• az igenek száma 55 584, aránya 1,68 százalék, 
• a nemek száma 3 251 525, aránya 98,32 százalék volt.

Nagyszerűnek nevezte a vasárnapi kvótanépszavazás eredményét Orbán Viktor miniszterelnök, mert – mint mondta – „felülmúltuk a csatlakozásról szóló népszavazás eredményét”.

A kormányfő vasárnap, a kvótanépszavazás után a Fidesz-KDNP eredményvárójában, a Bálna Budapest épületében közölte: az EU-csatlakozásról szóló népszavazáskor 3 millió 56 ezer ember szavazott a belépés mellett, most pedig 3 millió 204 ezernél állnak a nem szavazatok, és nem ismertek még a határon túli magyarok szavazatainak nagy része.

Mintegy 15 százalékkal vettek részt most, mint a legutóbbi európai parlamenti választáson – tette hozzá Orbán Viktor, úgy értékelte: „a fegyver elég erős lesz Brüsszelben is”.

Orbán kijelentette: alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek a vasárnapi kvótanépszavazás után, mert „az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben”.

A kormányfő a Fidesz és a KDNP kvótanépszavazás utáni eredményváróján vasárnap este a másik sürgető dolognak azt tartotta, hogy a mai döntésnek Brüsszelben is érvényt szerezzenek.

A kérdés egyszerű, megteheti-e Brüsszel, az európai államok demokratikus közössége, hogy rákényszeríti az akaratát egy olyan tagállamra, ahol azt a résztvevők több mint 90 százaléka ellenzi – fogalmazott. A kormányfő azt ígérte, mindent meg fog tenni, hogy ez ne történhessen meg.

A szavazatok 98,56 százalékának összeszámlálása után a kötelező betelepítés kérdésében kiírt népszavazáson a szavazatok megoszlása a következő:

• Összes leadott szavazat: 3 514 632.
• Érvényes szavazatok száma 3 231 502, ez az összes választópolgár számának 39,80 százaléka.
• Összesített megjelenési százalék: 43,29.
• Az igen szavazatok száma 55 729, aránya 1,72 százalék.
• A nem szavazatok száma 3 175 773, aránya 98,28 százalék.
• Az érvénytelen szavazatok száma 217 163.

A szavazatok 94,8 százalékának összeszámlálása után a kötelező betelepítés kérdésében kiírt népszavazáson a szavazatok megoszlása a következő:

• Összes leadott szavazat: 3 358 138.
• Érvényes szavazatok száma 3 085 549, ez az összes választópolgár számának 39,72 százaléka.
• Összesített megjelenési százalék: 43,23.
• Az igen szavazatok száma 54 194, aránya 1,76 százalék.
• A nem szavazatok száma 3 031 355, aránya 98,24 százalék.
• Az érvénytelen szavazatok száma 204 376.

A szavazatok 85,52 százalékának összeszámlálása után a kötelező betelepítés kérdésében kiírt népszavazáson a szavazatok megoszlása a következő:

• Az igen szavazatok száma 48 968, aránya 1,79 százalék.
• A nem szavazatok száma 2 687 542, aránya 98,21 százalék.
• Az érvénytelen szavazatok száma 178 645.

A szavazatok 66,32 százalékának összeszámlálása után a kötelező betelepítés kérdésében kiírt népszavazáson a szavazatok megoszlása a következő:

• az igen szavazatok száma 36 105 (vagyis 1,77 százalék),
• a nem szavazatok száma 2 005 749 (vagyis 98,23 százalék).

35 percet csúszott a szavazatszámlálás megkezdése, közölte Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, mert csak akkor lehet kinyitni az urnákat, ha már minden választókör bezárt. 

Budapest 13. kerületében három szavazókorben is bombariadó volt fél 7-kor, és felfüggesztették a szavazást. A tűzszerészek és a rendőrök körbenéztek, és semmit sem találtak. Akik hétig a szavazókörökhöz értek, azok leszavazhattak 7 után is.

