A Jazz in the Park fesztivál bevezető három napját azóta nem tartjuk dzsesszfesztiválnak, hogy bevezették. A színvonalas zene elmélyült hallgatása csak egy töredékét köti le azoknak, akik ilyenkor kimennek a Dónáth negyed végében, a Szamos partján kialakított strandra.
Itt a lazulás az össznépi elfoglaltság:
- ez az egyetlen fesztivál, ahol a chillzone mérete sokszorosan meghaladja a koncertekre szánt teret,
- erre inspirál a homokos vízpart is,
- a zárónapra annyian jöttek ki, hogy az is baráti csevegésen kapta magát, aki egyedül jött ki egyedül a zenéért.
Plázsúfoltság
Nemcsak játszani, fogni is jó érzés ezeket a fajátékokat.
A gyerekjátszótérnek a víz, ….
… a felnőtt játszótérnek a bár volt fontos kiegészítője.
Az ott megszerzett játékszerrel a felnőttek is felkeresték a vízpartot az előírásszerű lazulás érdekében.
Őket nem a játék, inkább a babzsákok kötötték le.
Őket azért a zenészek.
Akikre nem lehetett panasz: ők aztán játszottak.
A zenére lazulást nem lehet elég korán kezdeni. Idén mintha még több gyereket hoztak volna ki a folyópartra, mint tavaly.
Mini golfozók.
Jazz in the parkour tapogatózó kísérletekkel és sok improvizációval.
És aki ennyi lehetőség között sem találta a helyét, …
… azzal a bohóc játszott el.
Péntektől már nagyobb szerepet követel magának a zene a Sétatéren, de nagyon reméljük, hogy a játszótér sem vész el a központi parkban, csak átalakul.