Erdély. A jövő!
Jean St'Ay
2016. november 6. vasárnap, 18:35
Nagyszabású rendezvénnyel vágott neki az RMDSZ a választási hajrának.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szövetség kampánynyitó rendezvényén jelentette ki mindezt, amely a kolozsvári Horia Damian sportcsarnokban zajlott vasárnap délután, mintegy 1500 meghívott jelenlétében.

„Az a rezolúció, amelyben az ország területén élő őshonos kisebbségeknek az oktatásban, kultúrában, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban teljes jogegyenlőséget ígértek, az anyanyelv teljes körű használatát és saját maga által választott vezetőket (...), ez nem pusztán ígéret, hanem törvény. Ezt pedig egy új alkotmánynak kell rögzítenie” – fejtette ki az alapgondolatot Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke arról is beszélt, hogy

az erdélyi magyarság számára 1918 a nagy veszteségek éve volt,

amely veszteséget egy évszázad alatt sem lehetett elfelejteni, sem feldolgozni: „De ahogy tudta Kós Károly nemzedéke, tudta Márton Áron nemzedéke, tudta Sütő András és Domokos Géza nemzedéke, úgy tudnunk kell nekünk is: nem jajongani, de cselekedni, dolgozni, építkezni kell!”

Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke a romániai autópályák építési kudarcaival illusztrálta, mit is jelent Erdély számára a bukaresti kormányzás: „Tessék rábízni Székelyföldet a székelyekre! (...) Tessék odaadni Erdélynek azt a költségvetést, ami jár, tessék rábízni az itteni magyarokra és románokra, és

építünk egy másik Erdélyt, ahol tényleg otthon leszünk valamennyien.

De amíg Bukarest 12 év alatt 50 kilométert tudott megépíteni a tervezett 400 kilométer autópályából, amíg a városaink kevés kivétellel úgy néznek ki, mint 25 évvel ezelőtt, arra megy el az energiánk, hogy megvédjük azokat a jogokat, amelyeket szívós küzdelemmel alkotmányba és törvénybe foglaltunk.”

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere többek között arról beszélt, hogy azért kell megmenteni Kolozsvárt, Nagyváradot és a Székelyföldet Bukaresttől, mert „98 év alatt sokkal több problémát okoztak, mint ahányat megoldottak”. Ő is kitért az 1919-as ígéretekre: „Azt kérjük, amit megígértek nekünk 1918-ban, ami nekünk jár. Legyen a magyar nyelv is hivatalos nyelv, ahol többségben vagyunk!” Egy bon mot is belefért a polgármester beszédébe:

„Nem az erdélyi valóságot kell a bukaresti alkotmányhoz igazítani, hanem az alkotmányt az erdélyi valósághoz.”

A kampánynyitón felszólalt Biró Zsolt, a választásokon az RMDSZ-szel szövetségben induló Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is, aki szerint egy olyan korban kell érvényesíteni a közösség érdekeit, amikor a megszerzettnek hitt jogokat is elvitatják. „Ma mindannyian egy kicsit Tamási Zsoltok, Horvát Annák, Ráduly Róbertek, Mezei Jánosok és Antal Árpádok vagyunk” – sorolta Biró azoknak a magyar közéleti szereplőknek a neveit, akik ellen az utóbbi időben eljárást indított a romániai korrupcióellenes ügyészség.

Horváth Anna, Kolozsvár ideiglenesen felfüggesztett alpolgármestere házigazdaként szólalt fel a rendezvényen. „Ilyen időkben, aki hasztalan dologként ostorozza az érdekképviseleti munkánkat, átragasztva a román társadalmon eluralkodó bizalmatlanság, kilátástalanság cinizmusba átcsapó hangulatát, nem tekinthet el ennek romboló hatásától, amely nemcsak a vereségek utáni talpra állást hátráltatja, a pozitív jövőképet töri össze, de

a feladatvállalástól is elriasztja az arra még rábírhatókat” –

jelentette ki a politikus.

Horváth Anna kifejezte abbéli meggyőződését, hogy akkor kell a legtöbben felsorakozni a magyar ügy mellé, amikor a közösséget minden irányból megpróbálják darabokra szedni. Akkor kell reménnyel eltölteni, szülőföldjéhez való ragaszkodásban megerősíteni, amikor azt a leginkább megfélemlítik. „A mi ügyünket nem lehet ímmel-ámmal szolgálni, mi napszámosokkal nem érhetjük be! Nekünk a legjelentéktelenebbnek tűnő helyen is apostolokra van szükségünk. Olyan emberekre, akik saját foglalkozásukban kiválóak, akik kötelességüket nemcsak lelkiismeretesen, hanem lelkesedéssel, odaadással, a nagy ügyek szeretetével végzik” – zárta beszédét Márton Áron gondolatával Horváth Anna.

A Főtér.ro is ott volt a kampánynyitón, és kollégáink feltették elöljáróinknak a kulcskérdést: Meg tudja-e védeni az RMDSZ Erdélyt Bukaresttől? S ha igen, hogyan. Tessék nézni, ezt válaszolták:

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/17918
Lehet nemet mondani az amerikaiaknak? Az igazságügyi miniszter nem tudott.
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.