A tordaszentlászlói templom belülről (Fotó: Kiss Gábor, reformatus.ro)
Vallásközi párbeszéd
Szerző: Mészáros Tímea
2016. október 3. hétfő, 18:44
A tordaszentlászlóiak történelmet írnak: nem túl gyakori, hogy a katolikus egyház feje református lelkipásztorral és gyülekezetével találkozik.

A Tordaszentlászlói Református Egyházközség 86 fős csoportja látogat Rómába, hogy részt vehessen Ferenc pápa általános kihallgatásán. Ez önmagában nem bírna hírértékkel, hiszen minden szerdán tízezrek gyűlnek össze ugyanebből az alkalomból a Szent Péter téren. Az alig 900 lelkes kis erdélyi gyülekezet küldöttségének viszont abban a megtiszteltetésben lehet része, hogy a római katolikus egyház feje személyesen is köszönti őket, majd ezt követően vezetőjükkel, Balázs Attila lelkipásztorral folytat beszélgetést.

„Rómába megyünk, ahol szerdán részt veszünk a pápai kihallgatáson, én találkozhatok Ferenc pápával, és 5–10 percnyi idő áll rendelkezésünkre, hogy beszélgessünk. Nem túl sok, de

az elmúlt 500 évben ilyen eseményre még nem volt példa.

Mi leszünk az első magyar református gyülekezet, akik az egyháztörténelem 500 éves szakadékát átléphetjük, és egy lépéssel közelebb kerülhetünk a keresztyén egységhez, ami felülemelkedik dogmán, hagyományon” – fogalmazott közösségi oldalán Balázs Attila lelkipásztor az utazással kapcsolatosan.

A kétség kívül fontos egyháztörténelmi pillanat apropóján telefonon kerestük meg a tiszteletest, aki a csoporttal együtt éppen akkor érkezett meg Rómába. Érdeklődésünkre elmondta: amióta Ferenc pápát megválasztották,

nyitottságot és közeledést érzékelt részéről a más felekezetűek irányába.

A látogatás előzményeihez hozzátartozik, hogy a tordaszentlászlói református gyülekezet, és személyesen Balázs Attila lelkipásztor baráti kapcsolatot ápol Vértesaljai László jezsuita szerzetessel, a Vatikáni Rádió szerkesztőjével. A virágvasárnapot megelőző böjti időszakban meghívták egy rendhagyó istentiszteletre, azonban a szerzetes nem tudott személyesen részt venni. Felajánlotta, hogy a Vatikáni Rádió által sugárzott aznapi misét a tordaszentlászlóiakért tartják, amit a gyülekezet tagjai online követhettek figyelemmel, bekapcsolódva az énekekbe, meghallgatva az igei üzenetet.

„Az online istentisztelet kuriózum egy ilyen kicsi közösségben Erdélyben, de nem ezen volt a hangsúly, hanem inkább azon, hogy a Vatikáni Rádió, amely Rómának egyik fő médiuma, és amelyet az egész világon hallgathatnak,

az igemagyarázat elején a tordaszentlászlói reformátusokat szólítja meg”

– tette hozzá a lelkipásztor.

Vértesaljai László jezsuita szerzetessel tovább gondolkodtak azon, hogyan mélyülhet el az együttműködés. Felmerült, hogy szervezzenek egy látogatást, és vegyenek részt a pápa szokásos szerdai audienciáján. A pápai udvartartás a protokolláris egyeztetések első pillanatától kezdve kiemelt csoportként kezelte a szentlászlóiakat, és a pápa is tud arról, hogy egy erdélyi református csoporttal fog találkozni. „Ferenc pápa kérése az volt, hogy ne hétköznapi emberként jelenjek meg a találkozón, hanem református lelkészi minőségemben, palástban” – mondta Balázs Attila megjegyezve, hogy az igehirdetési alkalmakon kívül nem szokott palástot hordani, de ezt a kérést nem lehetett visszautasítani.

Kérdésünkre, hogy mit fog mondani, ha négyszemközt beszélgethet a pápával, a tiszteletes elmondta: „Úgy gondolom, hogy az idő rövidsége nagyon sok mindenben korlátoz, így a pillanat díszlete, a szentlélek sugallata fogja eldönteni, mi az, amit mondani fogok. Ferenc pápa mindig azt kéri azoktól, akik részt vesznek az audiencián: imádkozzanak érte, hogy el tudja végezni a szolgálatát.

Én is azt fogom kérni Őszentségétől, hogy imádkozzon érettünk,

és azért, hogy keresztényhez méltó módon szolgálhassam a gyülekezetemet.”

Balázs Attila lelkipásztor végezetül hangsúlyozta: a találkozóra nem a katolikus-református viszony felől tekint, hanem a keresztény hit összekötő erejének meggyőződésével. Véleménye szerint mindaddig, ameddig  a felekezeti különbségekre fókuszálunk, addig csak azt látjuk, hogy mi minden választ el minket egymástól. A különbségek félretételére van szükség ahhoz, hogy a keresztény Európáról ne csak mint történelmi hagyományról beszélhessünk.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/17391
Az RMDSZ támogatja a törvénytervezetet.
A tíz legvonzóbb megye közül hat Erdélyben található. Így néz ki a lakosság belső migrációja Romániában.
A feketelistán persze a Székelyföld is ott van.
De igen szánalmas lett az eredmény, pláne miután kiderült, hogy is áll a dolog valójában.
A katalán helyzet világosan mutatja, hogy Romániában miért nem fogadható el semmilyen autonómiakövetelés, mert az végül alkotmánysértéshez fog vezetni.
Még több szabadságot szeretne Lombardia és Veneto.
A csipkebogyó, azaz hecsedli/hecserli Kalotaszeg jellegzetes növényének számít. Nem csoda, hogy egész fesztivált építettek köréje. Ott jártunk, és amit láttunk...
Az '56-os forradalom emlékére most lyukas az egyik magyar zászló a budapesti parlament főlépcsője felett.
A kulturális miniszter testvéri jobbot nyújt, hogy együtt ünnepeljük Romániát.
És a tűzvédelmi engedélyek beszerzését is egyszerűsítik.
A regionális kormányt felfüggesztik. Carles Puigdemont elnök levonul a pályáról. És hat hónapon belül regionális választások lesznek.
Kétszázötven évig mostohán bánt velük a sors, míg otthonra leltek. Hetven év után is jövőt terveznek a bukovinai székelyek. Helyszíni riport a Völgység fővárosából.
A helyenként zavaros szövegből egy dolog biztosan kiderül: a románok most már Ausztriától is rettegnek. Miért? Hát, hogy elvész Erdély, azért!
Legalábbis ez derül ki egy Katalóniában elvégzett felmérésből. Közben a spanyol kormány elkezdte rendkívüli ülését, ahol lényegében Katalónia sorsáról döntenek.