Hogyan lehet a zajt újrahasznosítani?

Kolozsvár utcai zaját gyűjti össze és dolgozza fel Sütő Zsolt hangművészeti projektje.
Hirdetés
Kolozsvár vitathatatlanul egy zajos város: mentőautók fülsiketítő szirénája, a gépjárművek szüntelen moraja, a társas interakciók hol csendesebb, hol hangosabb megnyilvánulásai, kutyaugatás, a kávézókból kiszűrődő zene – mind olyan elemei a közös térnek, melyhez hozzászokott a fülünk. Szinte fel sem tűnik már az állandó zajszennyezés, pedig tudományos tény, hogy a tartós zajártalom károsan hat a szervezetünkre és közérzetünkre is. Hogyan hozható létre a város ártalmas zajából mégis valami érték? Többek között erre keresi a választ az AltArt által meghirdetett Látható Város (Orașul Vizibil) keretében megvalósuló Sound City REmix projekt, melynek ötletgazdájával, Sütő Zsolttal beszélgettünk.
 
Sütő Zsoltot az foglalkoztatja, hogyan hasznosítható újra a város zaja. Projektje a művészet és az akusztikus ökológia, az egyén és a közösség, az anyagi és a szellemi határán mozog, és
 

célja felhívni a figyelmet a zajszennyezésre,

 
amely egy nagyon súlyos probléma itt Kolozsváron. Míg nyugaton komolyan foglalkoznak vele, Romániában tabutémának számít. Ennek az egyik lehetséges oka Zsolt szerint az, hogy mindenki rohan az anyagi illúziói után. „A zaj hozza a pénzt, a csenddel nem adható el semmi. Egy csomó mindent el tudunk hárítani a zajjal” – fogalmazott. Tapasztalatai szerint ugyanakkor a társadalom úgy tesz, mintha a gyengeség jele lenne, ha valaki nem bírja elviselni a zajt.
 
Az ezzel foglalkozó minden tudományterület elég nehéz helyzetben van a zaj meghatározásakor, különösen a zaj és a zene közötti összemosódott határok figyelembevételével. „A zaj a nem kívánt hangok összessége. A hangmérnökök azt mondják, zajnak minősül az, ami meghalad bizonyos decibelértéket.
 

Én azt nevezem zajnak, ami engem zavar.”

 
– sorolja a lehetséges meghatározásokat Sütő Zsolt.
 
Projektje keretében egy hangfelvevő eszközzel járja Kolozsvár forgalmas pontjait, és rögzíti az utca zaját. Ebből állnak majd össze a város hangtájai, amiket minden beavatkozás nélkül közzé tesz majd az interneten is. Az izgalmasabb része viszont csak ezután kezdődik. Zsolt elmondta: a szelektíven összegyűjtött zajhulladékból a megfelelő számítógépes szoftvereket felhasználva meglepően izgalmas zenei kompozíciókat lehet produkálni. A szelektivitás ebben az esetben azt jelenti, hogy kifejezetten forgalmas helyszíneket választ a gyűjtésre, és nem például a botanikus kertben vagy a Hója-erdőben rögzíti a hangokat, bár minden bizonnyal az is izgalmas zenét eredményezne. A projekt lezárásaként
 

szeretne egy kültéri kiállítást létrehozni a hanginstallációkból.

 
A hangművészeti projektre játékként gondol, és várja más játszótársak csatlakozását is. Az egy héten át tartó hangsétákon bárki részt vehet, aki kíváncsi arra, hogy a hangfelvételek remixelésével hogyan értelmezhetőek újra Kolozsvár aktuális hangtájai.
 
További részletekért kattintsanak ide.  

Hirdetés