A politikusok és az elemzők azt állítják, hogy a kremli vezető által a moldovai elnöknek ajándékozott „Nagy-Moldva”-térkép Oroszországnak a Prut és Dnyeszter közötti térségre vonatkozó stratégiai érdekét képviseli.

Moldova Köztársaság elnöke, Igor Dodon moszkvai látogatása és a kremli vezetővel, Vlagyimir Putyinnal folytatott találkozója utáni nyilatkozatai heves vitákat váltottak ki a Prut mindkét partján.

A román Külügyminisztérium (MAE) „helyteleneknek, valamint a politikai valóságnak és a Románia és Moldova Köztársaság közötti különleges kapcsolatoknak nem megfelelőeknek” minősítette a moldovai államfő kijelentéseit.

„A modernizálási és reformfolyamat folytatása, valamint az összes moldovai polgár törekvéseinek beteljesítése felelős cselekedeteket és viselkedést igényel”, állította még az Agerpres által idézett MAE.

Titus Corlăţean volt román külügyminiszter a Vlagyimir Putyin által Igor Dodonnak ajándékozott Nagy-Moldva térképre vonatkozóan tegnap azt nyilatkozta a News.ro-nak, hogy ez egy „provokatív gesztus”, Románia pedig akkor viselkedne „nagyon intelligensen”, ha kijelentené, hogy lehetséges a nagy Moldva újraegyesítése, de csak hazánk határain belül.

Andi Cristea euroképviselő, az Európai Parlament Moldova Köztársaságért felelős küldöttségének elnöke is reagált Igor Dodon legutóbbi kijelentéseire, miszerint sajnálja, hogy az Orosz Birodalom 1812-ben nem annektálta Moldva teljes területét. „Ez elfogadhatatlan kijelentés, többek között a jóízlés és a történelem szemszögéből is nézve, de nemcsak erről van szó. Igor Dodon a kijelentéseivel az összes külföldi partner előtt lejáratja magát. Moldova Köztársaság elnöke, sajnos, annyira kedvében akar járni Vlagyimir Putyinnak, hogy kész elidegeníteni Moldova Köztársaság összes szomszédját. Ezt tette Ukrajna esetében a Krímre vonatkozó kijelentéseivel, most újra Bukarest felé lődözi a nyilait”, mondta Andi Cristea a DC News-nak.

„Jelzésként azt mondanám, egyre gyakrabban kerül sor szekálásokra, melyek a térségbeli orosz propagandához igazodnak, melynek többek között az a célja, hogy zavart keltsen azzal kapcsolatosan, hogy mi lehet, és mi nem lehet alku tárgya, márpedig az országoknak az ENSZ rendszere által szavatolt határai nem képezhetik alku tárgyát”, hangsúlyozta ki a román euroképviselő.

Vlad Lupan: a történelmi Moldva Romániát választotta

Még Moldova Köztársaság ENSZ-nagykövete, Vlad Lupan is válaszol Dodon elnöknek. A diplomata közzétett a Facebook-oldalán egy Elemi történelemlecke alkalmatlanoknak tőlem, mint egyszerű polgártól című bejegyzést, melyben arra emlékeztet „minden történelemben járatlan személyt, hogy Moldova Köztársaság jelenlegi területe 1812-ben szakadt ki az Oszmán Birodalomból és tévesen nevezték el ’Beszarabszkaja Gubernijá’-nak”, és hogy „Moldva Fejedelemség 1859-ig létezett, amikor Moldva, Munténia és Erdély (mi? – a szerk.) fejedelemségek Románia néven egyesültek”.