A legnagyobb csúszás azonban Óbudán volt, ahol egy részeg embert fél nyolcig sem bírtak kizavarni a szavazókörből – írja a 444.hu. Az egész országban csak akkor indult a szavazatszámlálás, amikor őt ki tudták tessékelni. Majdnem végleges eredmény helyi idő szerint este 10 és 11 között várható, és akkorra derül ki az is, hogy összesen hányan szavaztak.

Pálffy Ilona NVI elnök | MTI Fotó: Balogh Zoltán

Határon túli magyarok 90 ezer levélszavazatot adtak le, ezt mintegy hat óra alatt számolják meg, vagyis hajnalra végeznek velük. Még érkezhetnek be újabb levelek, bár nem sokra számítanak, mindenesetre levélszavazatokat még hétfőn is számolnak majd.

A külképviseletekre 11 ezren jelentkeztek (a külföldön élő magyarországi lakcímmel bírók). Az ő szavazataikat hazahozzák, és itt számolják majd csak össze, várhatóan szerdán.

Valószínűleg 40 százalék fölött, de 50 százalék alatt lesz a részvétel a vasárnapi népszavazáson – jelentette be Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a testület vasárnapi ülésén.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az ülésen elmondta: 15 óráig a választásra jogosultak 30,66 százaléka szavazott. 

Patyi András a tájékoztató után azt mondta, összevetve a 2008-as népszavazás adataival – amikor 15 órakor a megjelenési arány 35,71 százalék volt – valószínűleg 50 százalék alatt várható a részvétel a szavazás lezárásakor.

Az ülésen Pálffy Ilona tájékoztatta a bizottságot a szavazásnapi eseményekről. Mint mondta, az amerikai kontinensen szombaton volt a szavazás, a 13 amerikai külképviseleten a 647 szavazásra jelentkezett választópolgárból 499-en szavaztak, ez 77,13 százalékos megjelenési arányt jelent.

Pálffy Ilona elmondta: a külképviseleteken rendben folyt a szavazás, és Magyarországon is csak néhány rendkívüli esemény történt.

Magyarországi idő szerint este 7 órakor hivatalosan befejeződött a voksolás az ország 3177 településén kialakított 10 331 szavazókörben a vasárnap tartott országos népszavazáson. Azok a szavazni akarók, akik már sorban állnak, még leadhatják voksukat.

Véglegesítette a népszavazásra szombat éjfélig beérkezett levélszavazatok számát a Nemzeti Választási Iroda (NVI). A vasárnap reggeli adatok szerint a szombat délelőtt beérkezett levélszavazatok száma 814 volt, azóta azonban az NVI összeszámolta a szombat dél és éjfél között beérkezett levélszavazatokat is, így a végleges szombati adat 2330.

Ezek szerint szeptember 14. és október 1. között, szombat éjfélig 64 283 levélszavazat érkezett vissza az NVI-hez, és további 26 638-at a külképviseletekről szállítottak ide. Összesítve tehát 90 921 levélszavazat érkezett vissza az NVI-hez a vasárnapi szavazás megkezdése előtt.

Ezek közül 89 405 szavazási iratot ellenőriztek vasárnap reggelig, és ebből 74 652 irat volt érvényes (83,50 százalék).

Politikai értelemben akkor is érvényes lesz a népszavazás, ha a részvételi arány nem haladja meg az 50 százalékot - mondta Gulyás Gergely, a magyar parlament fideszes alelnöke az El País című spanyol baloldali napilapnak adott, vasárnap megjelent interjújában.

„Ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, szükséges a szavazók több mint 50 százalékának a részvétele. Habár politikai nézőpontból akkor is érvényes, ha nem éri el ezt a számot. Mi a nemek nagy többségét szeretnénk, hogy az állampolgárok így adják támogatásukat ahhoz, hogy a magyar kormány tárgyaljon az EU-ban más kormányokkal" - fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy szerinte az európai állampolgárok nagy többsége is ugyanezeket a nézeteket osztja.

Mint mondta, a magyar referendum jó példa lehet más uniós országoknak, hogy ki lehet nyilvánítani: az Európai Bizottság által hozott megoldások szemben állnak az európai szavazók véleményével.

