a jogállamon túl
Szerző: Fall Sándor
2017. január 17. kedd, 13:39
Mindenki sejtette, hogy a SRI aktívan beavatkozott az igazságszolgáltatás folyamatába. Most itt a bizonyíték.

A Bírák Romániai Szövetsége (UNJR) közzétett egy dokumentumot, amely közvetlenül bizonyítja, hogy több titkosszolgálat, különösen a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) éveken át aktívan és közvetlenül részt vett a korrupcióellenes bűnüldöző szervek munkájában.

Az alkotmánybíróság 2016 februárjában úgy döntött, hogy az alaptörvénnyel ellenkezik a büntetőjogi perrendtartás azon cikkelye, amely a nyomozati eljárás során végzett lehallgatásokra vonatkozik. A cikkely egyik bekezdése szerint „a megfigyelésre az ügyész ad utasítást, vagy elrendelheti, hogy azt a nyomozó hatóság, vagy a rendőrség szakemberei, vagy más állami szakszervek hajtsák végre.” A taláros testület szerint a „más állami szervek” kitétel nem alkotmányos, mivel nem elég világos, nem pontosítja ugyanis egyértelműen, hogy mely állami szervről van szó. A pontosításra azért volt szükség, mivel a joghézag nyomán semmisnek tekinthető volt minden olyan, lehallgatás útján szerzett bizonyíték, amelyet nem a törvényben konkrétan megnevezett állami szervek gyűjtöttek be. Ennek a legnagyobb károsultja a korrupcióellenes ügyészség (DNA) lett volna, mivel a korrupciós ügyekben végzett nyomozások során rendszerint a SRI által végzett lehallgatások nyomán jutottak terhelő bizonyítékokhoz.

Ghiţă: Kövesi és Coldea külföldi titkosszolgálatok emberei

A nemzetközileg körözött Sebastian Ghiţă, aki a tulajdonában levő Romania TV hírtelevízióban három hete leleplező videóüzeneteket tesz közzé, azzal vádolta Laura Codruţa Kövesit, a DNA főügyészét és Florian Coldeát, a SRI igazgatóhelyettesét, hogy egy külföldi titkosszolgálat emberei. Azt nem említette, melyik országról van szó, csak annyit mondott: Románia partnere.

Coldea lemondott tisztségéről, tartalékállományba helyezték

Lemondott kedden a SRI igazgatóhelyettesi tisztségéről Florian Coldea. A SRI belső vizsgálatot végzett annak kiderítésére, hogy törvényt szegett-e Coldea, miután Ghiţă azt állította, hogy fizette a magas rangú titkosszolgálati vezető több külföldi vakációját. A vizsgálat megállapította, hogy nem történt törvényszegés és visszahelyezte tisztségébe a közben felfüggesztett Coldeát, ám ő benyújtotta becsületbeli lemondását. A SRI azt is megerősítette, hogy tartalékállományba helyezték Coldeát.

Noha az alkotmánybírósági döntést követően módosították a perrendtartást, ezzel pedig megnyirbálták a SRI korábbi jogkörét, az UNJR által most közzétett dokumentum arra vet fényt, hogy

a titkosszolgálatok éveken át a törvényes jogkörükön kívül is bőven dolgoztak,

s hogy a legfőbb nemzetbiztonsági testület, a CSAT ebben titokban segített nekik.

A bomba 2015 tavaszán robbant, amikor a SRI jogi főosztályának egykori vezetője (azóta főtitkára), Dumitru Dumbravă úgy fogalmazott, hogy a hírszerző szolgálat számára az igazságügy „taktikai terület”. Mivel azt sugallta, hogy a SRI aktívan részt vesz az igazságszolgáltatásban, a kijelentés rögtön visszhangra talált a nyilvánosságban.

A hangulatot tovább fokozta, hogy a Legfelső Igazságügyi Tanács (CSM) egyik tagja, Horaţiu Dumbravă bíró nem kapott választ a még 2014-ben megfogalmazott kérésére azzal kapcsolatban, hogy tegyék közzé az igazságügy területén is aktív titkosszolgálati dolgozók számát. Végül a CSAT 2016 januárjában válaszolt a kérésre és azt állította, hogy a bírák és ügyészek között nincsenek beépített SRI-ügynökök.

Csakhogy az UNJR-t ez nem nyugtatta meg, mivel azt gyanította, hogy a CSAT – amelynek nincs jogalkotási hatásköre – által kiadott titkos utasítások nyomán a SRI-nek olyan jogköre van, amely túlmutat a törvényes kereteken.

Az UNJR által közzétett dokumentum a CSAT 2016. februári válasza a bírói szövetség megkeresésére. Azt egyelőre nem tudni, hogy az UNJR miért éppen most döntött úgy, hogy közzéteszi a választ.