Constantin Corneanu, a Gheorghe I. Brătianu Geopolitikai és Stratégiai Tanulmányok Európai Egyesülete Igazgatótanácsának elnöke azt nyilatkozta az Adevărulnak, hogy „a kremli vezető, Vlagyimir Putyin ajándéka, nevezetesen az Igor Dodonnak átadott térkép nagyon világos jelzés arra, hogy az Orosz Föderáció stratégiai jelentőséget tulajdonít a Prut és Dnyeszter közötti területnek, valamint arra, hogy a Bukarest és Kisjenő (Chişinău) közötti kapcsolatok olyanfajta kezelését fogja támogatni, melyben nem számít majd a történelmi igazság. Nagy-Moldova eszméje és az identitásra és nyelvre vonatkozó moldovaizmus elmélete lesznek azok a fegyverek, melyekkel Igor Dodon megpróbálja majd bonyolulttá tenni az euro-atlanti térséghez tartozó Románia és Moldova Köztársaság közötti kapcsolatokat abban a reményben, hogy sikerül létrehozni a moldovai polgároknak azt a kritikus tömegét, mely elutasíthat bármilyen közeljövőben megvalósuló újraegyesülést vagy egyesülést Romániával az EU térségén belül”. „A Moldvai Fejedelemség térképe arra az igyekezetre világít rá, mellyel tendenciózusan értelmeznének vagy akár meg is hamisítanának bizonyos történelmi igazságokat és ugyanakkor azt jelzi, hogy a kremli vezetők kijelölték a stratégiai és befolyási érdekterüket. Bármilyen beavatkozás ebbe a térségbe megfelelő választ fog generálni, nevezetesen Nagy-Moldva lehetőségének meglebegtetését, melyet Moldva maradék részének Románia uralma alóli hazahozatalával valósítanának meg és nem fordítva, vagyis nem az 1812 és 1940. június 26–28-a között történtek igazságának megfelelően, hanem a szovjet Moldova statalistái által kitaláltak szerint. Vlagyimir Putyin, nem túl diszkréten, azt sugallja nekünk, hogy van egy gondunk és elképzelhető, hogy a dolgok még bonyolultabbá válnak”, vélekedik Corneanu.

Octavian Milewski: Az ajándék politikai nyilatkozat

Octavian Milewski elemző azt mondta az Adevărulnak, hogy a Romániával meglévő kapcsolat szempontjából az a sajtókonferencia volt fontosabb, melyet Dodon a TASS hírügynökség székházában adott, melynek során a moldovai államfő olyan témákat érintett, mint a román nyelv, a Romániára vonatkozó határszerződés és a két állam „közös, de különböző” történelme. Ezzel összefüggésben a konferencia „gyöngyszemének” számított a történelmi Moldova térképe, melyet Dodon Putyintól kapott ajándékba. „Ez a térkép online is beszerezhető 150 euróért. Valószínűleg nagyjából ez volt a moldovai elnök látogatására az ajándékozási protokoll költségvetése, akinek ősei állítólag egészen a Don folyóig jutottak el a (valószínűleg mentális) térképpel, pontosan abban az időszakban, melyet az illusztris leszármazottjuk által két és fél évszázaddal később kapott ajándéktérkép rögzített”, mondja Milewski.

„Dodon sietett értelmezést fűzni az 1812. május 16-i bukaresti szerződéssel rögzített határhoz”, véli Octavian Milewski. „A kisjenői vezető egy Bukarest számára különleges töltettel rendelkező kétoldalú témát szándékozott kiaknázni. Ezzel biztosít magának egy állandó és hamis témát Romániával kapcsolatosan. Egy olyan témát, melyet nagyjából két-három havonta újra és újra elővehet: január 24., március 27., május 16., augusztus 19–23. (a Jászvásár/Iaşi–Kisjenő hadművelet), december 1. Csak remélni tudjuk, hogy Bukarestben nem reagálnak majd Dodon ezen értelmetlen és tartalmatlan nyilatkozataira. Ez azt jelentené, hogy Bukarest nem esik bele abban az olcsó háncsból készült lyukas hálóba, melyet a Filip-kormány állandóan elhoz Bukarestre, több tízmilliós hitelrészleteket koldulva a románok adóiból, melyek sohasem jutnak el odáig, hogy egy Bukarest–Jászvásár autópálya finanszírozására használják fel őket. Dodon elszakadt a moldovaiak és a románok mindennapi ügyeitől. Eközben Kisjenő valódi politikája még mindig Vlad Plahotniuc Facebook-oldala körül kering”, mondja még Milewski.

A Dodon–Putyin találkozó rövidtávú hatásairól

A kisjenői Külpolitikai Egyesület (APE) külsős szakértője, Mihai Popşoi úgy véli, Dodon moszkvai látogatása inkább csak szimbolikus jellegű, mert alkotmányos hatáskörei nem teszik lehetővé, hogy bármilyen konkrétumról tárgyaljon orosz kollégájával, amit Putyin is megemlített a sajtókonferencián: „A látogatás rövidtávú hatásai csak a belpolitikai harcban fognak jelentkezni. Dodon a társulási megállapodással kapcsolatosan tett provokatív nyilatkozataival feladja a labdát Plahotniucnak, aki az európai vektor védelmezője és szavatolója szerepben tetszeleghet. Ez amennyire egyszerű, annyira hatékony stratégia, melynek célja geopolitikai kritériumok alapján megosztani a moldovai választókat, hogy a PSRM (Moldovai Köztársasági Szocialisták Pártja – a szerk.) és a PD (Demokrata Párt – a szerk.) felé irányíthassák a szavazatokat.”

