A pad alatt
Szerző: Horaţiu Pepine
2016. november 21. hétfő, 17:31
Akármennyi reformígéret születik, a vége mindig az, hogy a kultúrát hajítják ki elsőként az ablakon.

Nagy hullámokat vetett a romániai Samsung-leányvállalat egyik igazgatójának nyilatkozata: „Jobbnak tartom, ha előbb tabletekkel látjuk el az iskolákat és csak azután oldjuk meg az udvari budi helyzetét” (Cristian Cojocaru, Samsung Románia). Ahogy az várható volt, a nyilatkozatot számos bírálat követte, de ez – talán – kevésbé fontos. Nem minden ostobaság vált ki bírálatokat, csak a lényegre tapintó. Hiszen a fenti kérdés – általánosítva – a hosszú távon mélyreható változásokhoz vezető intelligenciába való befektetés melletti döntésként is átfogalmazható, szembeállítva az azonnali következményekkel járó anyagi infrastruktúrába történő beruházással, ami azért egy kicsit másképp néz ki.

Közpolitikára lefordítva, a tablet a szó igazi értelmében vett oktatásba történő beruházást jelképezheti. Sokszor hallottunk az oktatás elsődlegességéről, de

ezek a nyilatkozatok vagy demagógok voltak, vagy valami másra vonatkoztak,

például a felszerelésbe történő anyagi befektetésre vagy az oktatók bérére. Az állítólagos reformok ellenére az oktatás változatlan maradt, legfeljebb felületes modernizáláson esett át. Az oktatásból általában éppen a kultúra hiányzik, vagyis a „tablet”, a „szoftver”, mely képessé teheti az embert arra, hogy más értékűvé tegye az életét. Az irodalomórákon már senki sem olvas irodalmat, a zeneórákon nem hallgatnak zenét, a rajzórákon pedig nem látogatnak műcsarnokokba. Amúgy pedig, a matematikaórák kivételével, a diákoknak „projekteket” kell készíteniük, ami alatt a wikipédiából másolt tartalmakat kell érteni.

Nem azt mondjuk, hogy gyertyafénynél is lehet olvasni (bár nyilvánvalóan lehet), hanem arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy az új technológiák és az összes kényelmi tényező nem helyettesítheti a komoly oktatást. Természetesen, az udvari budis falusi iskoláink drámai tünetei a falusi közösségek tehetetlenségének, de ha kizárólag a tárgyi infrastruktúrába fognak befektetni, akkor az oktatás képtelen lesz ellátni a feladatait. Végső soron

bármelyik bevásárlóközpont kényelmesebb bármelyik iskolánál, mégsem lehet ott semmit sem tanulni.

Mi haszna a szép és világos iskolának, ha – úgymond – „funkcionális analfabéták” kerülnek ki onnan?

A tablet a közszolgálati televízió kulturális műsorait is jelképezheti, melyekből egyre kevesebb és egyre „piacosabb”, vagyis magyarán csak reklámszerzésre jó van. Amikor a televíziót elsősorban a „csatornahálózat korszerűsítése” érdekli, akkor ezt elsőként a kultúra fogja megszenvedni.

Nemrég értesültem arról, hogy az utóbbi évek egyik meglepő sikere, a Bukaresti Városi Könyvtár, mely újra beindította az összes lakótelepi könyvtárat és számos új kötetet szerzett be, szintén átalakításra készül és a könyvek egy részét videojátékokra és más szórakoztató anyagokra cseréli. Elsőként a „filozófia” részleget áldozzák fel, a könyveket pedig ismeretlen helyre már el is szállították. Nos, ez azt jelenti, hogy a könyvtárak szintén a felszínes modernizálást helyezik előtérbe és – ez a súlyosabb –

nemcsak a „budit hozzák be a házba”, de még a „tabletet” is kihajítják az ablakon.

Azt mondják, hogy ez egy szélesebb körű tendencia, vagyis ugyanez történik a világon mindenhol és az új vezető tartani akarja a lépést!

Valaki megjegyezte, hogy nincs szükség a fentebbi vagy-vagy döntésre és hogy az informatizálás és a csatornázás nagyon jól végrehajtható párhuzamosan is. Valójában azonban, tekintettel a források korlátozottságára, a döntés drámaivá válhat. Ha pedig megmaradunk a fentebb kifejtett metaforánál, akkor néha nem árt egy bizonyos radikális hozzáállás és egyértelmű állásfoglalás az intelligencia mellett, a mindenféle kényelem rovására. Végül visszatérve az iskola példájához, a román társadalom valódi tartalmi változás nélkül a jövőben sem rendelkezik majd a modernizálás eszközeivel. „Tablet” nélkül saját elmaradottsága foglya mard majd, bizonyos kis külső csinosítások dacára.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/18134
A két brand öt évre szóló „érdekházassága” mintegy 600 ezer eurót hozott a kolozsvári önkormányzat által kezelt sportcsarnoknak és 9 millió eurót a helyi sportnak.
Az Európai Unió fővárosában kolozsváriak és váradiak is felléptek.
Amikor a román elemző hirtelenében nem is tudja, hogy az ukrán oktatási törvény ügyében miképpen viszonyuljon a magyarokhoz.
Mégpedig az eredetileg tervezett helyszínre, a Nyugati Pályaudvar falára Budapesten.
Nem szavazták meg a bűnvádi eljárás jóváhagyását.
Mi a hasonlóság Székely Csaba Bányavakság című drámája és a PSD között?
Semmi más nem inspirálta, csak az élet - mondta el a Főtérnek a világszerte ismert magyar rendező, aki a Cannes-i filmek fesztiváljának díszvendége volt Kolozsváron.
A visszavonást az RMDSZ javasolta. A PSD örömmel megszavazta.
A nemzetközi jog irányváltása az 1919–1920-as időszakban az egyes államok által másokkal szemben elkövetett nemi erőszak nyomán született meg.
A hétvégén a bélesi (jósikafalvi) tónál jártunk. A látvány lélegzetelállító. De van itt más is. Sajnos.
Romániát érthető módon nagyon érdekli a katalán helyzet. Hiszen neki is van egy „puskaporos hordója”: Erdély.
A második helyért a szociáldemokraták és a radikális jobboldaliak versengenek.
Tőkés László újabb elnöki megbízást kapott a szervezet tisztújító ülésén.
Ha ezt többször és többen kérdeznénk az utcáinkon kutakodóktól, sokkal többet tudnánk és mentenénk meg a saját múltunkból és örökségünkből.