Az Adevărul felidézi azokat a szenátorokat és képviselőket, akik a parlamenti mentelmi jog mögé bújtak az ügyészek elől. Más szóval, mérleget készít azokról a politikusokról, akik az egyszerű emberek fölött állóknak tartották magukat.

A jelenlegi törvényhozás gazdag tárháza volt a büntetőügyes képviselőknek. Az az igazán botrányos, hogy a törvénnyel összeütközésbe került szenátorok és képviselők közül sokan éltek a képviselői mentelmi joggal és így még csak el sem jutottak az ügyészekig, tehát sohasem tudjuk meg, hogy bűnösök voltak-e vagy sem. Ki kell hangsúlyozni, hogy a képviselői mentelmi jogot eredetileg arra szánták, hogy gátat szabjanak esetleges politikai visszaéléseknek, semmiképpen sem arra, hogy igazságszolgáltatás elleni pajzsként működjön. Az Adevărul röviden, de elég részletesen ismerteti azoknak a választottaknak a listáját, akik számára a parlamenti tisztség mindenekelőtt esélyt jelentett, hogy a törvény fölé helyezzék magukat.

A „nemzeti érdeket” megóvták a bíróságtól

Románia Parlamentjének közelmúltjában Gabriel Oprea volt kormányfő-helyettes esete a legfelháborítóbb, akit a Szenátus tegnapi szavazata megmentett a bűnvádi nyomozástól. Először is jogi szempontból: az ügyészek többé nem vizsgálhatják, hogy Gabriel Oprea hibás-e Bogdan Gigină rendőr halálában, tehát „az igazságszolgáltatási aktus többé nem hajtható végre”, ahogy azt a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) ügyészei állítják. És itt egy ember életéről beszélünk. „Az Egyetemi Kórházban teljesen eltorzulva találtam egy gyermeket, a saját gyermekemet, elmetszett torokkal, vérben fürdő arccal. A padlózat tele volt vérrel, a lábaihoz rogytam, csókolgatva azokat és a nevét kiabálva!”, mesélte Bogdan Gigină rendőr anyja a Szenátus plenáris ülésén tartott szavazás után. A volt belügyminiszter azzal védekezett, hogy a gödör volt a hibás.

Ponta: történelmi szégyen

Victor Ponta volt az első román kormányfő, akinek esetében kérték a mentelmi jog felfüggesztését. A DNA ügyészei 2015 nyarán engedélyt kértek a Képviselőháztól – tekintettel arra, hogy Ponta képviselő – a bűnvádi nyomozás elindításához összeférhetetlenség miatt, miután Ponta bizonyos „jogtalan haszonszerzés” ellentételezéseként kormányfőként miniszterré nevezte ki Dan Şovát.

Pontát akkor a parlament PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) többség mentette meg. „Maximális felelőtlenség és semmibe vétel bizonyítéka. Ennek az ügynek Ponta lemondása az egyetlen megoldása”, reagált akkor Klaus Iohannis elnök. Ponta megtagadta a lemondást, de néhány hónappal később az utca buktatta meg a Colectiv klubban történt tragédia nyomán.

A diaszpóra második megalázása

Szintén a büntetőeljárás megkezdése, tehát a mentelmi jog legmagasabb formája kategóriába került Titus Corlăţean volt külügyminiszter is, akit a DNA ügyészei azzal vádoltak meg, hogy a nagy román közösségekkel rendelkező külföldi városokból a szavazóköröket olyan településekre helyezte át, ahol egy kézen meg lehetett számolni a románokat, hogy ezzel a 2014-es elnökválasztáson előnybe hozza Victor Pontát. De a Szenátus elutasította a DNA kérését, Titus Corlăţean pedig most újabb képviselői mandátumért készül indulni.

Varujan Vosganian volt az egyik olyan szenátor, aki igazán kihasználta a mentelmi jogot. Varujan Vosganiant a Romgaz–Interagro ügyben azzal vádolták, hogy gazdasági miniszterként a 2006 és 2008 decembere között egy sor döntésével előnyös helyzetbe hozta a Ioan Niculae által ellenőrzött Interagro céget, melynek alacsonyabb áron adott el gázt.

Az ügyészek engedélyt kértek a Szenátustól, hogy bűnvádi nyomozást indíthassanak Varujan Vosganian ellen bűnszervezet létrehozása, hivatallal való visszaélés és sikkasztásban nyújtott bűnsegédlet vádjával. A Szenátus február 12-én elutasította a bűnvádi nyomozás megindításának engedélyezését Varujan Vosganian ügyében, akit a kollégái másodjára mentettek meg, miután csaknem másfél évvel korábban hasonló döntést hoztak.

Ugyanilyen kétszeres védelemben részesült Borbély László RMDSZ-es képviselő is, akit azzal vádoltak, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium élén visszaélt a hivatalával. A képviselők előbb 2012-ben, majd 2015 márciusában is Borbély bűnvádi kivizsgálása ellen szavaztak, akadályozva ezzel az igazságszolgáltatást.

Daniel Chiţoiu volt pénzügyminiszter is megúszta a bűnvádi nyomozást, miután a képviselők márciusban leszavazták a korrupcióellenes ügyészek kérését. Daniel Chiţoiut hivatallal való visszaéléssel és bűnszervezet létrehozásával vádolják a Carpatica ügyben.

Ponta barátait a PSD mentette meg

„Şova megmentése” egy több mint három hónapig elhúzódó szappanopera volt a Szenátusban. A szenátorok Victor Ponta javaslatára semmibe vették a házszabályokat, az Alkotmánybíróságot (CCR) és még az alkotmányt is, hogy megmenthessék a vasra veréstől Dan Şova volt közlekedésügyi minisztert. A volt közlekedésügyi minisztert három hivatallal való visszaélési bűncselekménnyel vádolták meg, melyeket a Turceni-Rovinari ügyben követett el. Sebastian Ghiţăt, Victor Ponta másik közismert barátját sem sikerült letartóztatni, miután a Képviselőház elutasította a DNA őrizetbe vételi és letartóztatási kérelmét is.

A képviselők március elején engedélyt adtak Cristian Rizea őrizetbe vételéhez, de elutasították a letartóztatását, ami azt jelentette, hogy az akkoriban még PSD-s képviselőt sem 24 órára lehetett rács mögé dugni és az ügyészek nem állhattak letartóztatási javaslattal a bírók elé. A Rizeáról tartott szavazás alkalmával a képviselők az Adevărul egyik újságírójával szemben is jogtalanul jártak el, mert megtiltották neki, hogy lefilmezze a szavazást, megakadályozva azok azonosítását, akik megóvták Rizeát az igazságszolgáltatástól.

További „kishalak”, akiket a Parlament kimentett a DNA hálójából

A Parlament megmentette Mădălin Voicu PSD-s képviselőt is. A választottak szavazattöbbséggel utasították el a DNA előzetes letartóztatásra vonatkozó kérését a Romák Pártja ügyében. Voicuval ellentétben az ügyben szintén érintett Nicolae Păunt, a roma kisebbség képviselőjét átadták az igazságszolgáltatásnak.

A Képviselőház elutasította a Ion Ochi képviselő őrizetbe vételére és előzetes letartóztatására vonatkozó kérést, akit azzal gyanúsítottak, hogy a Brassó Megyei Tanács alelnökeként „címzett” szerződéseket engedélyezett.

Az Elena Udrea barátjának számító és „csirkebáróként” is ismert Florin Popescu képviselőt szintén a PSD segítségével mentették meg a bilincsektől. Vlad Cosmat, Mircea Cosma volt Prahova megyei kiskirály fiát szintén nem lehetett vasra verni.

Cătălin Teodorescu PNL-képviselőt 2015 decemberében mentették meg a bilincsektől, aki esetében a DNA a jogsértő visszaszolgáltatások ügyében kérte az előzetes letartóztatás engedélyezését.

A befolyással való üzérkedéssel vádolt Marius Isăilă PSD-s szenátor 2014-ben szabad lábon maradt, miután a Szenátus nem szavazta meg a DNA előzetes letartóztatásra vonatkozó kérését.

Ritka esetekben mondtak igent az igazságszolgáltatásnak

Az utóbbi két évben néhány szenátor és képviselő mégis elvesztette a mentelmi jogát. A szenátorok 2014. november 19-én, három nappal Klaus Iohannis elnökké választása után engedélyezték a bűnvádi nyomozást Ecaterina Andronescu és Şerban Mihăilescu volt miniszterek ellen, akik ellen a Microsoft-ügyben folyik vizsgálat. „Nyilvánosan felgyújtom magam, ha valaki ilyesmiket varr a nyakamba”, mondta Andronescu.

2015 decemberében Dan Şova szociáldemokrata szenátor is megtapasztalhatta a mentelmi jog felfüggesztését. A DNA ügyészei a CET Govora ügyében befolyással való üzérkedéssel vádolták és a szenátor kollégák megszavazták Şova őrizetbe vételének engedélyezését, de az előzetes letartóztatását nem. De hiába vették volna őrizetbe, ha nem helyezhették 30 napra előzetes letartóztatásba. A DNA Nicolae Păun képviselő őrizetbe vételére és letartóztatására vonatkozó kéréseit februárban szavazták meg. A DNA befolyással való üzérkedéssel, hamis tanúzással, pénzek rendeltetésellenes felhasználásával és pénzmosással vádolták.

Mielőtt Gigină rendőr halálának ügyében megmentették volna, Gabriel Oprea volt kormányfő-helyettest idén kétszer is megfosztották mentelmi jogától. A Szenátus plénuma februárban két bűnvádi nyomozási kérést fogadott el hivatallal való visszaélés vádjával, a DIPI – a Belügyminisztérium titkosszolgálata – által vásárolt limuzin és a hivatalos menetoszlop jogtalan használata ügyében.