Iohannis kiűzi a büntetőügyeseket a december 1-i ceremóniáról

Egyetlen államfő sem tett még ilyen lépést a politikában jelenlévő maffia elszigetelésére.
Hirdetés

Románia elnöke, Klaus Iohannis nagyon érdekes és fontos lépést tett, amikor úgy döntött, hogy nem hív meg büntetőügyes politikusokat a hivatalos december 1-i ceremóniára.

A nyilvánvaló üzenet az, hogy az államfő tiszteletben tartja a büntetőügyes politikusokkal kapcsolatosan tett korábbi nyilatkozatait.

Ez a gesztus az államfő korábbi kijelentéseit ülteti át a gyakorlatba, aki már többször is azt mondta, elítélt vagy súlyos büntetőügyekkel rendelkező személyek nem tölthetnek be köztisztségeket, és távol kell tartani őket az állam intézményeitől.

Iohannis nem tehette meg, hogy nyilatkozataiban elítéli a büntetőügyeseket, aztán pedig kezet ráz velük a nemzeti ünnepen, vagy azzal a tisztelettel bánik velük, ami egy fontos köztisztséget jóhiszeműen betöltő becsületes személyt megillet.

Románia nemzeti ünnepe fontos momentum, és ezért

Klaus Iohannis üzenete erős és példátlan lett.

Egyetlen államfő sem tett még ilyen lépést a politikában jelenlévő maffia elszigetelésére.

Ez ugyanolyan fontos pillanat, mint amikor Traian Băsescu volt elnök azt mondta Cotroceni-ben, hogy „az igazságszolgáltatás függetlensége megerősítésének igénye” és a testvére védelmére vonatkozó „természetes ösztön” közül az igazságszolgáltatás megerősítését választja.

Traian Băsescunak, rá nézve sajnálatos módon, nem sikerült határozottan megmaradnia ebben az igazságszolgáltatással kapcsolatos álláspontjában, és miután távozott a román elnöki hivatalból, siralmas hajótörést szenvedett a kalózok szigetén. Ellen tudott állni a testvére védelmére vonatkozó „természetes ösztönnek”, de feltételek nélkül, sőt, éppenséggel siralmasan meghátrált azon képek hatására, melyeken az előzetes őrizet felé tartó Elena Udrea megérintette ujjával az orrát.

Traian Băsescu elnök mostani, baglyoktól megijedt nyugdíjashoz hasonló és őájtatásossága Udrea vádlott feltétlen támogatása által röhejes viselkedésén túlmenően az a momentum, amikor

Traian Băsescu államfő hivatalosan kijelentette, hogy aláveti magát a törvénynek

és saját testvére fölé helyezi az igazságszolgáltatást, példátlan történelmi pillanat marad, ugyanolyan erős, mint Klaus Iohannis döntése, hogy nem engedi be a nemzeti ünnep kapcsán szervezett hivatalos ceremóniákra a büntetőügyes politikusokat.

Nemcsak azokról a politikusokról van szó, akikkel szemben már büntetővizsgálat zajlik korrupciós tettek miatt, vagy már el is ítélték őket, mint amilyen a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) bűnöző elnöke, Liviu Dragnea.

Hirdetés

Hanem olyan politikusokról, akik a btk. egyes cikkelyeinek konkrét megsértésen túlmenően olyan kategóriát képviselnek, mely az utóbbi 27 évben iszonyatosan sok rosszat tett Romániának. Most, a választási kampányban is láthatjuk, miként kergetik hisztériába a közvéleményt mindenféle sztálinista ihletésű iliescui átverésekkel.

Az 1990-es iliescui szlogen, az „A haza nem eladó!”

éled újra a PSD-s propaganda összes észbontó állításában az „ördögi” Soros Györgyről és a „gyűlöletes technokratákról”, akiken keresztül a „brüsszeli idegenek” ellenőrzésük alatt tartják Romániát. Ez a fajta politikai viselkedés a 90-es években bányászjárásokat generált és nagyon sok évre megakadályozta Románia normális fejlődését, melynek súlyos következményei a mai napig érezhetők.

Azok, akiknek Klaus Iohannis most azt mondta, hogy nincsenek meghívva a december 1-i ceremóniára, felelősek mindazért a rosszért, ami Romániával az utóbbi 27 évben történt, és ez csak egy újabb ok, amiért jó, hogy az államfő kiszorította őket.

De miközben Klaus Iohannis döntése erkölcsileg és politikailag helyes, jogilag felmerülhet egy gond.

Az elítéltek esetében, mint amilyen a PSD bűnöző elnöke, Liviu Dragnea, a helyzet világos. Egy felfüggesztett büntetésű bűnözőnek nincs keresnivalója egy ilyen hivatalos eseményen, az államfő mellett. De azok esetében, akik még nem kaptak jogerős ítéletet, a dolgok az ártatlanság vélelme szemszögéből nézve vitathatóak.

Jogi szempontból ők nem tekinthetők bűnösöknek, annak ellenére, hogy vádlotti státuszuk van, egy részük pedig komoly hatósági felügyeleti formák hatálya alatt áll. E szemszögből nézve a vita azzal a kérdéssel folytatódhat, hogy Klaus Iohannis döntése ütközik-e az ártatlanság vélelmének elvével, vagy sem.

De a büntetőügyesek megbélyegzésére vonatkozó döntés nem az igazságszolgáltatás egyik formája. Politikai és erkölcsi lépés, nem pedig igazságszolgáltatási, és ez még érdekesebbé teszi a vitát.

Klaus Iohannis döntésén túlmenően még ott van mindnyájunk választása. Ha nem bélyegezzük meg mi is azokat a politikusokat, akik rosszat tettek nekünk az utóbbi 27 évben, akkor megtörténhet, hogy a következő december 1-én még a mostaninál is sokkal fontosabb köztisztségekből fognak ránk vigyorogni.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

Hirdetés