Érmek, kupák, serlegek, újságcikkek garmadája állít látványos emléket Puskás Ferencnek és legalább két legendás karrierjének Kolozsváron. Fotók, mezek, gólvágó és edzőcipők teszik kézzelfoghatóvá a legendát. Ezekből kész Puskás-szentélyt rendezett be a Szentegyház utca négy szám alatt a Puskás Intézet és a Kincses Kolozsvár Egyesület.

A sportszentély péntek délután nyílt meg annak az épületnek a földszintjén, amelynek belső udvara augusztus 21-ig magyar olimpiai udvarként, azaz a közös szurkolás helyszíneként működik. A drukkerizgalmak be- vagy levezetéseként pedig akár órákat is el lehet tölteni a Puskás, a leghíresebb magyar című kiállítás vitrinjei előtt a korabeli cikkeket vagy a kupák feliratait böngészve.

Azért szentély a kiállítás, mert a relikviák között bóklászva a történelmi kíváncsiságot és a rajongói izgalmakat óhatatlanul felváltja egyféle áhítat még azoknál is, akik nem feltétlenül Puskás-hívőként élték eddig az életüket. Külön rész (és mindenhol háromnyelvű felirat) szól

Puskás labdarúgói karrierjéről a magyar bajnokságban, a Kispestnél töltött 17 évéről,
az 1952-es helsinki olimpián bearanyozódó csapatról,
az 1953-as, angolok elleni 6:3-ról, illetve magyar, angliai és nemzetközi sajtóvisszhangjáról,
az 1954-es vébédöntőről,
az 1956-os emigrációja utáni Real Madridos karrierjéről (hat bajnoki, három BEK-győzelem, többszörös gólkirály),
25 évnyi edzősködéséről,
hazatéréséről Magyarországra.

Puskás Ferencről, az emberről pedig csak úgy ömlöttek a sztorik a megnyitón. Külföldön is annyira rajongtak érte, hogy a munkássága után évtizedekkel a felé irányuló szeretetből bőven jutott Mravik Gusztávnak, a Puskás Intézet munkatársának, aki a kiállítást korábban elvitte Madridba, Athénba, a manchesteri kiállítást pedig meg kellett hosszabbítani az óriási érdeklődés miatt.

16 évesen mutatkozott be a felnőttek között 1943-ban, mivel a háborúban megfogyatkozott a kispesti felnőtt csapat létszáma. Első gólját Kolozsváron rúgta, tudtuk meg a megnyitón Szoboszlay Miklóstól, a kolozsvári élő kapuslegendától. Amikor pedig 2002-ben a Népstadiont átnevezték Puskás Ferenc Stadionná a focilegenda 75. születésnapján, az a Miriuța László lőtte a magyarok egyetlen gólját a spanyolok elleni, döntetlennel végződő meccsen, aki most újra a Kolozsvári Vasutas edzője. És aki szintén eljött a megnyitóra, és részletesen elmesélte a gólt.

Szöllősi György és Szoboszlay Miklós megajándékozza egymást

Utána már csak Szöllősi György, Puskás életrajzírója, a FourFourTwo.hu főszerkesztője fűzte egyik sztorit a másik után annyi intermezzóval, amikor megajándékozták egymást Szoboszlay Miklóssal. Tőle tudtuk meg, hogy Puskás első edzője édesapja volt a Kispest felnőtt csapatánál, és annyira rossz néven vette, amikor 1948-49-ben Budapest Honvéd néven átszervezték elitcsapattá, és édesapja helyére Guttmann Bélát hozták, hogy egyszerűen ellehetetlenítette az edzőlegendát, aki nem sokkal később világgá ment, és óriási nemzetközi karriert futott be.

Puskás viszont nem akart külföldre menni, mesélte Szöllősi a Puskás emigrációbeli pályafutásának szentelt beszélgetésen. Nagyon fiatalon elképesztő ajánlatot kapott a Juventustól, de ő visszautasította részben azért, mert attól tartott, hogy ha az ő hírneve nem védi meg őket, akkor kitelepíthetik sváb származású szüleit.