A kormány álláspontját firtató felvetésre hangsúlyozta: az nem kérdés, hogy szolidaritást kell mutatni és anyagilag segíteni kell azokat a biztonságos országokat, ahová a menekültek elsőként érkeznek, például a szírek esetében Törökországot, de „nincs semmilyen nemzetközi törvény, amelyik azt mondja, hogy a menekültek dönthetnek, melyik országban akarnak élni".

„Hiba azt gondolni, hogy képesek vagyunk millióknak segíteni Európában" - jegyezte meg.

A politikus beszélt arról, hogy a párizsi támadások után nem kérdés, a menekültek és a jobb életet kereső bevándorlók között érkeztek terroristák is Európába.

„Nem mindenki, aki Európába érkezik terrorista, de őrület engedni, hogy milliók lépjenek be Európába ellenőrzés nélkül. Ez veszély a társadalmunkra, függetlenül a százaléktól" - hangsúlyozta.

Az El Paísban megjelent interjúban azt is elmondta, hogy az uniós áthelyezési rendszer nem működik, noha 160 ezer ember áttelepítéséről döntöttek, eddig mindössze 5 ezer embert helyeztek át.

„Ráadásul van egy másik javaslat Brüsszelben az asztalon a korlátlan befogadásról. Ez az, amit el akarunk kerülni" - mondta az alelnök, és hozzátette, hogy ez a népszavazás nem az aktuális megállapodásról szól, hanem a jövőbeli döntésekről, eljárásokról.

15 óráig a szavazásra jogosultak 30,66 százaléka (2 448 614 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 27,38 százaléka, 368 184 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 35,45 százalék, ami 73 752 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt: 28,58 százalék, 154 810 szavazó.

Európa kezdi megérteni, hogyha a menekültválság megoldása érdekében nem fog össze, akkor mindent elveszíthet - véli Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter.

„Úgy látom, Európa kezdi tudatosítani, amit a pozsonyi uniós csúcstalálkozó is bizonyított, ha nem leszünk képesek összefogni, és nem hagyunk fel a bizonyíthatóan működésképtelen dolgokról folytatott vitáinkkal, akkor mindent elveszíthetünk" - jelentette ki Zaorálek a közszolgálati cseh televízió vasárnapi politikai vitaműsorában, a magyarországi kvótanépszavazással kapcsolatban.

A cseh diplomácia vezetője szerint a „kvótarendszer halva született gyerek, nem működőképes", és megvalósításának eddigi eredménye nagyon gyenge. „Számomra ez már a múlt, de kellemetlen, hogy a politikai vita erről ilyen hosszú ideig tartott" - tette hozzá.

Lubomír Zaorálek szerint Európának meg kellene változtatnia hozzáállását a migránsválsághoz, és az egyes országok részvételét a probléma megoldásában nemcsak a kvótákhoz való viszonyulás, hanem szélesebb alapon kellene értékelni.

„Mi nem akarjuk megismételni mások hibáit, eddig senki sem bizonyította be nekünk, hogy lehetséges az eltérő kultúrájú régiókból érkező migránsok integrálása" - indokolta Zaorálek azt, miért utasítja el Prága és a V4-ek a kvótarendszert.

Karel Schwarzenberg, a cseh képviselőház külügyi bizottságának elnöke, volt külügyminiszter szintén úgy látja, hogy Európa álláspontja migránsügyben kezd megváltozni, példaként az osztrák külügyminiszter nyilatkozatát hozta fel. „Kezdenek észhez térni" - jegyezte meg.

A magyarországi népszavazásról Schwarzenberg úgy vélekedik, hogy „túlságosan is színházi, és inkább Orbán Viktor belpolitikai céljait szolgálja". Az ellenzéki politikus ugyanakkor megdicsérte a Bohuslav Sobotka vezette cseh kormányt, amely szerinte „sokkal értelmesebben" viszonyul a kvótaproblémához, mint a magyar kormány.

„Magánvéleményem, hogy egy népszavazás ilyen kérdésekben mindig hiba, s ez a mostani voksolásra is érvényes" - jegyezte meg a volt cseh külügyminiszter.

