Sokánt!
Jean St'Ay
2016. augusztus 6. szombat, 13:35
Az akció persze nem hivatalos és saját szakállra megy. És teljesen jelentéktelen. A román központi sajtó mégis azonnal felkapta.

Az ötlet önmagában remek. Hiszen ki ne örülne, ha lehetőséget kaphat (vagy ragadhat meg) arra, hogy egy globális jelentőségű rendezvényen elszórhatja a maga csöpp imázsépítő kampányát?

Ezért önmagában dicséret illeti Corneliu Țepelus vaslábi lakost (Hargita megye, ugye), aki, miután  alaposan megjárta a világot, hazajött, és télen síoktatóként, nyáron idegenvezetőként keresi a kenyerét. A sors úgy hozta, hogy Brassópojánán találkozott egy Jaqueline Novak nevű brazil színésznővel, aki természetesen szerelmes volt Erdélybe, a Drakula-mítoszba meg a helyi legendákba. Szó szót követett, és megszületett az ötlet: készítsenek egy promóciós filmet Vaslábról. A filmecske saját zsebből készült, és augusztus 5-én, a riói olimpia hivatalos nyitónapján mutatták be online fórumokon. Jaqueline egy román népi ingecskében feszít, szépen és brazilul dicséri benne a vidéket, vannak román feliratok, szóval csupa öröm és boldogság. 

 

 

A probléma csak az (a film bárgyúságán kívül), hogy: 

– egy szó sem esik benne a Székelyföldről, amelynek Hargita megye és Vasláb, ugye, része.

– Vaslábat úgy mutatják be, mint a környékre, sőt, egész Erdélyre jellemző települést

– A vallásos és misztikus életet egy ortodox templom meg egy ortodox temető jelképezi

– A tanácsházán elhelyezett egy darab EU-s és 2 darab román nemzeti zászlón hosszasan elidőz a kamera. Igaz, a magyar feliratot nem takarták ki. De egy helyismerettel rendelkező nézőnek gőze nincs, mi a fene az.

– a nyalánkságot a végére hagytuk: a filmben megjelenik egy kút is, amelyet az ősi Dácia térképe és a következő felirat díszít: Igyatok bizalommal ebből a vízből, annak idején ebből ittak a dákok és a rómaiak is.

Mit mondjunk: Vasláb (ahol a lakosság 35 %-a magyar, a többi román), mint az erdélyi hagyomány és kultúra nagykövete a riói olimpia körüli online-labirintusban… vicces.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/16595
És miért is nem csinálnak a románok gyermeket a hazának és az egyháznak?
Átfogó tanulmánykötetben mutatja be az erdélyi fürdőéletet a kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Száznál is több ember haláláért felelős.
A brit trónörökös eddig is gyakori vendég volt Erdélyben, ezúttal azonban hivatalos látogatást tesz.
Az ingatlan megújul és terjeszkedik, csak az zsugorodott össze benne, ami híressé tette: a művészet. Mert dolgozik a piac.
A szenátus és a képviselőház nem ért egyet abban, hogy kinek a hatásköre a család fogalmáról szóló alkotmánymódosító kezdeményezésről dönteni.
Az Örökségünk őrei kezdeményezésben részt vevő iskoláscsapatok bebizonyították, hogy jókedvvel és fiatalos lendülettel is lehet védeni az épített örökséget. De kik lettek a legsikeresebb ifjú örökségvédők?
Az önkormányzat támogatásával bérletes rendszerben hoznak román nyelvű előadásokat Csíkszeredába.
A visegrádi négyek kormányfői a bevándorlásról, a Brexitről és az EU jövőjéről tárgyaltak, és még Oroszországnak is odaszúrtak kicsit.
Alapfokon, persze. Ami azt jelenti, hogy még hosszú lesz az út a börtöncelláig.
Egy elit katolikus leányiskola elit apácák indította története akkor is izgi, ha nem érted a kolozsvári szlenget.
Tüntetések zavarták meg az álomutazást.
Már ami az 1848-as forradalmat illeti. A román nézőpont szerint legalábbis. Azért időnként érdemes megfogózni olvasás közben.
Ahogy Erdély meg a Bánság sem. Sabin Gherman írása.