Az utolsó hős
Szerző: Szántai János
2016. december 9. péntek, 20:14
Pereg a film. Egy évszázadnyi szalag. Ez azért megható. Figyelem, szubjektív „filmkockák” következnek.

A hetvenes évek végén engedtek el először moziba. Tom és Jerry, Zorro, A rodoszi kolosszus, A fekete tulipán, Brannigan felügyelő, Piedone, a fegyvertelen komisszár, ilyeneket adtak. Meg másokat is, de kit érdekelt?

Nem tudtuk, hogy befőttesüvegbe vagyunk zárva. A savanyú uborka se tudja. Viszont láttuk, hogy vannak más világok. Ahol van egy-egy hős. Aki harcol. Valamiért. Néha nem értettük pontosan, miért. De nem is volt fontos. A harc a lényeg. Odakint, az utcán mindenki hős volt. Ezt olvasta nagyapám az újságban. Valami munka hőse. Mire jó ez, kérdeztem.

Ennyi erővel birkák is lehetnének.

Ha nem volt mozi, bekapcsoltam a tévét. De unalmas volt. Emberek ültek benne, és mindenféléről beszéltek. Volt egy ember, az egyre többet és egyre gyakrabban beszélt. Nem értettem, miért. Románul. Ja, volt a Dallas. Vasárnap. Az egész család nézte. Gondoltam, azért, mert egy családról szólt. Emberek ültek egy szobában, beszélgettek és ittak. Ilyen egy igazi család. De akkor az én családom miért nem iszik minden este? Nem vagyunk rendesek, biztos azért.

Kérdeztem, más dolgok nem mennek a tévében? De, csak akkor te már lefekszel, mert reggel iskola van. És szombaton? Akkor szabad. Egész héten a szombatra vártam. Hogy este leülhessek a tévé elé. Mert akkor filmet adnak. És egy szombat este találkoztam először Vele. Gunfight at the O.K. Corral. Később, sokkal később tudtam meg, hogy magyarul ezt jelenti: Újra szól a hatlövetű. Nem ezt jelenti. Ezt a filmet nem lehet ezzel a címmel nézni. Ahogy nem lehet Nélküle elképzelni.

Nélküle, aki ma éppen megütötte a százat.

Doc Holliday. Spartacus. Van Gogh. Ned Land. Dax ezredes. És a többi, mind.

De vissza a filmre. Azért nem semmi a stáblista. John Sturges volt a rendező, Leon Uris írta a forgatókönyvet, Burt Lancaster küszködött benne, meg Lee van Cleef, meg Dennis Hopper. És persze Kirk. Néztem, és hirtelen beugrott: ez a Kirk hasonlít az apámra. Apámnak is volt egy lik az állán. Nekem nincs. Kirknek van. És arcéle. És micsoda szeme. És hogy tud lőni. Meg ütni. Meg köhögni. Hosszú ideig nem láttam a Gunfight at the O.K. Corralt.

Kirk ma 100 éves. Nem néztem meg a filmet. A Spartacust sem. Egyetlen filmet sem, amelyben Kirk Douglas játszott. Inkább arra gondoltam, hogy ez az ember szinte egyidős azzal a vászonnal, amelynek ikonjává vált. Mit lehetne erről mondani? Adatokat? Oscar-jelöléseket? Anekdotákat? Minek? Ez az ember, kis túlzással, a filmtörténet maga. Inkább lejátszom a saját filmjeimet. Ott megyek mellette. Oldalamon hatlövetű. Hallom, hogy néha köhög. Ja, Doc Holliday tüdőbajos. De ez nem számít. Megyünk a világ ellen. Irtó jó a film. Csak ajánlani tudom. Mindenkinek.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/18416
Jogos a kérdés: ha Olténiának már van saját ünnepe, akkor miért ne lehetne Erdélynek is? Csakhogy nem mindegy, mit jelképez a kiválasztott dátum.
Még mielőtt bárki félreértené: nem az idehaza élő kisebbségek, hanem a külföldön élő románok gyermekei számára szeretné megkönnyítené a nyelvtanulást.
A Szamosban ünnepelte ötödik bajnoki címét az U férfi kosárlabda-csapata.
Trump Twitteren közölte, hogy jövő héten dönt, támogatja-e Amerika a párizsi klímaegyezményt.
Két gyergyói világvándor Kolozsváron beszélt arról, hogy miért érdemes saját tapasztalat alapján véleményt alkotni a világról, az afrikai éhezésről, az iráni nőkről vagy éppenséggel a menekültválságról.
A médiát politikai és gazdasági előnyszerzésre használják.
Dodon és Orbán találkoztak.
Amiből kiderül, hogyan is működik egy ideje a román állam.
Klein Dávid is visszafordult, úgyhogy továbbra sincs olyan magyar hegymászó, aki oxigénpalack nélkül ért volna fel a csúcsra.
A város lassan belefullad a közlekedési dugókba.
Emellett Bulgáriában és Görögországban is, mintegy négyezer katona részvételével.
Á, nem, a magyarok jogaiért küzd. Csak a palotákban jobban lehet küzdeni. Már ha összejön a viszony.
Az Erdély-rajongó brit trónörökös először látogat a kincses városba.
Erdély egyik legnagyobb reneszánsz kastélyának lombos kertjében második alkalommal szervezik meg a Várkert Fesztivált.