diagnózis
Szerző: Radu Carp
2016. szeptember 20. kedd, 13:46
A román sajtó igyekszik tompítani a székely zászló elleni ostoba kirohanás élét. De azért Orbán Viktor irtó gonosz.

Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete, Hans Klemm nemrég Hargita és Kovászna megyébe látogatott. Ebből az alkalomból kijelentette, hogy a helyi hatóságokkal, a MT (Megyei Tanács – a szerk.) és a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal vezetőségével, illetve a Kovászna Megyei Kormánymegbízotti Hivatal vezetőségével folytatott megbeszélések nyomán

„össze van zavarodva” a magyar kisebbség gondjait illetően,

mert az álláspontok teljesen ellentétesek voltak, és azt állította, hogy még tanulmányoznia kell a helyzetet.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád megkérte, hogy készítsenek egy fényképet a székely zászlóval. Ez a kép több bírálatot is kiváltott. Klemm nagykövet ezekre reagálva kijelentette:

„Számomra csak Amerika és Románia zászlója számít. A kérdéses fénykép olyan kontextusban készült, amikor csak udvarias akartam lenni.”

Úgy tűnik, ez a színtiszta igazság: egy udvarias gesztusról volt szó – sohasem szokás visszautasítani a házigazdák kérését, főleg egy fénykép esetén –, tehát nem kell ebbe többet beleképzelni.

Egy közösség több komponenssel is meghatározza magát: nyelvvel, himnusszal, zászlóval stb.

A Romániában élő magyarok közül egyesek a székelyekkel és a jelképeikkel azonosulnak. Persze olyan magyarok is vannak, akik nem tekintik székelyeknek magukat. A székely zászló segít elhatárolni a székelyeket a románoktól, de a magyaroktól is.

Amíg a kérdéses zászlót nem középületekre (polgármesteri hivatalokra, kormánymegbízotti hivatalokra, megyei tanácsokra stb.) tűzik ki, a használatában nincs semmi illegális vagy más etnikumokat sértő. Az AEÁ nagykövete nem egy közintézmény árbocára húzta fel a székely zászlót, hanem – a házigazdák kérésére – csak együtt mutatkozott egy jelképpel.

Figyelemre méltó, hogy a magyarok és románok közötti kapcsolatok kérdésének megismerése után Klemm nagykövet „összezavarodottnak” mondta magát.

Valóban nehéz megérteni, mi lehet a tétje

olyan nemzetek közötti kapcsolatoknak, melyek európai államokhoz tartoznak és meg kellene békülniük a saját történelmükkel.

Közigazgatási entitásként Székelyföld nem létezik és nem is számíthat arra, hogy ez valaha is lehetségessé válik (kompakt székely közösségek vannak Kolozs megyében, például). A kifejezés csak egy olyan közösség létezését jelzi, mely azt akarja, hogy nyelvi, hagyományokkal és szokásokkal kapcsolatos megfontolásból különállóként kezeljék és jelképeket használ arra, hogy megkülönböztesse magát a románoktól és a magyaroktól.

A virulensen megnyilvánuló román pszeudo-nacionalisták nagyon is jól ismerik Erdély e részének politikai valóságát, de e közösség történelmét nem.

A zászló egy különálló identitás jelképe

és nem feltétlenül egy államalakításra vagy közigazgatási autonómiára vonatkozó követelésé. Nemrég az egyik rendezvényen Bukovina zászlója volt látható. Az ukránok, a rutének vagy az oroszok felháborodhattak volna azon, hogy a románok egyik rendezvényén megjelent egy ilyenfajta zászló, úgy ítélve meg, hogy a suceavaiak annektálni szeretnék az Ukrajna részét képező Észak-Bukovinát. Azok, akik ezt használták, egy regionális identitást akartak megjeleníteni, nem feltétlenül egy – kizáró jellegű – etnikait.

Az viszont elfogadhatatlan, hogy a székely zászlót kitűzték a budapesti Parlamentre.

Orbán Viktor így próbálta tompítani a magyarok és székelyek közötti különbségeket, miközben – persze – teljes összetettségében ismeri a valóságot. Fellépése különben megdöbbentően hasonlít a román pszeudo-nacionalisták viselkedésére, akik nagyon jól ismerik az igazságot, de eltorzítva mutatják be. Ahogy a két szélsőség közötti vita előrehalad, Hans Klemm és más független megfigyelők elkerülhetetlenül még jobban összezavarodnak – lehetetlen gyakorlattá válik az információ elválasztása a dezinformálástól.

A székely zászló lakmuszpapírként működött: felszínre hozta egyes hivatásos, nem pedig meggyőződéses nacionalisták nyugatellenes érzelmeit, leleplezte azokat a pártokat, melyek ezekre a kategóriákra támaszkodnak (PRU, AN) (Egységes Románia Párt, Szövetségünk – a szerk.), megmutatta azokat a véleményvezéreket, akik egy rövidtávon sikeres manipulálás kedvéért készek feláldozni az igazságot.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/17178
Így ünnepelte Kolozsvár népe a király 575. születésnapját.
A sokévi átlagnál hűvösebb idő lesz Erdélyben. De van remény!
A versenyeknek vége, a láng kialudt Pjongcsangban, véget értek a 23. Téli Olimpiai Játékok. Nagy sikerek és bukások bőven akadtak, íme a Főtér szubjektív toplistája az elmúlt 17 nap eseményeiről.
Erről biztosította Jean Claude Juncker EB-elnök az aktuális kormányfőnket, Viorica Dăncilát.
Ez már az 575. születésnapja Mátyás királynak, és jövőre is lesz, de van, amit csak most lehet kiélvezni.
Enescu muzsikája helyett ma reneszánsz sláger szól a városháza tornyából.
Magyarországnak megvan az aranyérme a téli olimpiai játékokon! Nekünk meg vannak szép hegyeink!
Nem megalapozott az igazságügyi miniszter kérése.
A párt szerint minden bizonnyal pszichológiai zavarokban szenvedő PSD-ellenes tüntetők voltak.
Románia elköveti a hibát, hogy folyton Erdélyhez kapcsolja a román nemzet kialakulását. Ennek nincs alapja, mondja Lucian Boia történész.
Mivel a felvetések nagy része bekerült az Európa Tanács jelentésébe.
Nem könnyű kirúgni egy főügyészt, de nem is lehetetlen. A háttérben politikai machinációk sora indulhat be.
Pár száz ember háborodott fel annyira, hogy utcára vonuljon amiatt, hogy a PSD-kormány le akarja váltani a DNA főügyészét.
Botrányos hangulatban telt sajtóértekezletén Tudorel Toader a főügyész kirúgása mellett érvelt.