Egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó vészforgatókönyv kidolgozását javasolta Orbán Viktor miniszterelnök a szombati bécsi migrációs csúcstalálkozón arra az esetre, ha bármilyen okból ellehetetlenülne az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás.

A magyar kormányfő a tanácskozás után a bécsi magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján sikerként értékelte, hogy a részvevők egyetértettek: a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani.

Olvasson még:

Orbán Viktor szerint ugyanakkor kudarcnak tekinthető, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát.

Kiemelte, ez felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető. A magyar miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket.

Ezzel számban mások, köztük Magyarország, úgy gondolják,

szükség van egy vészforgatókönyvre,

mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg – fejtette ki Orbán Viktor. A migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni – tette hozzá.

A miniszterelnök tájékoztatása szerint a részvevők nem jutottak egyezségre javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség.

A bécsi csúcstalálkozó résztvevői.

Egy kérdésre úgy fogalmazott: a Balkán esetében a védelmi vonalra az első lehetőség a macedón–görög határ, a második a szerb–macedón, a harmadik pedig a magyar–szerb határ. „Van egy ötlet Ausztriában, az a negyedik lehetőség, az nekünk nagyon fájna, hogy a védelmi vonal Ausztria és Magyarország között van. Azt mondom az osztrák barátainknak, hogy nem érdemes Ausztria és Magyarország közé kerítést építeni, inkább együtt menjünk le a szerb-magyar határra, és ott együtt (…) védjük meg Magyarország déli határát” – fejtette ki.

A migránsok kötelező befogadását előíró kvóták ügyében a miniszterelnök úgy nyilatkozott:

egész Magyarországot becsapták egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben.

Úgy fogalmazott, „rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim”. Hangsúlyozta, az Európai Tanács „késhegyig menő viták” után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség, így Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, hasonlót, mint Törökországgal. Indoklásul jelezte: Egyiptomban 5,5 millió migráns várakozik, így ha az EU nem köt megállapodást Egyiptommal, „akkor onnan meglepetés érhet bennünket”.

Orbán Viktor az európai politikai élet jelenlegi legfontosabb vitájának nevezte azt a két komoly gondolati iskola közötti szembenállást, amely eltérően képzeli el a modern világot. Az ezek egyikét valló vezetők szerint olyan nagymértékű, akár milliós nagyságrendű népvándorlás indult el, amely nem állítható meg, sőt az a jövő fejlődési iránya – mondta, hozzátéve, ők úgy gondolják: ha igaz, hogy a Föld egy globális falu, akkor lehet alvégről felvégre mozogni, miért kellene őket megállítani. „Mi szerintünk azonban nem ilyen lesz, mi szerintünk mindenkinek – ahogy írva van – a saját fügefája alatt van a helye” – emelte ki a miniszterelnök aláhúzva, szerintük a Föld továbbra is országok és nemzetek között lesz felosztva, „mindenkinek azért a földdarabért van felelőssége, ahova született”, és „nem lehet csak ki-be ugrálni egyik országból a másikba” és azt gondolni, hogy ez egy emberi jog.

A kormányfő beszélt arról is, megérti, hogy Németország és Ausztria bajban van, miután több mint egymillió ember lépett a területükre illegálisan. De „nem tartom azt egy helyes gondolatnak, hogy úgy oldják meg ezt a problémát, hogy akkor mindenkinek adnak belőle” – fogalmazott, majd aláhúzta: ehelyett arra kellene erőfeszítéseket tenni, hogy ezeket az embereket „vigyük ki” az unió területéről. Ehhez azonban először ki kell jelölni azt a területet, ahol megvárhatják jogi eljárásuk lefolytatását – folytatta Orbán Viktor, aki Líbia partjait említette lehetséges helyszínként.

Ezért szorgalmazta Líbia stabilizálását és „egyben tartását” is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai ország tengerpartjánál azt a

„gigantikus menekültvárost”,

ahová vissza kell majd vinni az onnan Európába érkezett illegális bevándorlókat.

Líbia és Egyiptom kulcsországai lesznek a következő néhány év Európa-politikájának – jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő beszélt arról is, hogy a „huszonegyedik század technikai korszakában bármennyi embert meg lehet állítani”.

„Csak kellő óvatossággal, együttérzéssel és egyértelműséggel kell ezt tenni” – mondta, leszögezve, „senki nem akar háborút, áldozatokat”. Orbán Viktor szerint ilyen határvédelemre van példa az Egyesült Államokban, Spanyolországban vagy Izraelben.

További kérdésekre válaszolva a miniszterelnök kijelentette, Magyarország nem azért lépett be az unióba, hogy kilépjen, az EU legnagyobb támogatottságát pedig a sok vita ellenére is Magyarországon mérik. „Negyven év szovjet megszállás után könnyű hinni Európában” – fogalmazott.