelentést az elkövetéstől számított legfeljebb hat hónapon belül megteszi.
A tervezet ugyanakkor hétről három év szabadságvesztésre csökkenti az ezért a bűncselekményért kiszabható maximális büntetést.