Ezen kívül a politikai elemző megemlíti, hogy Dodon néhány eredménnyel is visszatérhet majd Moszkvából, mint amilyen a moldovai migránsok helyzete, mert ezek nem igényelnek jelentős kiadásokat. „Az 50.000 migráns helyzete a következő időszakban megoldódik majd, kézzelfogható eredményt nyújtva Dodonnak, aki ezt felhasználhatja a választási kampányban. Az export újraindulása, bár szintén mesterséges ügy, valamivel bonyolultabb kérdés. Ahogy azt Putyin elmondta, e kérdés megoldása nagyrészt attól függ, mennyire hajlandó az EU tárgyalni Oroszországgal, de a Moldovával hasonló más országok álláspontjától is, mint amilyen Grúzia és Ukrajna. Tehát arra számíthatunk, hogy az embargó feloldása fokozatos és szelektív lesz”, véli Popşoi.

Ami a transzdnyeszteri konfliktust illeti, Mihai Popşoi azon a véleményen van, hogy ezt 2-3 éven belül nem lehet megoldani: „Csak a parlamenti választás után, ha a PSRM egyértelmű többséget szerez, de akkor sem biztos egy fenntartható megoldás.”

Ami Putyin Dodonnak szánt ajándékát, a XVIII. századi Moldovát ábrázoló térképet illeti, „ez tisztán szimbolikus, mely csak Dodon Nagy-Moldováról szóló retorikáját üdvözli, az üzenetnek pedig inkább a moldovai választók a címzettjei, nem Románia vagy a NATO. Moldova a Krím annektálása után geostratégiai szempontból már nem annyira fontos, hogy ezért ellenségessé tegyék Romániát és még kevésbé a NATO-t”, szögezte le az APE szakértője.

Új „majdan” ígérkezik Kisjenőben?

Az Expert Group politikai elemzője, Dionis Cenuşă borúlátó, ami Dodon moszkvai látogatásának Kisjenőre gyakorolt esetleges pozitív következményeit illeti. „Dodon figyelmen kívül hagyja, hogy Oroszország nem véletlenül alkalmazta a szankciókat, hanem azért, hogy így büntesse Kisjenőt bizonyos szuverén döntései miatt, mint amilyen az EU-val meglévő kapcsolatok elmélyítése a társulási megállapodás aláírásával és végrehajtásával. Dodon ahelyett, hogy az Oroszország által támasztott akadályokról tárgyalt volna, a megállapodást aláíró kisjenői hatóságokat és az Európai Uniót vádolja. Dodon az Oroszországra vonatkozó leckék meg nem tanulásával arra biztatja a nagy testvért, hogy továbbra is hasonlóan cselekedjen”, mondja Cenuşă.

Cenuşă szerint, ha figyelmesen olvassuk Putyin válaszát, akkor megértjük, hogy a moldovaiak számára nem biztosítanak különleges feltételeket, hanem ugyanúgy fognak velük bánni, mint a migránsok többi csoportjával. Változást, véli a szakértő, csak „egy Oroszország és Moldova közötti társadalombiztosítási megállapodás megtárgyalása és véglegesítése terén láthatunk. De ez a megállapodás, mint ahogy egy migrációra vonatkozó is, nem Dodon saját érdeme lesz, hanem Moszkva kiszámított politikai döntése”.

Cenuşă a transzdnyeszteri kérdésre vonatkozóan megjegyzi, hogy a konfliktusnak a Dodon által javasolt és korábban Oroszország által meghiúsított föderalizálási terv szerinti megoldása nem valósítható meg, ha a szocialisták és más oroszbarát erők nem ellenőrzik a parlamentet és a kormányt. „Dodon és Oroszország egy kiterjesztett legitimitás nélkül nem ezt a forgatókönyvet követik majd, mely egy ’majdant’ fog generálni Kisjenőben, ha ez nem robban ki már hamarabb is Dodon és a szocialisták azon döntése miatt, hogy felmondják a társulási megállapodást”, írja a szakértő.

Putyin Dodonnak adott ajándéka, Nagy-Moldva térképe „sokkal inkább arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy Moldova Oroszország befolyása alatt áll. Arra történő utalás, hogy Oroszország egyáltalán nem akar lemondani Moldováról, amit Putyin ki is hangsúlyozott, amikor Moldovát fontos térségbeli partnerként említette”, mondja még Dionis Cenuşă.