Talányos testület
béel
2016. július 21. csütörtök, 08:08
Ha a parlament először nem értett a szép szóból, akkor másodszor is elmeszelték a klientúraépítési szándékkal elfogadott tervezetet.

Ismét az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság az önkormányzati vezetők extra nyugdíjáról szóló törvényt.
A taláros testület erről szerdai ülésén határozott. A kormány kért normakontrollt, miután a parlament szinte változatlanul fogadta el a jogszabályt az után, hogy az alkotmánybíróság egyszer már alkotmányellenesnek minősítette a törvénytervezetet.
Dacian Cioloş miniszterelnök egy hónappal korábban közölte, nem sok változást észlelt a jogszabály eredeti változatához képest, amely tavaly decemberben bukta el az első normakontrollt.

A törvénytervezet alapján a polgármesterek, megyei tanácselnökök, illetve ezek helyettesei a tisztségért járó munkabér 26-79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kapnának mandátumuk időtartamának függvényében, miután elérik a nyugdíjkorhatárt.

Az alkotmánybíróság decemberben főleg azt kifogásolta, hogy a parlament anélkül vezetett be új költségvetési kiadást, hogy annak forrását meghatározta volna. A törvényhozók úgy kerülték meg a problémát, hogy az önkormányzatokra hárították az extra nyugdíjak kifizetését.

Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke szerint nem elegendő csak az önkormányzati költségvetést megjelölni forrásként, konkrétan meg kell nevezniük, hogy az említett források honnan származnak. Közölte, az alkotmánybíróság a törvényt egészében alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért a parlamentnek elölről kellett volna kezdenie a törvényalkotási folyamatot, ami nem történt meg.

A kormányfő korábban figyelmeztetett, hogy hosszú távon az egész romániai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélybe sodorják a különböző munkavállalói csoportoknak megszavazott különnyugdíjak, amelyek nem a befizetett hozzájárulásokon alapulnak, hanem az állami költségvetést terhelik.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/16280
146 éve született a magyar színjátszás meghatározó alakja, a kolozsvári Hollywood atyja.
Elkezdődött a harc az erdélyi és bánsági városok által képviselt sikeres fejlődési modell és a bukaresti atyuska modellje között.
Annak idején nem csak a magyaroknak, sok románnak sem fűlt a foga a nagy egyesüléshez. Főleg, miután látták, hogy jár el az új főváros Erdéllyel szemben.
Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.
Szigorítják a csendháborítással járó bírságokat.
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
Leszámol az újkapitalizmus iránti illúziókkal és egy globalizációkritikus, ökopolitikai alternatívát mutat fel Zöld jelzés - Vázlat egy új politikához című, nemrég Kolozsváron is bemutatott könyvében az LMP volt vezetője.
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.
Kulturálisan az. De jure nem az. De hogy elege van a bukaresti bojárok packázásaiból, úgy tűnik, tény.
Naná, hogy ezért is feljelentette a fürdővárost.
Ajaj, mi lesz ebből! Gyulafehérvár és Nagyszeben is társulna a négyekhez.