13 óráig a szavazásra jogosultak 23,56 százaléka (1 881 856 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Budapesten a szavazók 21,31 százaléka, 286 468 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, 25,91 százalék, ami 93 356 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt: 21,61 százalék, 117 051 szavazó.

A népszavazásnak a részvételi aránytól függetlenül mindenképpen lesz közjogi következménye - közölte a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, miután vasárnap Debrecenben leadta szavazatát.

Kósa Lajos - aki feleségével és két lányával érkezett a voksolásra - nem a részvételt nevezte döntőnek, hanem azt, hogy a nemek, vagy igenek lesznek-e többségben.

Ha a nemek győznek, akkor a parlament jogalkotásba kezd, amivel megakadályozza, hogy „illegális, kötelező betelepítési kvóta legyen Magyarországon" - közölte.

Ez lehet Alaptörvény-módosítás, törvénymódosítás, sarkalatos törvény, sima feles törvény, országgyűlés határozat, vagy kötelező mandátum adása a kormánynak - részletezte a közjogi lehetőségeket Kósa Lajos.

„Ha az igenek lesznek többségben, akkor pedig lemond a kormány és a Fidesz-frakció" - tette hozzá a frakcióvezető, megjegyezve, hogy ebben az esetben előrehozott választásokat kell kiírni.

Kósa Lajos biztatónak nevezte a 11 órás választási részvételi arányokat, amely szerinte "lépést tart", csupán egy-két százalékkal marad el a korábbi szociális népszavazás adataitól.

Délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 16,37 százaléka (1 307 276 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 13,13 százaléka, 176 569 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 11 órakor Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, 18,54 százalék, ami 66 778 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt: 14,61 százalék, 79 107 szavazó.

Az a választópolgár, aki nem adta fel postán csütörtökig a levélszavazatát, az még ma, a szavazás ideje alatt leadhatja  külképviseleteken, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi székhelyek választási irodájában.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak, amennyiben kérték felvételüket a névjegyzékbe.

A szavazó szabadon dönthetett arról, milyen úton juttatja vissza voksát a Nemzeti Választási Irodához (NVI): a válaszborítékot feladhatta postán (bárhonnan ingyen), ebben az esetben a levélnek október 1-jén éjfélig meg kellett érkeznie az NVI-hez. A válaszboríték leadható volt bármely külképviseleten is szeptember 19-től, munkanapokon.

Azok, akik ezt nem tették meg, még a szavazás napján is leadhatják levélszavazatukat: a válaszboríték leadható a külképviseleten a külképviseleti szavazás időtartama alatt is, illetve Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhelyen 19 óráig.

A Nemzeti Választási Irodához (NVI) szombat éjfélig beérkezett összes levélszavazat azonosító nyilatkozatát feldolgozták vasárnap reggelre – derül ki az iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu vasárnapi adataiból.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az országos népszavazáson. Az NVI adatai szerint a 274 ezer választásra jogosult levélszavazó közül már 121 ezren leadták szavazatukat, az NVI-hez szombat éjfélig 89 405 érkezett vissza.

Postán 62 767 levélszavazat érkezett vissza az NVI-hez szombat éjfélig, a külképviseletekről pedig további 26 638.

Aki elmulasztotta postán feladni, az a levélszavazatát még a voksolás napján, vasárnap is leadhatja az egyéni választókerületi székhelyek választási irodáiban, illetve a külképviseleteken.

Hétfőn kezdődött meg a levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzése. Az NVI azt vizsgálja: le van-e ragasztva a válaszboríték, a boríték tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva, az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok pedig megfelelnek-e azoknak, amelyeket a választópolgár a regisztrációkor megadott.

Az NVI azt is ellenőrzi, hogy az azonosító nyilatkozatot kitöltő szerepel-e a névjegyzékben, valamint, hogy korábban visszajuttatott-e már szavazási iratot.

Az NVI-hez visszaérkezett 89 405 szavazási irat mindegyikét ellenőrizték vasárnap reggelig, ebből 74 652 irat volt érvényes (83,50 százalék).

