A nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes erről a Máért ülése után beszélt, Meg arról is, hogy fontos a romániai választásokon való részvétel.
Soha nem látott összegű gazdasági támogatást biztosít a magyar kormány külhoni gazdasági fejlesztésekre, ahogy jelentősen bővültek más nemzetpolitikai támogatások is – közölte a nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülése után sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt kifejtette: míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásra, most ez az összeg eléri a 30 milliárdot. Emellé jönnek a gazdaságfejlesztési támogatások – jelezte. 2015 és 2018 között a Vajdaságban 50 milliárdot,
Kárpátalján 32 milliárdot fordítanak ilyen célokra, és ennek
fele vissza nem térítendő támogatás, a másik része kamatmentes hitel.
Hasonló támogatásokat biztosítanak a horvátországi és szlovéniai fejlesztésekre is – jelezte.
A miniszterelnök-helyettes kiemelt feladat segíteni a szülőföldön való megmaradást. Ezek a programok nem csak az ott élő magyarságnak kedvezőek, jók például a szerbeknek, vagy Magyarországnak és Szerbiának is, mert gazdasági fejlődést indítanak be.
Kitért arra is, hogy a külhoni magyar szakképzés, majd a fiatal magyar vállalkozók éve után jövőre a családi vállalkozások éve lesz a tematikus program.
Semjén Zsolt kiemelt támogatási formaként említette az oktatási-nevelési támogatást. Mint kifejtette: 250 ezer olyan külhoni magyar gyermek van, aki magyar óvodába, iskolába jár, ők külön támogatást kapnak a magyar államtól. Példátlanul jelentős összegű arányaiban az óvodák támogatása, még nagyobb is, mint amire igény lenne, de ennek az a célja, hogy még nagyobb igényeket generáljanak.
Kitért arra is, hogy a támogatásokat elmozdították a nemzeti jelentőségű intézmények felé, s ezek körére a Máért tesz javaslatot, ami kiszámítható támogatást jelent.
Semjén Zsolt értékelése szerint nagyon jól működik a testvérvárosi program, 189 magyarországi és 274 külhoni település részesült támogatásban.
A kormányfő helyettese a december 11-i romániai választások kapcsán
arra kérte a Magyarországon élő román állampolgársággal is bírókat, hogy adják le ők is szavazatukat.
Mint kifejtette: az erdélyi magyarságnak döntő jelentőségű, hogy az RMDSZ vezette magyar összefogás elérje az öt százalékot, ezt teszi lehetővé ugyanis a hangsúlyos képviseletet a bukaresti parlamentben. Ha nem elég erős a magyar képviselet, könnyen véghez vihetik az új régiós felosztást, azaz a Székelyföldet szétszakítják és beolvasztják nagy román ipari régiókba. Ez a magyarság területi tömbben való felszámolásának rémképét vetíti előre – jelentette ki Semjén Zsolt, aki hangsúlyozta, rendkívüli kiélezett a helyzet, néhány száz vagy ezer szavazaton is sok múlhat.
A rendezvényt követően Áder János köztársasági elnök fogadást adott a résztvevők tiszteletére.
Erről szól a Máért zárónyilatkozata
2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. Egyebek között ebben állapodtak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői Budapesten. A dokumentumban a december 11-i romániai parlamenti választásokon való minél nagyobb részvételre és az RMDSZ magyar összefogás listájának támogatására biztatják az erdélyi magyarokat.
A dokumentumban egyúttal sikeresnek minősítették a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programot, amely folytatta a gazdaságpolitikai szemléletmód megerősítését a magyar nemzetpolitikában.
Kitértek arra is, hogy örvendetesnek tartják az egyszerűsített honosítással és az állampolgárság megállapításával élő külhoni magyarok számának növekedését, és támogatásukról biztosítják a Kárpát-medencei magyar közösségek – kiemelten Székelyföld – autonómiatörekvéseit. Határozottan kiállnak továbbá a külhoni magyarságot megillető jogok és szabadságjogok biztosítása mellett.
