Fotó: presidency.ro
Katonadolog
Timi
2016. július 10. vasárnap, 15:49
Egy lengyel századot Romániába, egy román századot pedig Lengyelországba irányítanak – jelentette be a két ország elnöke a varsói NATO-csúcson.

Egy lengyel századot Romániába, egy román századot pedig Lengyelországba telepítenek azoknak a döntéseknek az értelmében, amelyeket a szövetség keleti szárnyának megerősítésére hoztak a varsói NATO-csúcson –  jelentették be vasárnap Andrzej Duda lengyel és Klaus Iohannis román elnök.

A lengyel és román államfő közös sajtóértekezletet tartott Varsóban, miután kétoldalú találkozásukon értékelték  a varsói NATO-csúcstalálkozó eredményeit,  többek között azt, hogy négy zászlóalj rotációs rendszerben fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban, valamint

létrehoznak egy romániai és bulgáriai nemzetközi összetételű NATO-dandárt is.

Antoni Macierewicz lengyel nemzetvédelmi miniszter már szombaton bejelentette: a lengyel vadászgépek a nyári hónapoktól részt vesznek a NATO bulgáriai és romániai rotációs légtérellenőrző missziójában, a varsói csúcson kölcsönös lengyel-román katonai jelenlétről született keretmegállapodás.

Andrzej Duda  a sajtótájékoztatón úgy értékelte: a varsói csúcsértekezlet „rendkívül fontos”, egyesek szerint  egyenesen „áttörés jellegű” döntéseket hozott, mindenekelőtt a keleti szárny megerősítését illetően. Elmondta: a döntések összhangban vannak azzal a nyilatkozattal, melyet  tavaly novemberben Bukarestben a kilenc kelet-közép-európai államfő részvételével megtartott  regionális találkozón elfogadtak. A lengyel elnök kilátásba helyezte: a bukaresti formátumban továbbá is egyeztetnek, idén

ősszel a külügyminiszteri szintű találkozón egy újabb államfői regionális csúcsot készítenek elő.

Klaus Iohannis a Fekete-tenger térség haditengerészeti védelmének megerősítését érintő újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Varsóban ezt a témát csak elvi szinten tárgyalták, az itt hozott döntés szerint a nemzetvédelmi miniszterek egy, konkrét  megoldásokat tartalmazó koncepciót dolgoznak majd ki.

Sajtóértekezletet tartott vasárnap Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke is, aki úgy látta: a NATO-erők lengyelországi telepítése „egy radikális változás”, valamint „valóságos nyereség” Varsó szempontjából. Újságírói kérdésre válaszolva úgy vélte: amennyiben az amerikai elnökválasztásokat a demokrata jelölt, Hillary Clinton nyeri meg, a következő években  nagyobb valószínűséggel folytatódhat az Egyesült Államok jelenlegi NATO-politikája. Donald Trump esetleges megválasztása esetén a helyzet kevésbé előrelátható – vélekedett a PiS elnöke.

A lengyel védelmi kiadások lehetséges növelése felől tudakoló kérdésre Kaczynski úgy válaszolt: ezeket

„a jelenlegi nemzetközi helyzetre való tekintettel a jövőben növelni kellene”. 

Lengyelország jelenleg is a NATO vállalások szerint a bruttó hazai termék 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.

A szombat este  befejezett varsói csúcstalálkozón a NATO keleti szárnyának megerősítése mellett arról döntöttek, hogy meghosszabítják az Eltökélt Támogatás (Resolute Support) fedőnevű NATO-missziót, sor kerül az atlanti szövetség közvetlen szerepvállalására az Egyesült Államok vezette, Iszlám Állam elleni koalícióban. A csúcs során jóváhagyott NATO-EU megállapodások értelmében megerősítik a szövetséges erőknek az Európába irányuló illegális bevándorlás és  az embercsempészet elleni harcban való részvételét is.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/16139
Nemcsak azért, mert kedvezőbb a földrajzi fekvése, hanem azért is, mert Magyarország sokkal hatékonyabban képviseli az érdekeit, mint Románia.
Mert már így is ad egy rakás pénzt a sertéspestis megelőzésére, de a kormány nem tesz eleget a disznókért és a gazdákért.
Jósolják a kiskereskedelemben utazó cégek vezetői.
Vállalja a felelősséget, de azért megjegyezte: a tüntetők nem határolódtak el egyértelműen a huligánoktól. Ráadásul állítása szerint Molotov-koktélokat is találtak.
Emlékszik még a nagyváradi Piros tó és Háborúzók utcára? Most itt a párja: „a szimbolikus szekér” és a „100 hegedű Orkesztrája”.
Olyan országban akarok élni, ahol nem küldik sétálni az állampolgárt egy dossziéért, egy fénymásolatért, amit a hivatal is nyugodtan elkészíthetne vagy adhatna.
Van ebben az interjúban szó mindenről: az 1818 utáni gyenge román államról, diszkriminációról, kicsit Erdélyről is. Méghozzá női szemszögből.
Ez jött ki egy közvélemény-kutatás eredményeként. De más nyalánkságok is vannak ott. Például Orbán Viktor.
Bocsánatkérés? Szó se róla. Lemondás? Szó se róla.
Van, aki Dragnea lemondásával mentené meg a pártot. Van, aki szerint már arra sem méltó a PSD, hogy az európai baloldali pártcsaládhoz tartozzon.
Két fő téma köré csoportosulnak idén a legnagyobb kolozsvári magyar rendezvénysorozat eseményei: Mátyás király születésének 575. és a tordai vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulója.
De tényleg... ha minden olyan jól meg a mioritikus hazában, amint azt a nagy kormánypárt hangoztatja, akkor miért is nincsenek?
Most akkor volt katonai ügyész a kormánypalota előtti incidens helyszínén, vagy sem?
Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miként tudja biztosítani Románia jövőre az EU Tanács elnökségét?