Románia még izgulhat egy kicsit a kanadai vízummentességért

A vallonok miatt ugyanis meghiúsult az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, mely feltétele a vízumkényszer eltörlésének.
Hirdetés

Az Európai Bizottság elnöke bízik benne, hogy a napokban sikerül majd megállapodásra jutni az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) az azt akadályozó belgiumi Vallónia tartomány parlamentjével. Jean-Claude Juncker erről az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának pénteki zárónapját követően beszélt.

Sajtótájékoztatóján Juncker arról számolt be, a másik komoly akadály elhárult az egyezmény elől, Kanada ugyanis beleegyezett, hogy 2017. december 1-jén eltörli a vízumkényszert a román és bolgár állampolgárokkal szemben,

amennyiben meg tudnak állapodni a CETA-ról

„Megdöbbentő, hogy az Európai Uniónak a demokratikus alapelvek mindegyikét közismerten betartó Vietnammal minden további nélkül sikerült megállapodást kötnie, de amikor Kanadával állapodnánk meg, amely mint tudjuk ugye, totális diktatúra, akkor mindenki amiatt izgul, hogy nem tartjuk tiszteletben az emberi jogokat” – mondta ironizálva az Európai Bizottság elnöke.

Chrystia Freeland kanadai kereskedelmi miniszter szerint nem jön létre a Kanada és az EU között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás. A belga RTBF közrádió jelentése szerint a kanadai kereskedelmi miniszter elhagyta a tárgyalásokat, majd azt nyilatkozta, hogy a megbeszélések sikertelenül fejeződtek be. A megállapodáshoz valamennyi uniós ország támogatása kell, ugyanakkor Belgium francia ajkú vallon régiójának múlt heti, elutasító parlamenti döntése akadályozza az aláírást. A belga államberendezkedés értelmében ugyanis az ország minden közösségének vétójoga van a nemzetközi megállapodásokra.

Paul Magnette, a vallon parlament elnöke a parlamenti elutasítás kapcsán arra mutatott rá, hogy a döntés nem jelenti az egyezmény teljes elvetését. A döntés arra irányul, hogy az európai politikusok kezdjék újra a tárgyalásaikat Kanadával a megállapodás bizonyos, mások mellett Belgiumot is hátrányosan érintő intézkedéseket rögzítő fejezeteiről.

A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy továbbra is aggodalomra ad okot a Kanadával kötendő egyezség kérdése, amelyet egy kivételével mindegyik tagállam elfogadott, szerinte az ügy sokat árthat Európa megítélésének. „A polgárainkat egyre jobban aggasztja, hogy az általunk tárgyalt kereskedelmi megállapodások az ő érdekeiket szolgálják-e. Attól tartok, nem tudjuk folytatni a szabadkereskedelmi egyezmények megkötésére irányuló egyeztetéseket, ha nem bizonyítjuk, hogy komolyan vesszük az európai fogyasztók, munkások és vállalatok érdekeit” – hangoztatta Tusk újságírók előtt.

Mint mondta, a mai ülésen sikerült előrelépést elérni ebben a tekintetben, az uniós vezetők ugyanis elkötelezték magukat az EU kereskedelemvédelmi eszközeinek a korszerűsítése mellett. Hozzátette, nagy

a különbség a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés között.

Hirdetés

A találkozón elfogadott zárónyilatkozatban hangsúlyozták, a kereskedelempolitikában fontos a „társadalmi, környezeti és fogyasztóvédelmi sztenderdek teljes körű védelme, amelyek az európai életmód központi elemét jelentik”. „A tisztességes verseny és a szabad kereskedelem biztosítása érdekében kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió hatékony kereskedelemvédelmi eszközökkel vegye fel a küzdelmet a globális kihívásokkal. Ehhez sürgős és kiegyensúlyozott megállapodásra van szükség a kereskedelemvédelmi eszközök mindegyikének átfogó modernizálásáról” – olvasható a szövegben.

A tanácskozást követően Angela Merkel német kancellár főként a szíriai helyzetről beszélt, hangsúlyozva, hogy az Európai Uniónak minden lehetőséget nyitva kell hagynia arra az esetre, ha folytatódnak a civilek elleni „barbár” támadások Aleppónál. Merkel „embertelenségnek”, „szavakkal nehezen leírhatónak” nevezte az aleppói történéseket, amelyek meglátása szerint egyértelműen

súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot.

Kijelentette, a polgári célpontok elleni támadások elkövetőit felelősségre kell vonni. A német kancellár emellett tartós tűzszünetre szólított fel, illetve arra, hogy a harcoló felek tegyék lehetővé a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását az ostromlott városban rekedt civilekhez. Hasonló véleményének adott hangot Theresa May brit kormányfő is, aki szerint a szíriai „atrocitások” folytatódása esetén az EU-nak fontolóra kell vennie minden lehetőséget.

 

Hirdetés