Üdvözlik a Petőfi Sándor program folytatását, amelynek keretében idén 51 ösztöndíjas segíti a szórványban működő magyar szervezetek munkáját, és sikeresnek tekintik a Márton Áron életét és rajta keresztül a 20. századi diktatúrák kegyetlenségeit bemutató emlékévet. Örömüket fejezik ki, hogy a magyar kormány külön programot indít a Kárpát-medencei óvodák építésére és fejlesztésére.
A magyarországi tulajdonú cégek segítségét kérik abban, hogy a szomszédos országok magyarlakta területein az ügyfeleikkel történő szóbeli és írásbeli kommunikációban is biztosítva legyen a magyar nyelvhasználat.
Erdély tekintetében megdöbbentőnek és
a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják romániai magyarságot sújtó jogfosztásokat,
hatósági intézkedéseket, határozottan tiltakoznak a romániai magyarság választott képviselőit sújtó hatósági önkény ellen. Aggasztónak találják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának lassú menetét, és határozottan tiltakoznak a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot korlátozó hatósági fellépések ellen. Arra biztatják az erdélyi magyarokat, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt a december 11-i parlamenti választásokon és támogassák az RMDSZ magyar összefogás listáját.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia nem támogatta a csíksomlyói búcsú UNESCO szellemi örökség listájára való felvételét – olvasható a dokumentumban.
A Máért Felvidék tekintetében üdvözli, hogy a vegyes bizottság keretében újraindult a párbeszéd a két ország között a kisebbség helyzetéről. Szorgalmazzák az oktatási intézmények finanszírozási reformját oly módon, hogy az többletforrásokat teremtve biztosítsa a magyar iskolák esélyegyenlőségét.
Határozottan kiállnak amellett, hogy a szlovák parlament úgy módosítsa az állampolgársági törvényt, hogy
ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azon magyar nemzetiségű polgárokat, akik magyar állampolgárságot szereznek.
Üdvözlik, hogy az elmúlt egy esztendőben Szerbiának négy csatlakozási tárgyalási fejezetet sikerült megnyitnia. Kiemelt jelentőségűnek tartják, hogy
a szerb kormány által elfogadott Kisebbségi Akcióterv a kisebbségek képviselőinek bevonásával készülhetett el.
Vajdaság tekintetében üdvözlik azt is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség négy kulcsfontosságú területen államtitkári pozíciót kapott.
Kárpátalját illetően bíznak abban, hogy Ukrajnában helyreáll a béke és az ország olyan demokratikus jogállammá válik, ahol teljes körűen biztosítják a nemzetiségek kulturális, oktatási, nyelvi, közösségi jogait. Üdvözlik a kárpátaljai magyar közösség életfeltételeinek javítása és intézményeinek fenntartása érdekében indított programok folytatását, amelyek hozzájárulhatnak az elvándorlás csökkentéséhez.
Reményüket fejezik ki a tekintetben, hogy
az ukrajnai közigazgatási reform megvalósítása során figyelembe veszik a nemzetiségi arányokat.
Szorgalmazzák egy magyarlakta vidékeket magában foglaló közigazgatási egység létrehozását is.
Bíztatónak tartják, hogy horvátországi magyarok – erőteljes fogyatkozásuk ellenére – magas arányban vettek részt a parlamenti választásokon. Reményüket fejezik ki, hogy a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége által elnyert pozíciók javíthatnak a magyar-horvát kapcsolatokon.
Üdvözlik, hogy a magyar kormány támogatásával 2017-ben megkezdődhet a horvátországi magyarok gazdaságfejlesztési programjának megvalósítása. Bíznak abban, hogy a fejlesztések hozzájárulhatnak a horvátországi magyarság szülőföldön maradásához.
Muravidék tekintetében üdvözlik, hogy 2017-től a magyar kormány biztosítja a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) által kidolgozott gazdaságfejlesztési program elindításához szükséges anyagi forrásokat – tartalmazza a dokumentum.
