Technokrácia
csubakka
2016. október 12. szerda, 13:48
Legalábbis a kormányfő szerint. A pártok nem így gondolják.

Az iskoláknak mentesülniük kell a politikai befolyás alól, a politikai elfogultságnak nincs keresnivalója a tanintézményekben – mondta Dacian Cioloş miniszterelnök a szerdai kormányülésen.

Dacian Cioloş szerint a politikai befolyás egyrészt ellehetetleníti a hatékony menedzseri munkát, másrészt arra is utalhat, hogy kapcsolat van a kinevezések és leváltások, illetve a politikai történések között. Utoljára 2008-ben töltötték be versenyvizsgával az iskolaigazgatói állásokat, most már minden iskola élén ideiglenesen kinevezett vezetők állnak, a kinevezések és leváltások pedig politikai alapon történtek, holott az iskoláknak szakmai alapon kiválasztott vezetőkre van szükségük – szögezte le.

A kormányfő annak kapcsán mondta ezt, hogy szerdán országszerte elkezdődtek az iskolaigazgatói és igazgatóhelyettesi tisztségekre kiírt versenyvizsgák. A 6500 igazgatói tisztségre kétszázzal több tanár pályázik, a 2500 aligazgatói helyre 2300-an jelentkeztek.

A megyei tanfelügyelőségeken megszervezett vizsga első írásbeli rácstesztje a jelentkezők menedzseri képességeit hivatott felmérni, amelyet két tanú előtt helyben kijavítanak. Akik legalább 35 pontot elérnek a megszerezhető 50-ből, azok egy interjú során mutathatják be menedzsmenttervüket a vizsgáztató bizottságnak.

A kisebbségi tannyelvű iskolákban csak olyanok pályázhattak az igazgatói állásra, akik iratokkal igazolják, hogy ismerik az illető nyelvet, és rendelkeznek annak a szervezetnek az ajánlólevelével, amely az illető kisebbséget a parlamentben képviseli. A magyar kisebbség esetében az RMDSZ ajánlólevelére van szükség.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/17527
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.
A pornóra kattanók azonban mehetnek is arrébb. Zenéről van szó. Blueszenéről.
Nem vitás. Hiszen Szilárd Leó mondta, aki pedig szintén elég okos ember volt.
A város központjában hajtott kisteherautó az emberek közé, több mint egy tucat embert megölve. Hasonló támadás történt egy másik, Cambrils nevű településen is, ahol a rendőrök agyonlőtték a terroristákat. Romániai sérültek is vannak.
Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain.
Beindultak a lacikonyhák, mérik a sört, kínálják a portékát. Buli van na.
A jó törvénykezés nem elég: a helyi közösségeknek élniük kell a meglévő jogokkal – hangzott el a nyelvi jogokról szóló kolozsvári beszélgetésen.
A Korunk egykori főszerkesztőjének hamvait a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.
A sajátos zenei és szövegvilággal rendelkező felvidéki együttes zenéjéra nincs recept, Szarka Gyula énekes szerint. A Ghymessel indult az idei KMN főtéri koncertkínálata.