Ha a válaszborítékban lévő azonosító nyilatkozat formailag megfelel a törvényi előírásoknak, külön dobozban gyűjtik a névtelen, szavazólapot tartalmazó borítékot. Ezeket a szavazás napján este 7 óra után bontják fel, majd beszkennelik a szavazatokat és úgy számlálják meg.

A külföldi politikai reakciók sem hiányoznak: Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata elnöke szerint a referendum inkább a belpolitikáról szó, Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint viszont a kvóták nem jelentenek megoldást.

Martin Schulz úgy vélte, a népszavazással Orbán Viktor miniszterelnök meg akarja szilárdítani hatalmát. A német politikus a Berliner Morgenpost című lapban és a kiadóvállalat Funke médiacsoport többi politikai napilapjában megjelent interjúban kiemelte, hogy Orbán Viktor a hatalma megerősítéséért „játékot űz az EU egyik alapelvéből: megkérdőjelezi az európai törvényalkotás jogszerűségét", holott abban Magyarország is részt vett.

Magyarországnak az uniós elosztási képlet alapján csupán mintegy 2000 menekültet kellene befogadnia. „Veszélyes játék erről népszavazást tartani" - mondta Martin Schulz.

Arra a kérdésre, hogy mivel lehet magyarázni a menekültekkel szemben Közép- és Kelet-Európában mutatkozó erős fenntartásokat, az EP elnöke azt mondta, hogy Orbán Viktor „teljes nyíltsággal kultúrkampfról és egy kulturális forradalomról beszél", és egyenlőségjel kerül a menekültek iránti szolidaritás és az „állítólagosan akadálytalan és ellenőrizetlen bevándorlás" közé, aminek révén „célzottan félelmet gerjesztenek".

Ez egy teljesen másmilyen koncepció, mint a szolidáris és nyitott Európa eszméje - mondta az EP elnöke.

Arra a kérdésre, hogy a szolidaritástól elzárkózó tagállamok meddig számíthatnak a közösség pénzügyi szolidaritására, azt mondta, hogy a hét évre szóló pénzügyi tervben előirányzott támogatásokat nem lehet minden további nélkül csökkenteni, de ha a támogatásokban részesülő országok közül egyesek úgy vélekednek, hogy igényt tarthatnak a szolidaritásra, viszont nekik nem kell szolidaritást tanúsítaniuk, akkor ez a kérdés bizonyára napirendre kerül majd a pénzügyi terv felülvizsgálatakor.

Arra a felvetésre, hogy ez visszafogott állásfoglalásnak tűnik, Martin Schulz azt mondta, „ami a pénzügyeket illeti, jogilag nincsenek eszközeink", ezért politikailag kell kezelni az ügyet. A menekültügy terheit viselő országok kormányainak „meg kell mondaniuk kollegáiknak, hogy ez így nem megy tovább, a szolidaritás nem egyirányú utca".

Az EP elnöke arról is beszélt, hogy nem tartja hasznosnak Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter felvetését Magyarország uniós tagságának megszüntetéséről, és úgy véli, Magyarország továbbra sem fogad be menekülteket.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter ugyanakkor a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy rossznak tartja a 160 ezer menekült tagországok közötti elosztásáról hozott döntést.

Az EU-nak nem szabad „görcsösen" ragaszkodnia a döntéshez, hanem „el kell búcsúznia" tőle, mert „a cél teljes mértékben megvalósíthatatlan", és a menekültek kvóták szerinti elosztásáról folytatott vita veszélybe sodorhatja az Európai Unió összetartását - mondta a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa.

A kvótákról folytatott vita „veszélyes, megosztó hatású, nyugtalanságot, nézeteltéréseket, kölcsönös ellenségeskedést szül" - mondta Sebastian Kurz.

A kvótareferendumról elmondta, hogy a magyarok véleménye ismert, és szerinte ezen nem változtat az országos népszavazás. Hangsúlyozta, hogy nem szabad azt az érzetet kelteni, mintha az uniós tagországok két különböző osztályt képeznének, és úgy vélte, bizonyos tagországok hibát követtek el azzal, hogy a menekültkérdésben megpróbálták rákényszeríteni másokra irányvonalukat.

