Mariana Constantinescu, a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság bírája megfelelőnek találta és helyt adott a DIICOT-ügyészek azon érvelésének, hogy a Sky News által megrendezett riportban „fegyvercsempészekként” megjelenő három román ártott Románia nemzetbiztonságának, és ennek megfelelően múlt pénteken elrendelte 30 napos előzetes őrizetbe helyezésüket. Az ügyészek olyan tetteket is a három román rovására írtak, melyeket valójában a brit újságírók követtek el, akik ellen szintén bűnvádi nyomozást folytatnak „hamis adatok közlése” vádjával. Azzal is megvádolták őket a bíróság előtt, hogy nem hűségesek az országhoz és nem teljesítették azt az „erkölcsi kötelességüket”, mely szerint egy 1991-es törvénycikkely értelmében közre kell működniük a nemzetbiztonság fenntartásában. A bíró a döntése indokolásában rámutat, hogy a három személy nem színész és nem kötöttek szerződést a Sky News-zal, mely szerint egy fiktív jellegű anyagban jelennek meg. A bírónő vélekedése szerint a három román viselkedésében az a legfontosabb aspektus, hogy miután megnézték a Sky News által leadott anyagot és észrevették, hogy nem tisztázzák az általuk ábrázolt tettek fiktív jellegét, „semmilyen módon nem kezdeményezték a hatóságok értesítését” és

„passzívak maradta, nem jelentették a tetteket és a brit újságírók eljárását”.

A bírónő úgy ítélte meg, hogy a három személy tettei, beleértve azt is, hogy bár törvényesen birtokolták a vadászfegyvereket, de nem volt joguk egy ’gyűjteményi példányt’ – mint amilyen az ’AKM 47-esre vagy 74-esre’ hasonlító fegyver – kivinni a házból és átadni más személyeknek”, indokolttá teszi az előzetes letartóztatás elrendelését, hogy „megvédjék a közvéleményt a – DIICOT-ügyészek által vizsgált – tettek megismétlésének, bátorításának veszélyétől”.  

A Bukaresti Fellebbviteli Bíróságnak a Sky News riportjában „fegyvercsempészekként” megjelenő három románt, Aurelian Szantót, Pantics Leventét és Pantics Csaba Attilát nemzetbiztonságot veszélyeztető hamis adatok és információk közlésében való bűnsegédlet, valamint a fegyver- és lőszerkezelés szabályainak megsértése és bűnszervezet létrehozása vádjával 30 napos előzetes letartóztatásba helyező bíró ellenvetés nélkül egyetértett a DIICOT-ügyészeknek azzal az érvével, mely szerint a hármas veszélybe sodorta Románia nemzetbiztonságát,

„erős félelem-, de bizonytalansági érzetet is kiváltva a polgári lakosság körében”.

Ennek ellenére a bírónő rámutatott, hogy a peres eljárás jelenlegi szakaszában csak egy megelőző lépés megtételének szükségességéről van szó a három román esetében, nem arról, hogy valóban vétkesek-e azokban a tettekben, melyekkel a DIICOT ügyészei vádolják őket, amiről majd az ügyről érdemben döntő bíróság fog határozni a bűnvádi nyomozás és a vád alá helyezés után.

Ezen kívül a három román előzetes letartóztatására vonatkozó határozat indokolásában rámutatnak arra, hogy a DIICOT ügyészei Stuart Ramsay és a brit Sky News tévéadó további két újságírója ellen is bűnvádi nyomozást folytatnak, Románia nemzetbiztonságát veszélyeztető hamis adatok közlésének bűncselekménye vádjával, ami a büntetőtörvénykönyv 404. cikkelye szerint egy és öt év közötti börtönnel büntethető. A bírónő különben a három brit újságíróval szembeni vádak esetében is egyetértett az ügyészekkel, bár ők nem voltak közvetlenül alanyai az elbírált ügynek.

A három román azzal védekezett, hogy a Sky News újságírói becsapták őket, ugyanis azt állították, hogy a felvétel egy dokumentumfilm számára készül és meg fogják említeni, hogy a tettek és a személyek fiktívek. Az egyik védőügyvéd azt nyilatkozta, hogy a hármas „belement abba, hogy színészként eljátszik egy jelenetet és ezt el is ismerték”, azt mondva, hogy

„túlzás” előzetes letartóztatásba helyezni őket „egy gyermekjátékért”.

A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság bírája viszont elutasította ezt az érvelést, megállapítva, hogy a brit újságírók által színre vitt jelenet károkat okozott Románia nemzetbiztonságának, mert azt a benyomást keltették mind Románia, mind Európa lakossága előtt is, hogy a román hatóságok nem képesek „kezelni a román állammal szomszédos konfliktusövezetekből származó fegyverekkel zajló csempészetet, melyek képesek nagyon veszélyes fegyverzettel ellátni a nyugat-európai terrorista csoportosulásokat vagy más konfliktusövezeteket”. Jogosan áll fenn az a gyanú, hogy cinkosságukkal a három román is közrejátszik ebben, vélte a bíró pontosan úgy, ahogy a DIICOT ügyészei is.

