Csúnyán egymásnak feszült az orosz és a magyar külügy

Most már nemcsak 1956 megítélésében nincs nézetazonosság, hanem abban sem, hogy mi hangzott el pontosan a magyar külügyminiszter és az orosz nagykövet találkozóján.
Hirdetés

Lehet csűrni-csavarni, lehet nagyhatalmi értelmezéseket használni, ettől még a tény tény marad: Oroszország budapesti nagykövetét bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM), hogy elmondják,

senkitől sem fogadjuk el, hogy megalázza az ’56-os hősök emlékét

– közölte a tárca szerdán az MTI-vel.

A KKM mindezt arra reagálva írta, hogy Irina Zvonova, a magyarországi orosz nagykövetség szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökségnek szerdán úgy nyilatkozott: Vlagyimir Szergejev budapesti orosz nagykövet a KKM-ben folytatott megbeszélésen megerősítette, hogy

Oroszországnak az 1956-os eseményekkel kapcsolatos megítélése változatlan,

a magyar fél pedig jegyzéket nem nyújtott át és tiltakozást sem jelentett be.

Hirdetés

A szóvivő szerint a nagykövetet késő este hívták be a KKM-be, miután az orosz állami televízióban a forradalom 60. évfordulójával kapcsolatban kifogásolható kijelentések hangzottak el 1956-ról. „A magyar fél felhívta a figyelmet arra, hogy a nagykövetet nem berendelték a külügyminisztériumba, hanem beszélgetésre hívták meg” – mondta a szóvivő. Hozzátette:

„nem volt sem jegyzék, sem tiltakozás”,

egyszerű beszélgetés volt, a nagykövet kifejtette a hivatalos álláspontot, és felhívta a figyelmet arra, hogy „Oroszországban a tömegtájékoztatási eszközök szabadon sugároznak, az ezen a témán dolgozó újságírók és tudósok önálló véleménnyel, önálló állásponttal rendelkeznek”.

Mint megírtuk, az orosz állami televízió több műsorában is az ’56-os forradalomra nézve súlyosan dehonesztáló kijelentések hangzottak el. Az orosz köztelevízió heti politikai magazinműsora szerint – amely megszólaltatta Havas Szófia szocialista politikust is – 1956-ban Magyarországon „pogrom volt”, a felkelést „a CIA szervezte”, és a grúziai, valamint ukrajnai eseményekre utalva azt fejtegették, hogy ez volt az első a Nyugat által támogatott „színes forradalmak” sorában, a forradalmárok „ezrével engedték ki a nácikat a börtönökből”, akik aztán „házról házra járva vadászták a kommunistákat és a zsidókat”. A KKM ezután kérette be Oroszország budapesti nagykövetét.

Hirdetés