Bonchidára látogatott a Bánffy-család

A család életének és a bonchidai Bánffy-kastélynak újabb belső tereibe pillantottunk bele, ahol mindennek a központja a művészet.
Hirdetés
Soha ilyen közel nem kerültünk még a bonchidai Bánffy-kastélyhoz, mint tegnap a Metamorphoses Bánffy névre keresztelt, félnapos és családi(as) rendezvényen. Máskor mindig történik valami, ami elrángat a vezetett sétáról, most minden percét kiélveztük. 
 
Berki Tímea és Eke Zsuzsanna művészettörténész úgy vázolta fel előttünk a kastély történetét, hogy attól egyből logikusabb és érthetőbb lett, miért ilyen az épületegyüttes elrendezése, miért lett egy udvar a kettőből, miért romantikus az egyik homlokzat, ha maga az épület barokk és klasszicista, ráadásul egy reneszánsz udvaron. És persze hogy miért néz most ki úgy a kastély, ahogy. Vezetett sétát nemcsak a kastélyrendezvényeken tartanak, egyének, csoportok saját kirándulásaikhoz is megrendelhetik.
 
A történeti bevezető nem is jöhetett volna jobbkor ahhoz, hogy értékelni tudjuk a nap két protokolleseményét: tegnap nyitották meg a kastély központi épületét a látogatók előtt, és találkoztunk Bánffy Miklós unokájával, illetve dédunokájával. 
 
A bonchidai Bánffy-kastély főépülete belülről
 
A kép közepén Nicolette Jelen-Bánffy | Fotók: Szabó Tünde
 
A biztonságossá tett beltérben Arts and Crafts központ nyílik, a fő csarnokot pedig egy 13 pályázat közül kiválasztott fényinstallációval tették még látványosabbá úgy, hogy az elpusztult boltíveket villanyégők „reprodukálják”. Pályázati kritérium volt, hogy a kigondolt beltéri elemeket minél kevesebb szerkezeti beavatkozással tudják elhelyezni az épületben –mondta a megnyitón Hegedüs Csilla, az épületet kezelő és lassan, de biztosan felújító Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója.
 
A kültéri pályázatot egy felnőttjátszótér nyerte, az óriási hintalovakat egyforma élvezettel lovagolták meg felnőttek és gyerekek. 
 
Hintalovak a kastély udvarán
 
A bonchidai Bánffy-kastély jelenlegi tulajdonosa Bánffy Katalin, aki a kastély használati jogát több évtizedre átengedte a Transylvania Trust Alapítványnak, amely uniós pályázatokból és a terület bérbeadásából (például az Electric Castle fesztiválnak) próbálja fedezni a kastély felújításának és fenntartásának költségeit. A főépület megnyitójára meghívták a Bánffy-család tagjait, akik nemcsak a velük szervezett találkozón, hanem végig nagyon közvetlenek voltak.
 
Egész gyerekkorukban a nagyapjukról, Bánffy Miklósról hallottak történeteket, és édesanyjuk, az 1944-ben emigrált Bánffy Katalin az ő kedvükért fordította angolra az Erdélyi történet három kötetét – mesélte Nicolette Jelen-Bánffy, Bánffy Katalin nagyobbik lánya. Bár édesapjukkal időnként magyarul beszélt, édesanyjuk nem tanította meg őket magyarul, mondta, mert úgy jött el Magyarországról 1944-ben, mint aki soha nem tér oda vissza. 
 
Nagyon élénk, játékkal teli gyerekkoruk volt, ebédnél például gyakran eljátszották azt, amiről szó esett az asztal körül. Később pedig arra jött rá Nicolette Jelen-Bánffy, miközben egy, a nagyapjával készített interjút olvasott, hogy édesanyjának pontosan ugyanolyan a humora, mint Bánffy Miklósnak. Így Bánffy Miklós otthonát egyre inkább a magukénak érzik.
 
Hegedüs Csilla, Nicolette Jelen-Bánffy és Nicolas, az unokaöccse
 
Hegedüs Csilla, Nicolette Jelen-Bánffy és Nicholas Salnikoff, az unokaöccse
 
Úgy véli, a legfontosabb, amit édesanyjuk tudatosan átörökített rájuk Bánffy Miklóstól, a sokoldalúan tehetséges művésztől, az a hit és bizalom a művészetben, hogy a művészetben és a művészet által bármi lehetséges, és magabiztosan válasszák ezt a pályát, ha szeretnék. Nicolette Jelen-Bánffy festő lett, húga, Elisabeth pedig belsőépítész.
 
