Nem tapasztaltak ellenérzést a kolozsvári tömegközlekedési eszközökön kihelyezett 3D-s, a kétnyelvűséget népszerűsítő táblákkal kapcsolatban – jelentették ki a Musai-Muszáj kezdeményező csoport tagjai egy szerdai sajtóbeszélgetésen.

Szakáts István elmondta, a buszok utasainak csak akkor tűntek fel a kétnyelvű hirdetések, amikor ő nekiállt fotózni azokat, de különösebb érzelemnyilvánítás nélkül vették tudomásul.

Szakáts – és egy korábbi felmérés tanúsága – szerint

a kolozsvári románság  nem ellenzi különösebben a kétnyelvű helységnévtáblákat,

inkább „unja már az egészet”; a kolozsvári magyarok érdeklődése az ügy iránt viszont lankadni látszik.

A Musai-Muszáj az elmúlt közel két év alatt akciók, flashmobok sorozatán van túl, megindították az Ezer per tavaszát, Bethlendi András pedig – a marosvásárhelyi Cemo képviselőjével, Szigeti Enikővel együtt – nemrég fellépett az ENSZ genfi kisebbségi fórumán.

Bethlendi beszámolt arról, hogy – mint ismeretes – a táblaperben az első fokú döntést megsemmisítette a bíróság. Az önkormányzat ráadásul bizonyíthatóan hamis, félredátumozott adatokkal támasztotta alá az álláspontját. A január 31-ére kiírt következő tárgyalás viszont akár fordulatot is hozhat az ügyben.

A Musai-Muszáj arra kéri a táblaper felpereseit – mintegy négyszázan vannak –, hogy minél többen jelenjenek meg a következő tárgyaláson. Bár a részvétel nem kötelező (és nyilván lenne némi tumultus a bíróságon, ha mindannyian egyszerre jelennének meg), legutóbb a bírónő hiányolta a felpereseket, és kétségeit fejezte ki, hogy mind létező személyekről van szó.

A muszájosok azt is elárulták, hogy az autóbuszos reklámkampányt végül saját forrásból kényszerültek finanszírozni, ugyanis

a Com’on Kolozsvár pályázatán e célból elnyert összeget – 4500 lejt – vissza kellett szolgáltatniuk, mivel kicsúsztak a határidőből.

Bethlendiék a városháza szándékos időhúzását sejtik a kialakult helyzet miatt: mint ismeretes, az önkormányzat előbb megadta az engedélyt a 3D-s pannók autóbuszokon való kihelyezésére, majd visszavonta, miután a közszállítási vállalat – botrányos körülmények között – nem volt hajlandó hirdetőfelületet biztosítani számukra. Mire megkapták az újabb engedélyt, késő volt – de úgy érezték, a Com’on Kolozsvár sem tartotta kellőképpen magáénak a projektet.

A hirdetőfelületeket – három autóbuszon – tíz napig bérelik, buszonként hét darab hirdetést helyeztek el. Érdekességként elmesélték, hogy a közszállítási vállalatnál eredetileg gy „fedősztorival” próbáltak felületet bérelni: az imaginárius Coblime nevű üdítőital reklámjával (tessék a nevet visszafele olvasni, és rögtön kiderül a turpisság). A problémák akkor kezdődtek, amikor mintegy mellékesen szó került a kétnyelvű hirdetésekről is…

Ezért úgy döntöttek, gyűjtést szerveznek,

hogy fedezzék az elég költséges 3D-s kampányt, a táblaper felpereseinek kiértesítését, illetve a Musai-Muszáj következő kampányát (amely a mostani hirdetéskampány kibővítése lenne). Bethlendi azt is reméli, hogy ezáltal talán sikerül növelni akolozsvári magyarok közügyekben való részvételi hajlandóságát, annak a gondolatnak a meggyökerezését, hogy a közösség tagjainak néha tevőlegesen is hozzá kell járulni az őket érintő ügyekhez.

Aki tehát segíteni szeretne a kétnyelvűségért küzdő akciócsoportnak, itt adományozhat: