Kösse fel a gatyáját rendesen, ha a következő feltételek teljesülnek: Ön kolozsvári lakos vagy külföldön tartózkodó kolozsvári illetőségű román állampolgár, és bármilyen okból kifolyólag az útlevélosztályon van dolga.

Ugyanis minden év júliusában és augusztusában eljátsszák Önnel az időutazós játékot. Az útlevélosztályon kialakuló hatalmas sorok a kommunista korszak élő kövületeiként kígyóznak, ki az udvarra vagy akár a Zrínyi utcára.

Olvasson még:

Őszintén, nem értjük a helyzetet. Ha ugyanis a hivatal illetékesei tudják, hogy minden évben megismétlődik ez a kálvária, mi a jóistenért nem tesznek valamit az ügyben? Például megnyitnak még pár ablakot, amelyek tehermentesítenék az ügyfélszolgálatot a tumultuózus periódusban.

De hát a hivatalok nem ilyenek. Ők működnek, ahogy kell. Miért olyan marha az a sok állampolgár, hogy pont ebben az időszakban akar intézkedni?

E sorok jegyzője is megjárta. A gyermekeimnek akartam új útleveleket készíttetni. Egy napos reggelen elsétáltam az ominózus helyszínre, kivettem magamnak egy cetlit: a 152-es sorszám állt rajta. A falon található számláló épp a 25-ösnél tartott. Egy jóindulatú állingáló közölte velem: jöjjön holnap, de korábban. Ezzel a sorszámmal ma nem jut be, az holtbiztos. Szerencsére egy élelmes anyuka megszánt, és a nála levő két cetli közül az egyiket, az 56-ost ideadta. Azzal másfél-két órai várakozás után el tudtuk intézni az ügyet. Ez tehát felér egy jó tanáccsal: ha szamaritánus kedvében van, menjen oda jó korán, vegyen ki több cédulát, és meglátja, kezet is csókolnak Önnek.