A CSAT válaszából kiderül, hogy a testület

a korrupciót nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította még 2005-ben,

mivel a SRI tevékenységét szabályozó 1990/51-es törvény nem számolt azzal, hogy a korrupció a jelenlegi méreteket ölti. Ezzel az a gond, hogy a törvény módosításának szorgalmazása (vagyis az alkotmányos út) helyett a CSAT inkább azt a módszert választotta, hogy a nemzetbiztonság nevében titkos (és így a jogállamisággal homlokegyenest ellenkező) utasításokkal ruházza fel extra jogkörrel a SRI-t, amely aztán a felhatalmazás nyomán végezhette például a lehallgatásokat.

„Ez a megoldás, vagyis a törvényes előírások kiegészítése titkos döntésekkel, veszélyes precedenst jelent a jogállamiság szempontjából, mivel megakadályozza, hogy a polgárok tudomást szerezzenek az állami intézmények valós jogköréről” – állapítja meg az UNJR.

Később ez (vagyis a korrupció mint nemzetbiztonsági kockázat) bekerült a 2013-ben elfogadott Nemzeti védelmi stratégiába is, a Hírszerzési stratégia pedig a SRI egyik fő tevékenységi területeként szabta meg, hogy vegyen részt a politikai döntéseket is befolyásoló magas szintű korrupció leleplezésében. Ebbe az is beletartozott, hogy

a SRI akadályozza meg a korrupt személyek köztisztségbe kerülését.

Ezzel az a gond – mondja az UNJR –, hogy a SRI jogerős bírósági ítélet nélkül minősíthetett bárkit „korrupt személynek”. A CSAT gyakorlatilag szabad kezet adott a SRI-nek, hogy belátása szerint, a büntetőjogi procedúrák szabta korlátok, például bírói jóváhagyás nélkül is lehallgasson személyeket pusztán annak alapján, hogy saját hatáskörben korruptnak találta. Ráadásul az érintett személy nem tudhatta meg, hogy mi van a róla szóló titkosszolgálati jelentésben, így védekezni sem tudott ellene. Az UNJR azt gyanítja, hogy ezek a titkosszolgálati eljárások az igazságszolgáltatás vezető tisztségeibe való kinevezéseket is érintették. Ezzel kapcsolatban a bírói szövetség Klaus Iohannis államfőhöz, a CSAT elnökéhez is tisztázásért folyamodott, de nem kapott világos választ.

A CSAT válaszából az is kiderül, hogy a korrupcióellenes harcban „vegyes csoportok” dolgoztak, vagyis

az ügyészek mellett a SRI dolgozói is részt vettek a bűnvádi tevékenységben

– ennek pedig semmilyen törvényes alapja nincs. Amikor az UNJR a vegyes csoportok összetételéről, hatásköréről és munkamódszereiről érdeklődött, elutasító választ kapott azzal a megjegyzéssel, hogy a kért információk titkosak.

Az UNJR összegzésképpen megállapítja, hogy ez a helyzet rendkívül aggasztó, mivel azt mutatja, hogy az ország és lakóinak sorsát a jogállamiság keretein jóval túllépő titkos döntések befolyásolják. A bírói szövetség egyben szorgalmazza a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás viszonyának részletekbe menő tisztázását.

Horváth Anna ügyében is a SRI vizsgálhatta a nemzetbiztonsági kockázatot

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere ellen december közepén emelt vádat a DNA befolyással való üzérkedés és pénzmosás miatt.
Az alpolgármester akkor azt írta Facebook-oldalán, hogy „teljes körű nemzetbiztonsági megfigyelés” alatt állt.
„Bár én nem nyilatkozhatok a kivizsgálás menetéről, de fontosnak tartom elmondani, hogy a híresztelésekkel ellentétben, nem bármiféle feljelentés alapján, hanem a február óta elkezdődött teljes körű nemzetbiztonsági megfigyelésemből származó lehallgatások értelmezései ürügyén indult ellenem eljárás” – írta.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/19039
Röviden: Románia egy kiváltságos személyeknek alkotott ország. Hosszabban: tessék csak olvasni. Nem túl szívderítő.
A zavarosnak tűnő ügy vádlottját a moszkvai bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.
A vébé talán legegyoldalúbb meccsén Spanyolország csak egy szerencsés góllal törte fel az iráni bunkerfocit.
A Kossuth-díjas költő 89 éves volt.
Óriási gazdasági károkat okoz az országnak a PSD-kormány.
Sabin Gherman felmossa a padlót Liviu Dragneával.
Georges Leekenst négy nyeretlen felkészülési mérkőzés után menesztette az MLSZ.
A büntető perrendtartást módosító kormányoldali honatyák lemondását követelték.
Ez az a kérdés, amelyért perre megy Árus Zsolt jogvédő.
A szerencse is Szenegál mellé szegődött, a feje tetejére állt a H-csoport.
A román külügy szokatlanul higgadt hangnemben reagált, és a magyar-román kapcsolatok elmélyítése mellett foglalt állást.
Létezik, hogy a jelenlegi koalíció annyira felelőtlen legyen, hogy maga ellen fordítsa az ország lakosságának 80 százalékát?
Mindenki megkapja a magáét – a középkori kódexek stílusában. VIGYÁZAT: POLITIKAILAG NAGYON NEM KORREKT TARTALOM!
Rég várt változások védik ezentúl azokat, akiket otthon ütlegelnek.