Az utóbbi időben – főleg Traian Băsescu Moldova Köztársaság és Románia újraegyesülésének témájában tett legutóbbi nyilatkozata után – olyan politikai reakciók jelentek meg, melyek – úgy tűnik – nem veszik számításba egy ilyen döntés gazdasági dimenzióját. Mivel nálunk a közgazdászok megosztottak ebben a kérdésben, de inkább az óvatosság felé hajlanak, mint a konkrét lépések felé, nem ártana röviden „emlékeztetni” mindenkit az unionista diskurzus erős és gyenge pontjaira.

Előbb itt van néhány politikusi vélemény:

* „Az 1989 előtti időszakban gyökerező diplomácia túlságosan óvatos és attól fél, nehogy megharagítsa Moszkvát. Márpedig (…) Moszkva nem annyira átláthatatlan, mint tűnik, és Bukarest sem annyira átláthatatlan Moszkvával kapcsolatosan, mint tűnik. Persze, Bukarestben érezhető egy nagyon óvatos politika Moszkvával, de nemcsak Moszkvával kapcsolatosan. Mert már két éve nem történtek előrelépések. De Bukarestnek kötelessége túllépni ezen az öreguras diplomácián és vissza kell térnie az energikus diplomáciához, legalábbis Moldova Köztársaság kérdésében.” (Traian Băsescu beszéde a Marosfői Nyári Egyetemen, az Agerpres tudósításában).

* „Általában árulásnak tartják, ha valaki konstruktív kapcsolatot javasol Moszkvával. Íme, a javaslat most Traian Băsescutól érkezik és már senki sem háborodik fel! Victor Ponta volt kormányfő szintén konkrét lépéseket tett Moldova Köztársaság támogatására, ezzel az újraegyesítést készítve elő. Támogatjuk ezt, bárkitől is származik, mert ebben az esetben félre kell tenni a politikai nézetkülönbségeket és szigorúan Romániának azt az érdekét kell szem előtt tartani, hogy újra egyesüljön.” (A Nemzeti Erő – FN – párt sajtóközleménye).

Nos, hol van a gazdasági dimenzió, ami nélkül a politikai kezdeményezéseket az veszélyezteti, hogy sem az egyik, sem a másik részről nem tudnak támogatást szerezni?

A továbbiakban nézzük meg, milyen gazdasági érveket lehetne (értsd: „kellene”) számításba venni – ez csak áttekintése, rövid összefoglalója a közgazdászok által az utóbbi években közzétett gyakorlatias elemzéseknek.

Az újraegyesítés (gazdasági) erősségei

** Nyitás az orosz piac fele

Az EU több száz millió fogyasztójával már meglévő kapcsolat mellé több száz millió keleti fogyasztóhoz is el lehetne jutni.

Az előny az, hogy Oroszországban sokkal laza a gazdasági környezet; a hátrány viszont, hogy egy ilyen belépés bizonytalanabb is.

** A külföldi, de a román befektetők körében is tapasztalható bizonytalanság

Románia keleti nyitása (és ennek tükörképeként a Kelet nyitása is Románia felé) olyan változást okozhatna, mely átsegítené az üzletembereket az új piac(ok) meghódításával kapcsolatos – gyakran mesterségesen fenntartott – bizonytalankodásokon.

** Románia az Európai Unió egyfajta új „Ausztriájává” válna

Erre a jelenségre az Erste-BCR Elemzőosztálya által a sajtónak bemutatott egyik kitűnő elemzése mutatott rá: a Kelet EU-ba való integrálásáig Ausztria egy „zsákutca” volt, de a 2004–2007-es integrációs hullámok után e tekintetben hirtelen Közép-Európában találta magát; ugyanígy Románia is bizonyos mértékig Közép-Európává válna.

Iaşi, Vaslui, Botoşani (és más városok ebből a térségből) már nem az EU zsákutcái lesznek, hanem a Kelet–Nyugat kapcsolatokat elősegítő övezetek. Gyakorlatilag a térség közepévé vagy majdnem közepévé válnának.

** Lendületet kapna a középső–keleti infrastruktúra fejlesztése

Jelenleg úgy tűnik, nem nagyon van értelme az infrastruktúra fejlesztésének kelet (Románia keletje!) felé, hiszen a Iaşi–Vaslui–Botoşani térség „zsákutca” és még a legkalandvágyóbb befektetők figyelmét sem kelti fel.

Ha biztossá válna az újraegyesülés Moldova Köztársasággal, akkor egy Iaşi–Ungheni autópálya (csak egy példa) fontosabbá válna, mint a Comarnic–Brassó szakasz (szintén csak egy példa).

Következmény: a Nemzeti Erő által most emlegetett politikai nézetkülönbségek nemcsak „automatikusan háttérbe szorulnának”, de még a – szerintem jótékony hatású – versengést is elindítaná, hogy „ki valósítja meg elsőként ezt az infrastruktúrát?!”.

Az újraegyesítés (gazdasági) gyenge pontjai

** Nyitás az orosz piac fele

Igen, az orosz piac felé való nyitás (amúgy erősség), illetve a következő érvek is, jelentős mértékben gyenge pontok is az újraegyesítés kérdéskörében. Moldova Moszkvával szembeni energiafüggősége, mint ahogy a kereskedelmi függősége is (embargók megléte vagy felfüggesztése) egyáltalán nem mutat jól Moldova Köztársaság Romániával történő újraegyesülésének forgatókönyvében.

** A külföldi, de a román befektetők körében is tapasztalható bizonytalanság

Igen, itt is van egy paradoxon: a bizonytalanság jó a befektetők körében, mert „aki nem kockáztat, az nem nyerhet”. Csakhogy ebben az esetben minden attól függ, mekkora kockázatot vállalnak a befektetők, ha egy ilyenfajta piacra kalandoznak. Ez a bizonytalanság – egyelőre – gyenge pont, de csak azért, mert a kérdéses piacok „ismeretlenek”, nem pedig azért (mert nem lehet tudni, mennyire) „kockázatosak” is.

** Románia az Európai Unió egyfajta új „Ausztriájává” válna

Az újraegyesülés lehetőségét – óvatosan, szerintem túlzottan óvatosan – tanulmányozó közgazdászok elemzésében ez egyben a legkényesebb pont is; ezért is hagytam a végére.

Röviden, az új (Nagy??) Románia konszolidált GDP-je már nem lenne ugyanakkora, a (Románia + Moldova) konszolidált költségvetési hiánya sokkal nagyobb lenne, az adózási morál gyengülne, a folyó fizetési mérleg a deficit szakadékába sodródna… „Kóma, iszonyat és talányok”, mondaná egy régi barátom.

Vajon igaz ez? Akár igen, akár nem, arra kérném a hajdanán Cotroceni élén álló + a Nemzeti Erőhöz tartozó politikusokat, hogy mégiscsak vegyék számításba a Moldova Köztársaság Romániával történő újraegyesülése – amúgy – nagyon csábító témájának gazdasági dimenzióját is.

Nem másért, de e dimenzió elemzése nélkül senki sem adhat el álmokat olyan „kertészeknek”, akiket csak gazdasági érvekkel lehet meggyőzni.

Fotó: romanism.ro