A DIICOT ügyészei érvelésükben többek között a nemzetbiztonságról szóló 1991-es törvény egyik cikkelyére is hivatkoznak, mely szerint „a román állampolgároknak, az ország iránti hűségük kifejezéseként, erkölcsi kötelességük hozzájárulni a nemzetbiztonság megvalósításához”. Ezáltal az ügyészek azzal is megvádolják a három románt, hogy

nem hűségesek Romániához és állítólag nem teljesítették az ország iránti erkölcsi kötelességüket,

amivel veszélybe sodorták Románia nemzetbiztonságát.

A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság bírájának véleménye szerint „a vádlottak viselkedésének értékelésében az a legfontosabb tényező”, ahogy ők a Sky News anyagának sugárzása után reagáltak, nevezetesen az, hogy nem mentek azonnal a román hatóságokhoz „bejelenteni a tetteket és feljelenteni a brit újságírókat”, mikor látták, hogy becsapták őket és az anyagban nem említették, hogy fiktív személyekről és tettekről van szó, ahogy azt eredetileg ígérték nekik.

„Rámutattak arra, hogy a megtekintés után megállapították a – szerintük – lényeges pontosítás hiányát a végéről (melynek meg kellett volna erősítenie, hogy minden személy és tett fiktív), de semmilyen kezdeményezést nem tettek a hatóságok tájékoztatására. Felfogták a film üzenetének rendkívüli súlyosságát, ezen kívül azt is felfogták, hogy a film által keltett látszat nagyon is valóságos, de passzívak maradtak, nem jelentették be a tetteket és fel a brit újságírókat”, mutat rá a bíró döntése indokolásában.

A bíró úgy véli, hogy „legalábbis ettől, a sugárzás pillanatától megismerve a Sky News által szóban és képen közölt adatok és információk hamis jellegét, melyeket aztán más televíziók és honlapok is elterjesztettek” (a filmben szereplő személyek nem fegyvercsempészek voltak, hanem vadászok, az általuk kezelt és bemutatott fegyverek pedig törvényesen birtokolt vadászfegyverek), a három személy veszélybe sodorta a nemzetbiztonságot.

„A vádlottak az anyag megtekintése után felfoghatták és felfogták,

hogy a harci fegyverekként lefilmezett vadászfegyverek olyan forgatókönyvet mutattak be a nagyközönségnek (a riportot ugyanis bemutatta a brit tévéadó, és ha tényleg megfelelt volna a valóságnak, azt a benyomást keltette volna, hogy a román állam hatóságai nem tudnak kezelni egy ilyen ügyet”, mutat még rá a bíró.

A bíró magáévá tette a DIICOT-ügyészeknek azt az érvét is, hogy „a román hatóságok gyors és hatékony közbelépésének hiányában ezek az aspektusok úgy maradtak volna meg a közvélemény emlékezetében, ahogy azt a szerzők be akarták mutatni”, aminek hatására „egy teljesen eltorzított, képzeletbeli, és Románia, de kimondottan az állam hiteltelenítésére is képes kép” alakulhatott volna ki.

A bírónő szerint azért volt szükség az előzetes letartóztatásra és nem egy enyhébb megelőző jogi lépésre – házi őrizet vagy igazságügyi ellenőrzés, ahogy azt a három román vádlott védőügyvédjei kérték –, mert ezek nem lennének elegendőek „a közönség megvédéséhez a nyomozások tárgyát képező tettekhez hasonló cselekmények megismétlésének, bátorításának veszélyével szemben”.

A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság bírája a DIICOT-ügyészeknek azt az érvét is elfogadta, hogy

a három román nem színész és nem volt semmilyen ilyen jellegű szerződésük a Sky News-zal,

így nem hozhatják fel védelmükben, hogy folyamatosan úgy vélték, egy fiktív anyagban szerepelnek, mint színészek egy jelenetben, ahogy azt a védelem egyik ügyvédje állította.

„A védelem által felhozott egyetlen aspektus arra vonatkozott, hogy nem voltak tudatában a brit újságírók által készített filmanyag valós jellegének. A vádlottak arra mutattak rá, hogy folyamatosan az volt a meggyőződésük, hogy olyan dokumentumfilmben vesznek részt, melynek célja felhívni a figyelmet a fegyvercsempészet veszélyeire és arra, hogy mennyire könnyen zajlik az ilyen fegyverek kereskedelme Kelet-Európában, illetve specifikus módon Romániában”, írja a bírónő, elutasítva a védelemnek ezt az érvét.

