egyenlők és egyenlőbbek
csubakka
2016. szeptember 27. kedd, 17:07
Akadályozni próbálják az iskolaigazgatói tisztségre pályázó magyarokat.

Panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), mivel megítélésük szerint a Maros megyei tanfelügyelőség diszkriminálja az iskolavezetői tisztségekre pályázó magyarokat.

Szeptember 13. és október 2. között zajlik a beiratkozás az iskolaigazgatói és aligazgatói versenyvizsgákra. A törvényes előírások szerint azokban az iskolákban, ahol az oktatás kizárólag valamely kisebbség nyelvén történik, az igazgatónak kötelessége ismerni az adott kisebbség nyelvét. A vegyes tannyelvű iskolákban az igazgatónak vagy az aligazgatónak ismernie a nyelvet.

Ezt utóbbi előírás a Maros megyei tanfelügyelőség értelmezésében csak az aligazgatóra vonatkozik, holott a törvény azt is lehetővé teszi, hogy a kisebbség nyelvét ismerő személy igazgató is lehessen. A tanfelügyelőség szeptember 19-én kiadott egy határozatot, abban pedig egy táblázat megszabja, hogy a megyében működő vegyes tannyelvű iskolákban csak az aligazgató lehet az a személy, akinek tudnia kell magyarul.

A Cemo-t megkereste több, jelenleg is tisztségben levő magyar iskolaigazgató, akik arra panaszkodnak, hogy a tanfelügyelőség és az iskolai szakszervezeti vezetők folyamatosan nyomást gyakorolnak rájuk, hogy ne pályázzanak az igazgatói tisztségre és csak aligazgatók legyenek.

Mivel a Cemo és az RMPSZ szerint a Maros megyei tanfelügyelőség határozata diszkriminatív és törvénytelen, mindkét szervezet panaszt tett a diszkriminációellenes tanácsnál.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/17286
A ferences szerzetes szerint túl könnyen mondjuk ki, hogy a Jóisten elfordította az arcát, és ez nem jó hozzáállás.
Tessék csak olvasni, valóságos kémregény. Mindenki benne van: az oroszok, Budapest, az RMDSZ, az EU. És persze a jó oldalon a mioritikus haza.
És a Mutass jó példát! program is szépen halad a maga útján.
„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.
Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.
Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról.
Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.
De csak egy kör erejéig a sétatéri tavon.
A pornóra kattanók azonban mehetnek is arrébb. Zenéről van szó. Blueszenéről.
Nem vitás. Hiszen Szilárd Leó mondta, aki pedig szintén elég okos ember volt.
A város központjában hajtott kisteherautó az emberek közé, több mint egy tucat embert megölve. Hasonló támadás történt egy másik, Cambrils nevű településen is, ahol a rendőrök agyonlőtték a terroristákat. Romániai sérültek is vannak.
Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain.
Beindultak a lacikonyhák, mérik a sört, kínálják a portékát. Buli van na.