Titkok és szolgálatok
Szerző: Papp Attila Zsolt
2016. augusztus 9. kedd, 16:34
Az, hogy a titkosszolgálatok mindenkit megfigyelnének, ha tehetnék, nem újdonság – de legalább tegyék titokban.

Különös érzés kerített hatalmába, azt olvasván, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) európai uniós alapokból kíván olyan hardver- és szoftverfejlesztéseket eszközölni, amelyek lehetővé tennék gyakorlatilag a teljes lakosság megfigyelését. 25 millió euróról van szó, amelyet a hírszerzés a távközlési minisztérium „digitális gazdasági versenyképességet” növelő finanszírozási programjának pályázatán nyert el, uniós forrásokból.

A diszkomfortérzés még csak nem is a projekt tartalmához – vagyis a titkosszolgálat rendelkezésére álló informatikai szuperrendszer kialakításának szándékához – kötődik. A mindent behálózó információs rendszerek korában

szinte lehetetlen, hogy ne hagyjuk ott a „digitális lábnyomainkat”

mások számára is hozzáférhető felületeken. A magánszféra sérthetetlenségéről szőtt régimódi elképzeléseinket legfennebb akkor valósíthatnánk meg, ha kivonulnánk egy őserdő kellős közepébe, ahol egy viskóban víz, villany, internetkapcsolat és térerő nélkül éldegélnénk – de nagy valószínűséggel még így is lokalizálnának a különböző térképfelismerő programokban.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy hidegen hagy az állambiztonsági szerveknek az a törekvése, hogy minél több ismeretet szerezzenek az ország minél több polgáráról, csak nincsenek illúzióim:

virtuális profiljaink már így is viszonylag könnyedén összeállíthatók,

és ha nem is a titkosszolgálati, de a kereskedelmi „forgalomba” bizonyosan bekerültek.

Egyébként pedig szó sincs semmiféle Nagy Testvér-projektről, ezt maga a SRI állítja, és ha ők mondják, akkor annak így is kell lennie. És akkor még nem beszéltünk a globális terrorveszélyről, a szervezett bűnözésről, a korrupcióról és a székely petárdakereskedelemről.

Az egészben a pénz megszerzésének a módozata a legizgalmasabb. Meglehet, legtöbbünk klasszikus kémregényekből, hollywoodi filmekből, illetve szenzációhajhász médiahírekből és az oral historyból szerezte értesüléseit a hírszerzés és elhárítás működésének sajátosságairól, de az mégiscsak

meghökkentő, hogy a titkosszolgálat nyílt – európai uniós! – pályázaton gründolja össze

a titkos tevékenységet igénylő projektjeihez a szükséges összeget.

Ismét csak a fikciós műfajok hatása, de elképzeltem, amint az MI6 megpályázza valamelyik nemzetközi szervezetnél a 007-es ügynök eszköztárának bővítésére a pénzügyi keretet, a moszkvai kollégák pedig közbeszerzési eljárást írnak ki a lehallgatóipar technikai újdonságainak kifejlesztésére. Tudom, a hidegháborúnak vége (viszont a globális terrorizmus...!), és a marcona tábornokok tarkóredői is a múlt ködébe vesztek, de ebben mégiscsak van valami mélységesen ironikus.

És ami még inkább az: a háborgó civil szervezeteknek – paradox módon – értékelniük kéne azt a transzparenciát, amellyel a román hírszerzés az egész eljárást lebonyolította. Egy közintézmény uniós forrásokra pályázott egy informatikai projektre, nyíltan, és megnyerte – hát hol itt a probléma?

Tudomásul kell vennünk, hogy

a rettegett „Nagy Testvér-terv” új fázisába lépett:

már nemcsak megfigyelnek, hanem ezt be is jelentik – elvéve ezzel az oknyomozó újságírástól a valódi leleplezés örömét, a költségvetési pénzek átláthatatlan vándorlásának felderítését. A jó öreg szolgálat már nem a régi – a titkaink, na azok viszont igen.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/16631
Se sértődés, se felháborodás nem hangzott el a megnyitón. Cuppogós vörös szőnyeg, megrendültség és emlékezés Doina Corneára játszotta a nyitógála főszerepét.
Mától katonás szigort vezettek be adataink védelmében az egész Európai Unió területén.
Rendesen rátelepült a filmfesztivál a Főtérre, délután már moccanni is alig lehet a szabadtéri mozitól.
Mindegyik érdekelt félnek volt autonómiaterve Erdélyre, de végül az döntött, hogy kinek volt itt a hadserege a második világháború végén.
Röviden: autonómia kellene hozzá. Ha nem is területi.
A Kolozs Megyei Tanács hosszú hónapok óta tartó teketóriázás után beüzemelte a fordított ozmózisú rendszert.
Az elöregedés 2050-re olyen méreteket ölt Romániában, hogy 1,74 nyugdíjas fog jutni minden aktív személyre.
A két ügy között nyilván nincs ok-okozati kapcsolat, de azért jó lenne, ha a rangos egyetemek nem csak a saját jogaikat védenék, hanem az odajáró egyetemi hallgatókét is.
A gyanú szerint a volt miniszterelnök katonai diverziós akciók elrendelésében sáros.
Ha már egy olyan kiegyensúlyozott elemző is szóvá teszi, mint Horațiu Pepine, akkor tényleg lehet valami baj az egyensúly körül.
Az RMDSZ törvénymódosítása átment a képviselőházon, már csak az államfőn múlik, mikor vezetik be.
A bukaresti médiafigyelő szervezet ismét elkészítette éves jelentését, melyben terjedelmesen foglalkozik a romániai magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminációval is.
A szociáldemokrata vezér és kormánya folyamatosan mantrázzák a kormányprogram egyetlen és abszolút igazságát. A számok azonban olyanok, mint a tények: makacs dolgok.
A szenátorok ma háromnegyedórás vitában mondták el, mit gondolnak Székelyföld autonómiájáról.