Bánffy Katalin többször járt már Budapesten, Kolozsvárra is ellátogatott, Bonchidára viszont képtelen volt visszatérni és szembesülni a romokkal, mert úgy szeretné megőrizni magának a kastélyt, ahogy az ő emlékeiben él. Kedvenc része az épületegyüttesből a központi, romantikus rész – derült ki a beszélgetésen, és elégedetten vette tudomásul, hogy az alapítványnak idén végre sikerült befednie, és megakadályoznia a további állagromlást.
 
Rengeteg emléke és igen jó memóriája van 92 évesen is, élénk és szórakoztató társaság, nagyszerű a humora, mesélte róla idősebbik lánya, aki szerint édesanyja egyszerre nagyon bátor és finom ember. Az Erdélyi történet lefordítása után saját könyvet is írt, most pedig édesapja leveleit fordítja, és továbbra is aktív életet él, tudtuk meg a kastély tulajdonosáról. 
 
Nagyobbik lányát, Nicolette-et vállalkozó férje kísérte el, akivel New Yorkban él, illetve húgának, Elisabeth-nek a fia, Nicholas Salnikoff. Elisabeth Párizsban él, Nicholas pedig többször volt már Bonchidán, idén először az Electric Castle fesztiválon is. A tegnapi eseményre skót menyasszonya is elkísérte. 
 
Nem tudja pontosan, honnan jön számára az érzés, de erős kapcsolatot érez a hellyel, mondta, amelynek először a békéje nyűgözte le. Azt szeretné, ha élettel telne meg, ha egyre többen használnák, úgy véli, a kastély híre az Electric Castle fesztivál és a hozzá hasonló rendezvények segítségével terjed az ő generációjában. És persze ő is nagyon szívesen segít népszerűsíteni Franciaországban és Nagy-Britanniában.
 
Marius Tabacu, Georgeta Hajdú és Hegedüs Csilla
 
Marius Tabacu, Georgeta Hajdú és Hegedüs Csilla
 
Bánffy Miklós életművét pedig most fordítók igyekeznek népszerűsíteni a román kultúrafogyasztók körében. Marius Tabacu, a kolozsvári filharmónia jelenlegi igazgatója már nagyjából befejezte az Erdélyi történet három kötetének fordítását, és azt reméli, jövőre meg is jelenik a Román Kulturális Intézet kiadásában. Azt szeretné, ha egyszerre jelenne meg a három kötet, amelyet Lucian Nastasa-Kovács történész fog ellátni kritikai jegyzetekkel.
 
A Magyarfenesen élő Georgeta Hajdú fordította le Bánffy Miklós Farkasok című novelláját, és tervezi, hogy egy egész novellakötetet megjelentessen Bánffy Miklóstól románul szintén a következő évben, ha a kiadó is úgy akarja.
 
Marius Tabacut Bánffy úriembersége nyűgözte le és az, hogy Bánffy szerzőként ugyan nem moralizál a trilógiában, de a Trianont megelőző belpolitikai események, szerelmi és egyéb kalandok, intrikák leírása, sorrendje mégis rendkívüli moralizáló erővel bír. Georgeta Hajdút pedig az hatotta meg, és vette rá a műfordításra, hogy egy erdélyi magyar főúr mekkora empátiával tudott írni a román parasztokról.
 
Váróterem Projekt: 4steps
 
A harmadik a 4steps-ből a Váróterem Projekt előadásában
 
A beszélgetés után rövid, de annál velősebb színházi előadást néztünk meg az istálló volt épületében. A Váróterem Projekt Paul Sarvadi rendező vezetésével egyaránt ihletődött a helyszínből és Publius Ovidius Naso Átváltozások című elbeszélő költeményéből, és létrehozta a nagyon helyspecifikus, 4steps című előadást.
 
Amit persze látni kell, és ott kell látni, ezért abban reménykedünk, hogy elszaporodnak az olyan, mindenféle értelemben családias rendezvények a bonchidai Bánffy-kastélyban, mint a tegnapi.

Hirdetés