Hozzátette: „veszélyes, ha az EU-ban egyesek azt a benyomást keltik, hogy erkölcsileg más tagállamok felett állnak", sokkal inkább olyan Európára van szükség, amelyben a tagországok megértően viszonyulnak az övéktől eltérő véleményekhez és megközelítésekhez. A tiszteleten alapuló hozzáállással sokkal könnyebb szövetségeseket találni a közös fellépéshez.

„Másként fogalmazva: a visegrádi országok és néhány más tagállam mindig is ellenezte a kvótákon alapuló elosztást, soha nem támogatták a meghívás politikáját, és ha a legfőbb cél kezdettől fogva nem a menekültek elosztása lett volna, hanem a külső határok védelme, akkor vélhetően nem is tartották volna meg ezt a népszavazást Magyarországon" - mondta az osztrák külügyminiszter.

Leadta a szavazatát Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő azt tartja a vasárnapi kvótanépszavazás legfontosabb kérdésének, hogy több lesz-e a nem szavazat, mint az igen. A kormányfő azt közölte, ha így lesz, vagyis a nemek győznek, akkor annak - érvénytelenség esetén is - lesz közjogi következménye.

A miniszterelnök azután nyilatkozott újságíróknak - akik között sok külföldi tudósító volt -, hogy leadta szavazatát Budapesten, a XII. kerületi Zugligeti Általános Iskolában. A szavazókörbe feleségével, Lévai Anikóval érkezett reggel fél kilenc után.

Orbán Viktor úgy nyilatkozott, arra számít, hogy több nem szavazat lesz, mint igen, és ez elegendő felhatalmazást adhat a mindenkori parlamentnek és kormánynak.

„Mindig jobb az érvényes, mint az érvénytelen (népszavazás), de a közjogi következmények beállnak mindenképpen, hiszen azt vállaltuk, hogy a kérdésben foglalt jogi szabályozást, miszerint csak a magyar parlament dönthet arról, hogy kikkel akarnak a magyarok együtt élni, ezt a jogrendszer részévé fogjuk tenni. Ezt akkor is megtesszük, ha érvényes, és akkor is, ha nem. Egy feltétele van ennek, hogy több legyen a nem, mint az igen" - fejtette ki.

Az alkotmánymódosítás lehetőségét Orbán Viktor nem zárta ki, de nem ezt tartja a jövő hét legfontosabb feladatának, hanem a brüsszeli tárgyalásait arról, hogy egy megfelelő eredmény esetén ott elérje: „ne legyen kötelező befogadni olyan embereket Magyarországon, akiket mi nem akarunk, és a döntés is nálunk maradhasson". Hozzátette, ha az Európai Unió egy demokratikus közösség, akkor el kell fogadnia a magyarok véleményét.

Utalva arra, hogy az EU-ban Magyarország az első, amely népszavazást tart a kérdésről, azt mondta, „büszkék vagyunk, hogy mi vagyunk az elsők", és örülne, ha ezt mások is követnék.

Közölte továbbá: itthon többpárti megbeszélést indítanak arról, milyen jogi formában illesszék be az emberek akaratát a magyar jogrendbe.

Elmondta azt is, hogy szombaton ő maga is részt vett telefonos kampányolásban, és „nagyon megértő, együttérző, az ügy fontosságát átlátó választópolgárokkal" beszélt.

A miniszterelnök igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az igenek győzelme esetén lemond-e.

Reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,25 százaléka (578 666 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A fővárosban a szavazók 4,85 százaléka, 65 163 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb, 8,92 százalék, ami 37 988 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt: 6,33 százalék, 34 281 szavazó.

Elkezdődött vasárnap Magyarországon a kötelező betelepítési kvótákról szóló népszavazás, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel fél 7-kor az MTI-vel.

Mucsi Tamás elmondta: mind a 10 331 szavazókör szavazatszámláló bizottsága megkezdte munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták voksukat. 

Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett, de erről soron kívül intézkedtek.

Az országos népszavazáson a szavazókörök zárásáig, este 7 óráig valamivel kevesebb mint 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz.

Reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,16 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

Budapesten 0,78 százalék voksolt a választásra jogosult 1 millió 344 ezer választópolgárból.