„A vádlottak nem hivatkozhatnak a naivságukra és azon őszinte meggyőződésükre, hogy egy filmben szerepelnek, miközben a filmezés egész menetének legalábbis gyanút kellett volna ébresztenie bennük ennek valós jellegét illetően. Másrészről nem lehet figyelmen kívül hagyni, milyen könnyen elfogadták a kiosztott szerepeket annak ellenére, hogy nem volt semmilyen aláírt szerződésük annak a filmnek a készítőivel vagy haszonélvezőivel, mely tanúsíthatta volna a film valódi természetét. (…) A vádlottak nem színészek és korábban nem kérték fel ilyesmire illetékes személyek. A közvetítő, S.A.M. vádlott nem rendelkezett ilyen területtel kapcsolatos foglalkozással, nem beszélték meg, még csak meg sem kérdezték, hogy van-e valamilyen szerződés az események lefolytatásának módjáról, holott arra kérték őket, hogy viseljenek maszkot, beszéljenek egy bizonyos nyelven és románul, arra kérték őket, hogy igazi fegyvereket mutassanak be. Márpedig, bármilyen normális képzettségű személy esetében az események ilyen jellegű lefolyása

felhívta volna a figyelmet a film jellegére, de főleg a következményekre

(a filmben fegyvercsempészetről van szó, a vádlottak rámutattak arra, hogy bizonyos összegekért hajlandók fegyvereket eladni bárkinek, aki kész fizetni értük, még terroristáknak is)”, mutat még rá a bírónő.

A DIICOT ügyészei közvetlenül is megvádolták a három letartóztatott románt, hamis adatok közlésében való bűnsegédlettel, még a Romániáról szóló hamis riport készítését is az ő nyakukba varrva, ahogy az a bíróság indokolásából kiderül.

„A riport hamis, a vádlottaknak nem volt semmilyen ilyen ismerősük Romániában, nem volt bizonyítékuk, hogy ilyenfajta fegyvercsempészet zajlik, tehát nem volt mit bemutatniuk és eljátszaniuk, ezáltal egy Romániának mélységesen ártó riportot készítettek”, mutattak rá a DIICOT ügyészei a tárgyaláson, a bíróság indokolása szerint.

Ezen kívül a Fellebbviteli Bíróság bírája állást foglalt a DIICOT ügyészei által a Sky News három brit újságírójával szembeni vádakról is, holott ezeket az ügyészek nem részletezték és annak ellenére, hogy a három brit újságíró nem volt alanya az előzetes letartóztatási döntésnek.

„Ugyanakkor, megállapítást nyert, hogy a nagy-britanniai Sky News televízióadó csapatának tagjai, nevezetesen R.S.R., S.C.S., S.J. brit állampolgárok szándékosan tettek közzé és terjesztettek a virtuális térben és a médiában hamis híreket és információkat az állítólagos romániai fegyvercsempészetről, holott tudták, hogy ezek a hírek nem igazak, amivel a fentebb leírt kontextusban veszélybe sodorták a nemzetbiztonságot”, írta a bíró a három román előzetes letartóztatásáról szóló határozat indokolásában.

A DIICOT ügyészei a bíróság előtt rámutattak arra, hogy a Nagy-Britanniában élő és a Sky News „fixereként” és tolmácsaként a brit újságírókkal már évek óta együtt dolgozó Aurelian Szantóval folytatott megbeszélések során

„utalás történt bizonyos kalasnicov (sic!) típusú fegyverek beszerzésére,

melyeket a párizsi és más véres támadásokban használtak fel – éppen azért, hogy párhuzamot lehessen vonni Románia (mint fegyverexportáló ország) és a külföldi terroristák között”, írták a bíróság indokolásában.

Ezek a fegyverek törvényesen voltak a birtokukban és szerepeltek a területi rendőregységek nyilvántartásában, de az AKM 47-nek vagy 74-nek kinéző fegyver valójában egy módosított, gyűjteményi fegyver volt, melyet – a törvény szerint – nem lehetett volna kihozni a házból vagy átadni egy másik személynek, a bíróság indokolása szerint. Az indokolásban rámutatnak még arra, hogy a Sky News filmjében szereplő pisztoly gumilövedékes fegyver.

A Kalasnyikov típusú fegyvert Pantics Csaba Attila valaki mástól kérte kölcsön, valójában egy gyűjtemény részét képezi, Códon (Sadu) készült és törvényesen birtokolta a tulajdonosa, ugyanis szerepel a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség nyilvántartásában.

„Ennek ellenére, bár a fegyvert F.F.M. törvényesen birtokolja, a törvényi rendelkezések (a fegyverek és lőszerek kezeléséről szóló 295/2004. sz. törvény) nem teszik lehetővé a fegyver lakhelyen kívüli viselését vagy más személyeknek kölcsönzését, függetlenül attól, hogy a kérdéses személy – a kérelmező – szintén rendelkezik fegyverviselési engedéllyel. Az UM SADU márkájú gyűjteményi fegyver, és bár Romániában gyártották, polgári célra, a Códi Gépgyárban, egyes komponensei hasonlítanak az AKM gépkarabély 47-es vagy 74-es modelljére, mely a terrorista cselekmények egyik kedvelt fegyvere, de az F.F.M. birtokában lévő fegyvernek csak félautomata jellege van és nem automata, mint a gépkarabélynak”, írta indokolásában a bírónő.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: digi24.ro