Több helyen folyik tehetségkutatás és -gondozás Magyarországon, de ez nem intézményesített, másutt nincsenek szociális helyzethez szabott ösztöndíjak sem – mondta el Orbán János Dénes költő, író a hirado.hu portálnak arra a kérdésre, hogy miért volt szükség a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. létrehozására.
A rögtön megalakulása után viták kereszttüzébe került KMTG
egy, a kormány által alapított állami cég, amelynek az Előretolt Helyőrség Íróakadémia – OJD megfogalmazása szerint – egyfajta „pilot-projektje”.
Olvasson még:
„Számos olyan kortárs alkotó és mű maradt ki az irodalmi kánonból, akinek méltó helye lenne ott. Ennek lehetnek politikai-irodalompolitikai okai is, de akár egy-egy remekíró visszahúzódottsága, szerényebb önmenedzselési képessége is” – fejtette ki az íróakadémia vezetője, aki szerint a KMTG egy professzionális állami cég, amelynek a jogszabályi követelményeken túl nem kell más kritériumoknak megfelelnie, csupán a minőségnek.
A kérdésre, hogy ehhez szükséges-e a szervezetnek megítélt több száz millió forint állami támogatás, úgy válaszolt, hogy szükséges, mert
itt az ideje, hogy az irodalom kilépjen a legszegényebb művészeti ág szerepéből,
és örülnek, hogy nekik jutott „a jégtörő szerepe”. A támogatást nem elvették az irodalomra szánt állami keretösszegből, hanem azon felül, azt kiegészítendő kapta a KMTG, mint ahogy például a vidéki folyóiratok is csaknem egymilliárd forintot kaptak többlettámogatásként a tavalyi év végén – nyilatkozta.
Mivel az adófizetők pénzéből gazdálkodnak, feltett szándékuk, hogy olyan irodalmat műveljenek, amit az adófizető el tud olvasni. Szerinte önáltatás azt gondolni, hogy a szépirodalom közönségének megcsappanását a „médiakonkurencia”, a „beözönlő kommersz szenny” vagy a „digitális paradigmaváltás” okozta, „a közönség elveszítésének fő oka az, hogy a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben a magyar irodalom egyre inkább belterjessé vált és az írók már nem a közönségnek kívántak megfelelni, hanem inkább a szakmának”.
„A független mentorhálózat határozottan szimpatikus kezdeményezés.
Minél több pályakezdőt mentorálnak, annál jobb lehet a magyar irodalom, és végül is ez a cél. Bár nem a mi érdemünk – sőt ellenünkben fogant az ötlet –, az ilyen típusú megmozdulásokra is hozzáadott értékként tekintünk” – fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy nemrég száznál is több író hozott létre – ingyen – az íróakadémiájához hasonló mentorhálózatot.
Sem a magyar irodalmat, sem az irodalomra szánt pénzt nem akarja kisajátítani az íróakadémia, amelynek kapui bárki előtt nyitva állnak – szögezte le OJD.