Vissza a jövőbe
Szerző: Florin Saiu
2017. január 4. szerda, 12:29
A román nacionalizmus mítoszait következetesen romboló történész további nagy igazságokat is mond.

Lucian Boia a történelem manipulációs eszközként történő felhasználásáról szóló beszélgetés során kitér a románok egyik „gyógyíthatatlan betegségére” is, akik még mindig XIX. századra jellemző eszmék rabjai.

Miként manipulálják a történelem segítségével a tömegeket? Az ismert történész és író Lucian Boia válasza nem várat magára: „Mindezek a nacionalista manipulálások, melyek nem a múlt kedvéért történnek, hanem azért, hogy ma érvényes eszmékkel töltsék meg az emberek fejét… Megdöbbenve hallottam egyesektől, hogy ma, most Románia szétdarabolását készítik elő! Valami olyasmiről van szó, hogy Románia megszületésének 100. évfordulójára országunk már nem fog létezni. Ilyesmit hallottam. Szerintem ez felelőtlenség. Az utóbbi évben nacionalista hullám csapott le Európára. Mi sem úsztuk meg.”

Vitéz Mihály és a nemzeti egység

Hogyan született ez az intoxikálási módszer? „Ez a történelemre való hivatkozás a nemzeti identitások kialakulásával érkezett a XIX. Században, és átnyúlt a XX. századra is, egészen mostanáig. Azért hivatkoztak a történelemre, hogy rögzítsék a nemzeti ideológiákat, a nemzetállamok határait. Románia, hogy visszatérjünk a példánkhoz, elsősorban történelem révén, vagy részben történelem révén jött létre. Ez szintén manipulálás, a fogalom nacionalista értelmében vett manipulálás. Olyan eseményeket és személyiségeket állítanak a nemzeti identitások szolgálatába, amelyek és akik objektív módon semmilyen módon nem támasztanák alá a nemzeti identitást. A mi esetünkben ilyen Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) személye, aki egyáltalán nem gondolkodott nemzeti egységben, mert abban a korszakban ez az eszme nem létezett. De a román nemzeti mozgalom felhasználta őt. Rendben, ez számunkra kedvező dolog volt. Vitéz Mihály mítosza hozzájárult a nemzeti egységhez, mint ahogy Dácia szimbóluma is”, véli Lucian Boia.

A románok leragadtak a jelképeknél

Csak a románoknál történt ez? „Nem, szó se róla. A román és a francia nemzeti mitológia párhuzamba állítása azt mutatja, hogy Jeanne d’Arc elég hasonló szerepet játszik Franciaország számára, mint nálunk Vitéz Mihály. Mindnyájan a történelmet használjuk fel a jelenlegi fejlemények alátámasztására. Az a lényeg, hogy ne lépjünk ki korszakunk keretei közül. Az európai kontinens fejlett részében nagyrészt már túlléptek ezen a XIX. századi mitológián. Mi azonban leragadtunk ezeknél a jelképeknél”, véli a történész.

Mennyire horgonyoztunk le a múltban? „Túlságosan igyekszünk a történelmet bevonni a jelenlegi történésekbe. Lemaradtunk, mi – sokan közülünk – még mindig a XIX. századra jellemző módon gondolkodunk. A jelenlegi gondjainkat nem fogja megoldani sem Nagy István (Ştefan cel Mare), sem Vitéz Mihály, sem Traianus, sem Decebal, sem külön-külön, sem együttesen. Nem fog majd III. Karóbahúzó Vlad (Vlad Ţepeş) autópályákat építeni! Hagyjuk végre abba ezeket a hivatkozásokat és lássunk munkához! Említettem az autópályákat… De mi a helyzet a kultúrával, mi a helyzet az oktatással, az egészségüggyel? Ezek a mi gondjaink. Csak ezek megoldásával érhetjük el, hogy tiszteljük magunkat és tiszteljenek minket”, mondta végül Lucian Boia.

A legújabb könyve nagyon sikeres

Lucian Boia legújabb esszéje – Un joc fără reguli. Despre imprevizibilitatea istoriei/Játék szabályok nélkül. A történelem kiszámíthatatlanságáról (Humanitas) – a Gaudeamus Könyvvásár egyik legjobban eladott könyve volt. „Örvendek, hogy a románok továbbra is érdeklődnek az írásaim iránt. Köszönöm a bizalmat”, mondta erről Boia.

Mi hiányzik a románokból?

Melyek a „legnagyobb késésben” lévő dolgok Romániában? A történész Lucian Boia hármat nevezett meg: „A polgári tudat lenne az első. Mifelénk az az életfilozófia az uralkodó, mely szerint csak a saját léteddel törődj. Elég csak megnézni, miként szemetelnek az utcán a románok és ebből megértheted, nem érdekli őket, hogy általában hogyan mutat az országuk. Márpedig ez nem normális viselkedés. Aztán több szigorúság kellene mindabban, amit teszünk. Erősebb szabálykövetésre is szükség lenne. A románok sokszor, miután megszavaztak bizonyos normákat, mindent elkövetnek, hogy megkerüljék azokat, hogy azoktól eltérően működjenek. Tehát három dolog mindenképpen hiányzik Romániából: a polgári tudat, a szigorúság és a szabálykövetés.”

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/18828
Jogos a kérdés: ha Olténiának már van saját ünnepe, akkor miért ne lehetne Erdélynek is? Csakhogy nem mindegy, mit jelképez a kiválasztott dátum.
Még mielőtt bárki félreértené: nem az idehaza élő kisebbségek, hanem a külföldön élő románok gyermekei számára szeretné megkönnyítené a nyelvtanulást.
A Szamosban ünnepelte ötödik bajnoki címét az U férfi kosárlabda-csapata.
Trump Twitteren közölte, hogy jövő héten dönt, támogatja-e Amerika a párizsi klímaegyezményt.
Két gyergyói világvándor Kolozsváron beszélt arról, hogy miért érdemes saját tapasztalat alapján véleményt alkotni a világról, az afrikai éhezésről, az iráni nőkről vagy éppenséggel a menekültválságról.
A médiát politikai és gazdasági előnyszerzésre használják.
Dodon és Orbán találkoztak.
Amiből kiderül, hogyan is működik egy ideje a román állam.
Klein Dávid is visszafordult, úgyhogy továbbra sincs olyan magyar hegymászó, aki oxigénpalack nélkül ért volna fel a csúcsra.
A város lassan belefullad a közlekedési dugókba.
Emellett Bulgáriában és Görögországban is, mintegy négyezer katona részvételével.
Á, nem, a magyarok jogaiért küzd. Csak a palotákban jobban lehet küzdeni. Már ha összejön a viszony.
Az Erdély-rajongó brit trónörökös először látogat a kincses városba.
Erdély egyik legnagyobb reneszánsz kastélyának lombos kertjében második alkalommal szervezik meg a Várkert Fesztivált.