Bár sztárokként jobb ellátásban részesültek az 1950-es évek elején, mint a magyar állampolgárok többsége, a focisták nem éltek burokban, tudták nagyon jól, milyen eszközökkel szilárdítja meg hatalmát a kommunista rezsim, és néha ugyan meg tudták zsarolni a futballvezetőket, de ez kölcsönös volt. Külföldi meccseikért járó pénzt nem adták oda nekik, legfeljebb hallgatólagosan megengedték nekik, hogy külföldi árukat csempésszenek haza egy-egy turnéról, de volt olyan, aki ellen ezt felhasználták az 1956 utáni megtorlásokkor.

Apa és fia

Az Aranycsapat 1956 végén oszlott fel, amikor egyesek, így Puskás is külföldön maradtak, néhányan hazamentek egy október-december közötti turnéról, amelyen Puskás már akkor nagyon motiválatlanul játszott. (Szöllősi szerint ha hazajött volna, és meg is úszta volna a megtorlásokat, akkor sem játszott volna már sokáig.)

Mivel a Honvéd tagjaként formálisan katonatiszt volt, Puskás „dezertálása” különösen súlyosnak számított, és Magyarország nyomására a FIFA 18 hónapos eltiltást szabott ki a Nyugaton maradt focistákra. Franco tábornok viszont, Spanyolország diktátora nem izgatta magát a FIFA miatt, így a spanyol klubok több magyar labdarúgót is szerződtettek. 1958-ban pedig, a hosszú kihagyás és húsz kilós súlyfeleslege ellenére a már akkor sztárklub Real Madrid leszerződte Puskás Ferencet.

Ez Östreicher Emil rábeszélőkészségének köszönhető, aki akkor már sportigazgatóként dolgozott a madridi klubnál, mesélte Szöllősi a nem a pályán lejátszott cseleket. Puskás nem gondolta volna, hogy kitölti négyéves szerződését, végül kilenc fantasztikus évadot játszott a Real Madridban, ahol nagyon megszerették.

Trófeái a Real Madridban

A lehetőség, hogy beilleszkedhet és pénzt kereshet azzal, amihez ért, óriási motivációt jelentett számára: pár hét alatt lefogyott, megtanulta, hogy ne kakaskodjon Di Stefanóval, hanem fogadja el, hogy ő az első számú játékos, sőt az első szezon végén tiszta gólhelyzetben passzolt neki, hogy ne egyenlítsék ki a góljaik számát, hanem Di Stefano maradjon a gólkirály. Feleségével délutánonként több akciófilmet is megnézett a mozikban, így tanultak meg spanyolul.

Utána Puskás négyszeres spanyol gólkirály lett, ’61-ben kapott spanyol állampolgárságot. 1966-ban, 39 évesen fejezte be játékosi pályafutását úgy, hogy abban az évben gólkirály lett a BEK-ben.

Utána hosszú edzői karriert futott be, legnagyobb sikerét az akkor amatőr csapatként működő, görög Panathinaikósszal érte el: a BEK és a Világkupa döntőjéig vezényelte őket 1971-ben. Az akkori játékosokat azóta is úgy emlegetik Görögországban, hogy A hősök.

Amikor még nem volt szégyen cigizni, sőt azzal díjazni

A vébé-ezüst

A gólvágó…

… és a már edzőként használt cipője.

A szervezők is (középen Mavrik Gusztáv) élvezik a kiállítást, itt épp az UEFA Puskásról elnevezett díja előtt

Ez pedig az olimpiai udvarnak az a sarka, ahova nem csak a szurkolókat várják.

Bár a sok személyes történetet csak tegnap lehetett hallani, a kiállítás az olimpia végéig megtekinthető. A sztorikat be lehet pótolni az ott kapható életrajzi kötetből, a mesélést nem. A szuvenírek mellett viszont fontosabb dolgot is kaphatunk, ráadásul ingyen: egy személyes hőst.

Kolozsvárra ért Puskás Ferenc legendája

Olvasson még: